HÍREK

Az MTK 70. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 313. játékosa.

Scharenpeck Gusztáv néven látta meg a napvilágot egy budapesti munkáscsaládban. A Ferencváros egyik bérkaszárnyájában nőtt fel, az elemi második osztályában József Attila osztálytársa volt (bár van olyan irodalom történész, aki ezt vitatja), gyerekkorát a Haller téri grundon töltötte. Valószínű, hogy édesapjáról "mintázta" a költő Csoszogit, az öreg susztert.

1921-től 1924-ig a Vasas labdarúgója volt. 1925-ben Franciaországba ment dolgozni, ahol kis csapatoknál szerepelt a Francia Munkás Sportszövetség bajnokságában, 1926-1927-ben a Renault gyár csapatát erősítette. 1927-ben tért haza, s a MOM játékosa lett, ahol csapattársa volt Toldi Géza.

Még ebben az esztendőben igazolt a Hungária FC-hez, s a csapat intézőjének javaslatára ekkor magyarosította nevét Sebesre. Három bajnoki aranyérmet nyert (1928-1929, 1935-1936, 1936-1937). Megbízható jobbfedezet volt, a fedezetsor mindhárom helyén és az összekötő posztján is játszott. A labdát jól kezelte, ügyesen helyezkedett, határozottan szerelt és pontosan passzolt. Gyorsasága és fejjátéka nem volt kifogástalan. Fáradhatatlan, sportszerű játéka azonban a csapat értékes tagjává tette. Leginkább az ellenfél csatárainak semlegesítésében tűnt ki, szigorú, szoros és fáradhatatlan emberfogásával.

A Hungária FC-ben 1927 és 1940 között 200 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, s 2 gólt szerzett.

Az MTK Örökös Bajnoka.

Egyszer, 1936-ban szerepelt a válogatottban, Németország volt az ellenfél a Hungária körúton (3-2).

Sebes tudatosan készült az edzői pályára. Még játékos pályafutása alatt, 1938-ban letette az edzői vizsgát. Edzői pályafutását 1940-ben a Szentlőrinci AC-nál kezdte, majd a Weiss Manfréd SE és a Budafoki MTE trénere lett.

Sebes Gusztáv, a Hungária FC hűséges játékosaként annak idején elnyerte az elnök és mecénás Brüll Alfréd bizalmát, és 1945-ben tagja volt az űjjá alakuló MTK vezetőségének is. Szűk körben megosztotta Brüll auschwitzi halálának körülményeit. Erről lánya, Sebes Erzsébet újságíró úgy beszélt, hogy ez édesapja féltett titkai közé tartozott, mint ahogy az is, hogy Guttmann Béla hogyan és hol élte túl a holokausztot, s emiatt miért volt élete végéig lelkiismeretfurdalása a világjáró mesternek.

A második világháború után, a magyar labdarúgás újjászervezésekor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Edzői Testületének elnökévé választották, és szövetségi edzőnek, Gallowich Tibor szövetségi kapitány közvetlen segítőjévé nevezték ki. Gyorsan haladt előre a (sport)politikai ranglétrán: 1946-ban a Magyar Kommunista Párt sportosztályán dolgozott, 1947 és 1950 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának sportosztályát vezette. 1948-1951 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1950-1956 között az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettese volt. Politikai befolyását a sport, és különösen a labdarúgás érdekében kamatoztatta, olyan dolgokat is elintézett, amikre mások nem lettek volna képesek.

1945-től 1949-ig a magyar válogatott edzője, 1949-ben nevezték ki szövetségi kapitánnyá, ekkor kezdődött az 1956-ig tartó „Sebes-korszak”, amelyben a magyar válogatott korszerű támadójátékával végigverte a világot. A nemzeti tizenegy 1950-től négy éven át maradt veretlen nemzetközileg jegyzett mérkőzéseken.

Sebes Gusztáv irányításával nemzeti együttesünk 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, 1953-ban megnyerte az Európa-kupát, a mai Európa-bajnokság elődjét, az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmet szerzett. A sporttörténelembe mégis talán 1953-ban Londonban, az évszázad mérkőzésén írta be nevét kitörölhetetlenül: az általa vezetett Aranycsapat 6:3-ra győzte le az addig otthon verhetetlennek hitt angolokat.

