HÍREK
Ezen a napon született Zakariás József, az Aranycsapat kiváló balfedezete, a szürke eminenciás
2019-03-05
Zakariás József (Budafok, 1924. március 5 - Budapest, 1971. november 22.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat balfedezete.
Olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, Európa Kupa győztes. Mivel a családból többen is futballoztak, ezért kezdetben ő Zakariás III. néven szerepelt a sportsajtóban.
Az MTK 94 / 78. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 404. játékosa.
Családja Tolna megyéből, Pincehelyről, illetve Tamásiból származott. Édesapja Zakariás József cipészmester, aki hosszú ideig a Budafoki Munkás Torna Egylet (BMTE) elnökségi tagja. Tízen voltak testvérek, ő a hetedik. Elemi iskoláit Budafokon végezte, majd a Kábelgyárban volt szerszámkészítő inas.
A Budafoki MTE-ben (1936–1943) kezdett futballozni, ahol bátyjai is rúgták a bőrt, majd a Kábelgyár SC (1941–1944), a Gamma FC (1944–1945), a Budai Barátság SE (1945), a Budai Munkás SE (1946), a MATEOSZ Munkás SE (1946–1950), a Teherfuvar SE (1950), és a Budapesti Előre (1950) együtteseiben játszott.
Csapatunkhoz, ami akkor Budapesti Bástya néven szerepelt, 1951-ben került. Kék-fehér mezben, igaz, 1953-tól már a Budapesti Vörös Lobogóvá "átkeresztelt" együttesben 1956-ig játszott. Futballista pályafutását az Egyetértés SE labdarúgójaként az 1957–1958-as szezonban fejezte be.
Az MTK játékosaként emlékezünk rá, de az ilyen néven szereplő csapatban sohasem lépett pályára - a Bástya és a Vörös Lobogó mezét viselte.
Labdarúgóként elért sikerei lenyűgözőek: olimpiai bajnok (1952), világbajnoki ezüstérmes (1954), Európa Kupa-győztes (1953), Közép-európai Kupa-győztes (1955). Csapatunkkal kétszeres magyar bajnok (1951 és 1953), Magyar Népköztársasági Kupa győztes (1952). Összesen 116 bajnoki mérkőzésen szerepelt (1951–1956) kék-fehér színekben, és 12 gólt szerzett.
Az MTK Örökös Bajnoka!
Visszavonulása után az Április 4. Gépgyár (1959), a Szigetszentmiklósi SE edzője (1959–1960) volt, majd a guineai válogatott szövetségi kapitánya lett (1961–1967), a guineai futball egyik megalapozója. Hazatérése után a Medosz Erdért SE edzőjeként (1968–1971) tevékenykedett.
Gallowich Tibor szövetségi kapitánysága idején mutatkozott be a válogatottban 1947. augusztus 20-án. Bukovi Márton ötletére csapatunkban Hidegkuti Nándor hátravont középcsatárt játszott, s a poszt kiszolgálása lett Zakariás igazi feladatköre. Mivel Hidegkutival egy csapatban játszottak, kézenfekvő volt Sebes Gusztáv szövetségi kapitány számára az, hogy Zakariás legyen a válogatottban a balfedezet, jóllehet Lakat Károly vagy később Kovács Imre is gyakran jobb teljesítményt nyújtott nála. Az MTK játszott először 4–2–4-es hadrendben, és ebben a taktikai felállásban a magyar válogatott az Olaszország elleni olimpiai nyolcaddöntőben mutatkozott be. Zakariás visszahúzódott a három hátvéd közé, a középhátvéd és a balhátvéd közötti területre.
A helsinki olimpia évében lett végleg Zakariásé a 6-os poszt, s 1952-től 1954-ig, az elvesztett vb-döntőig szinte minden mérkőzésen pályára lépett, így az "évszázad mérkőzésén”, és annak visszavágóján is. Összesen 35 alkalommal futballozott címeres mezben. Máig ismeretlen okból ő volt az egyetlen játékos, aki a vb-döntő után többé már nem léphetett pályára a magyar nemzeti csapatban. Bár játszott még címeres mezben, igaz, "csak" a B és C válogatottban.
Zakariás József volt az Aranycsapat - a legendás tizenegy - első halottja, 1971-ben, 47 évesen hunyt el.
A Farkasréti Temető 11/2-es parcellájában nyugszik. Sírja, mint minden olimpiai bajnoké, védett, a Nemzeti Sírkert része.
Nevét Budafokon utca őrzi, emlékére a Budafoki MTE minden évben utánpótlás tornát rendez - s most már Budafokon az edzőközpont is az ő nevét viseli, és a sportlétesítmény előtt szobra áll.
Hamarosan az MTK is sportlétesítményt nevez el róla: tavaly, a Hidegkuti-emlékév sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás, az MTK elnöke mondta: "A stadionunk Hidegkuti Nándor, az akadémiánk Sándor Károly, a zuglói sportcentrum Lantos Mihály nevét viseli, s hamarosan egy újabb MTK-s hősről, Zakariás Józsefről is sportlétesítményt nevezünk el."