HÍREK

– Pomázon születtem és élek a mai napig a gyökereimnél, és onnan is táplálkozom, a pályától alig száz méternyire. Ez meg is határozta gyermekkoromat. Ha tehettem, ott rúgtam a labdát a később válogatottságig és vébészereplésig jutó Pintér Sanyiékkal, nagyon jó közösségben. Édesapám futballimádó volt. Sajnos, nagyban megszabta lehetőségeit a hét év hadifogság. 20-tól 27 éves koráig a harcmezőn vagy a lágerben volt. Belém nevelte a futball szeretetét. Örömömre az egész életem erről szólt. A közeli Szentendre katonacsapatához kerültem a nagyszerű Budai II. László (az Aranycsapat jobbszélsője volt, 39-szeres válogatott, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes. A szerk.), vezette gárdába, ahonnan elvitt a Budapesti Spartacus. Itt Hidegkuti Nándor volt a vezetőedző. Az Aranycsapat és az MTK visszavont ékétől, a magyar labdarúgás egyik legnagyobb játékosától tanulhattam. Elsősorban alázatot és kitartást, a manapság oly sokat emlegetett mentális felkészülést sulykolták belém. Voltam a Honvéd és az MTK-játékosa is, mielőtt közel kétszáz bajnoki meccs után, visszavonultam és edzősködni kezdtem különböző szinteken. Négy évet töltöttem el játékosként a pályán és négyet edzőként a kispadon az MTK-ban Futballistaként bajnoki bronzérmet nyertem itt, edzőként két magyar bajnoki címmel büszkélkedhetem. Annyi szép emlék, annyi kedves arc, annyi megmaradt pillanat köt ide, hogy természetes volt, hogy kimentem a Hidegkuti Nándor Stadion búcsúztatójára – mondta gyakorlatilag egy szuszra Egervári.

Siker kísérte tevékenységét, ahol megfordult. Hol van már mai focitávlatainkhoz a Mezey-csapat? 1984-ben még győztünk Hollandiában. Détári, Kiprich és a többiek… A Dunaferr 16 pontos előnnyel kivívott bajnoki címe vagy az U20-as vébé-bronz? A volt szövetségi kapitány maga által épített alappal nyilatkozhat a labdarúgásról.

– A szorgalom, az alázat, a csapatjáték iránti odaadás a legfontosabb. Természetesen szükséges az egyéni adottság, de a közösségért való tenni hajlandóság rendkívül sokat számít. A képzettséget szorgalommal, alázattal el lehet érni. A másságot nem csak saját csapatunktól, az ellenféltől is el kell fogadni. Sok mindenre megtanít a futball, örülök, hogy benne élhettem. – folytatta a 2000-ben Mesteredzői címmel elismert szakember.

[image]27 évesen, játékosként kerültem az MTK-ba, nagyszerű közösségbe: Mezey György volt az edző, Borsó Jani, Koritár Lajos, Fülöp Feri voltak játszótársaim. Bronzérmet nyertünk 1977-78-ban. Zegzugos edzői pályám során 1998-ban érkeztem meg az MTK kispadjára. Első évben Magyar Kupát, a másodikban 19 pont előnnyel bajnokságot nyertünk. A szisztematikus szakmai munkát támogató vezetés mellett újfent a csúcsra vezettük az egyesületet. Rengeteget vállaló tulajdonosra támaszkodhattunk Várszegi Gábor személyében, kiváló korszakban lehettem itt edző. Az utolsó beruházás a pálya, a nézőtér felújítása, a környezet utolsó rendberakása is ahhoz az időszakhoz fűződik. A tulajdonos akadémiát is indított. Elkerültem, így Dunaújvárosban lettünk meggyőző fölénnyel bajnokok. Következett ismét az MTK, és 2002-2003-ban újabb bajnoki cím. Edzői pályám egyik legsikeresebb időszaka köt ide ezer szállal.

A Hungária körúton több száz mérkőzést élhetett át a küzdelem hevében akár a küzdőtéren, akár a pálya mellett. A stadion minden porcikájához egy-egy rezzenés fűzi.

– A pálya és az öltöző a kedvencem. Ezekhez csatolnak emlékeim, napi feladataim. Inkább védő voltam, a csapat kiszolgálása volt a feladatom. A mai napig hiányzik az a fajta feszültség, az egymásért tenni akarás tüze. A stadion bontásával kapcsolatban nincsenek gyászos gondolataim. Több mint ezer pályát vettek el tőlünk, annyi helyen építettek bevásárló központot vagy benzinkutat az elmúlt harminc évben, hogy ideje visszakapnunk valamit.  – kapta el a hév Egervári Sándort. – A mai gyerekeket már nem lehet alpári körülmények közé behúzni. Én hiszem és tudom, ez nem csupán futball feladat. Egészséges és egészséges életet élő generációkat kell nevelnünk a társadalomnak. Erre a legjobb eszköz a sport, a sportra való nevelés. Nem csak a jó tartást, a kialakult izomzatot és az optimális keringést adja. Biztosítja a közösségben gondolkodást, a közös küzdeni tudást, a tenni akarást, az alázatra és önuralomra nevelést. A siker és kudarc elviselésének képességét. Nem hóbort, nemzetnevelő stratégia a pálya- és sportépítési program.