Zelk Zoltán. Rímes üdvözlő távirat

Alighogy átszállt a határon

... a győzelem, az a hat-három

s fáradtan a nagy drukkolástól

ledőlnék, egyszer csak rámszól

a rádió és arra bíztat, hogy verset írjak...

Hát írok is. Miért ne tenném,

miért ne váljon ez az eredmény

ez a diadal verssorokra,

miért ne mondhassam rímmel szólva,

hogy milyen szívvidítóan jó volt

hallani azt a hat magyar gólt!

S a nagyképűség, ha legyintne?

Mit tudja ő, mily kedves kincse

a felnőtt embernek a játék!

hogy minden vasárnap megvár még

találkozóra jő gyermekkorunk

amikor csapatunknak drukkolunk...

Mert nemcsak néz a néző: játszik,

a labdával ő is cikázik

a védők közt. Cselez is, lő is.

Csapatával veszít is, győz is.

Akárcsak most, ugye barátom -

mintha egy óriás lelátón

külön-külön és mégis együtt

a rádiót fülelve lestük

Puskást, ahogy lefut cselezve,

Bead, s aztán... haj, balszerencse!

Kocsis fejes kapufára

Csattan, de jő Bozsik s bevágja!

S Hidegkúti talál megint utat

a kapu előtt, s benn a féltucat!

Hát így esett,

hogy a hívó szó és magam jókedve

a hat-háromról most verset írat,

indulj hát, szállj te rímes

üdvüzlő távirat:

vidd örömünk a győztes tizenegynek

s a dolguk értő, derék mestereknek

Mándinak és Titkosnak is.

S vidd el szavam, vidd el külön

Sebesnek.

A Moszkva válogatottja ellen vívott két találkozót is beleszámítva összesen 69 mérkőzésen irányította nemzeti tizenegyünket, nála többször csak Baróti Lajos (117 meccs) dirigálta a magyar válogatottat.

Mérlege: 69 mérkőzés - 50 győzelem - 12 döntetlen - 7 vereség - 278:97- es gólarány - 81%-os teljesítmény. A rúgott gólok átlaga mérkőzésenként 4 (!), a kapottaké alig másfél!

Azonban Sebest is utolérte a balszerencse: a csapat 1954-ben a világbajnokság berni döntőjében 3-2-re alulmaradt az esélytelennek tartott nyugatnémet válogatottal szemben. Magyarországon a vereséget nemzeti katasztrófaként élték meg, ezután robbant ki a Rákosi-korszak első spontán tüntetése Budapesten, ahogy később nevezték, a "focialista forradalom". Sebes nem mondott le, de helyzete megrendült, hiába nyerte továbbra is a mérkőzéseket a válogatott. 1956 július elején felmentették, az októberi forradalom után pedig az Aranycsapat széthullott.

1957-től 1968-ig szakvezetője illetve szakmai tanácsadója volt az Újpesti Dózsa, a Bp. Honvéd és a Diósgyőri VTK együttesének is.

Sebes sokat kísérletezett a válogatott összeállításával, sokszor változtatta a játékosok pozícióit, így született meg a hátravont középcsatár posztja is. Az általa alkalmazott 4-2-4-es taktikáját a brazil válogatott fejlesztette tovább, a hetvenes évek elején az Ajax és a holland válogatott a „totális futballban” tökéletesítette. 1954-ben alapító tagja volt az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA), amelyben 1960-ig alelnökként tevékenykedett.

2010-ben a Los Angeles Times minden idők harmadik legjobb futballedzőjének választotta: „Ő volt a lángész az 1950-es évek rendkívüli magyar csapata mögött, amelyik ezüstérmet szerzett az 1954-es svájci világbajnokságon. A válogatott az ő irányításával 32 egymást követő mérkőzésen veretlen tudott maradni. Sebes a 4-2-4-es felállás alkalmazásának úttörője és a világhírű holland edző, Rinus Michels előfutára volt” - szólt az indoklás. Pályafutásáról két könyvet írt, A magyar labdarúgás (1955) és Örömök és csalódások (1985) címmel.

1986. január 30-án, nyolcvan éves korában hunyt el.

A Budafoki Temető 25/2-es parcellájában nyugszik. Sírját 2019-ben az MTK, a Budafoki MTE és Budafok-Tétény Önkormányzata felújíttatta. A síremlék védett, a Nemzeti Sírkert része.