HÍREK
Ezen a napon született Mándi Gyula, "Mandula", az Aranycsapat "állami edzője"
2019-07-14
Mándi Gyula vagy Julius Mandel (Budapest, 1899. július 14 - Budapest, 1969. november 26.) válogatott labdarúgó, hátvéd, mesteredző (1961).
1950-től 1956-ig a magyar válogatott, az Aranycsapat pályaedzője. 1959 és 1964 között az izraeli labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya. Beceneve Mandula volt.
Az MTK 40 / 32. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 149. játékosa.
Középiskolába a Vas utcai kereskedelmibe járt, iskolatársa volt Orth Györgynek. Ma mindkettőjüknek emléktáblája van az intézmény aulájában.
A Tisza Kálmán téri grundon kezdte “pályafutását” a két György, Molnár és Orth társaságában. Középiskolásként az Ékszerészek csapatában játszott, majd egy év múlva már a Fradiban rúgta a labdát. Nem volt egyszerű dolga, hiszen a legendás Rumbold, Payer kettőssel kellett megküzdenie a csapatba kerülésért. Ez nem is sikerülhetett a mindössze 16 esztendős ifjúnak, aki két év alatt mindössze 13 mérkőzésen jutott szóhoz, válogatott riválisai miatt nem sok szerepet kapott.
1919-ben az MTK és Orth hívására igent mondott. Az FTC nem szívesen adta. Tudták, hogy tehetséges, de azt is belátták, hogy még nem fér be a Fradiba. Klubunk öt (!) játékost adott cserébe a zöld-fehéreknek.
Mándi az MTK fénykorában olyan futballistákkal játszott együtt, mint Plattkó Ferenc, Guttmann Béla, Sebes Gusztáv, Kalmár Jenő, Schlosser Imre, Barátky Gyula és Sas Ferenc. Játéka stílust teremtett. Nem hatalmas előre rúgásokkal tisztázott, mint kortársai, hanem „észhátvédként” jó helyezkedéssel és rövid, ámde annál gyorsabb és pontos passzokkal indította társait. Fölényes játékintelligenciája és technikai tudása kivételes ütem- és helyezkedési érzékkel párosult. Szinte kiszámította a labda várható útját és annak megfelelően helyezkedett. Kortársai „a helyezkedés művésze és a tempóérzék világbajnoka" címmel ruházták fel – méltán. Eleinte ugyan nem nagyon értették meg játékfelfogását. Rövid, fedezetszerű átadásait valósággal kigúnyolták. Idővel azonban rájöttek, hogy ez a korszerű, ez felel meg a fejlődés irányának.
Kilencszeres bajnok (1919-1920, 1920-1921, 1921-1922, 1922-1923, 1923-1924, 1924-1925, 1928-1929, 1935-1936, 1936-1937), háromszoros Magyar Kupa győztes (1923, 1925, 1932), 1923-ban az Év játékosa, bár néhány futball történész vitatja, hogy létezett-e akkor ez cím...
Egy térdficam törte ketté karrierjét 1924-ben. Számtalan súlyos sérülésen esett át. Többször operálták, amelynek következtében az egyik lába jó 3-4 centivel megrövidült. De Mándi sántán is a leggyorsabb hátvédeink közé tartozott. 1937-ben véglegesen visszavonult.
Klubunkban (MTK, Hungaria FC) 1919-től 1937-ig 324 mérkőzésen lépett pályára, és 12 gólt szerzett.
Mándi Gyula a kék-fehérek leghűségesebb játékosa, 19 évig szolgálta az egyesületet.
A válogatottban 1921 és 1934 között 32 alkalommal szerepelt. Érdekesség, hogy első, és utolsó válogatottbeli szereplése is a Hungária körúti stadionban volt. Németország ellen debütált Fogl Károly bekkpárjaként. Tagja volt az 1924-es olimpiai labdarúgó válogatottnak, játszott mindkét mérkőzésen és így részese volt az „egyiptomi csapásnak”.
Közel járt a negyedik x-hez, amikor abbahagyta a labdarúgást. A kék-fehér színekhez mindvégig hű maradt, az MTK és a Hungária FC leghűségesebb játékosa!
Az MTK Örökös Bajnoka!
Visszavonulás után a Ganz TE-ben kezdett edzősködni, majd a magyar válogatott pályaedzőjeként az Aranycsapat korszakában Sebes Gusztáv munkáját segítette az akkori szóhasználattal mint "állami edző". A csapattal 1952-ben a helsinki olimpián aranyérmet, 1953-ban Európa Kupát (a mai Európa-bajnokság elődje), 1954-ben a svájci világbajnokságon ezüstérmet nyert. És persze, ott ült a kispadon Londonban az évszázad mérkőzésén is!
1958-ban a brazil América FC edzője lett. 1959 és 1964 között Izrael válogatottjának szövetségi kapitánya volt. 1960-ban az Ázsia-kupában ezüstérmes lett az izraeliekkel.
Mándi Gyula volt az első három edző egyike, aki Brazíliában európaiként sikeres munkát végzett. A másik két edző is magyar: Guttmann Béla és Kürschner Izidor. Mindhárman egykori MTK játékosok voltak, s mindhárman megkapták a brazil állampolgárságot is.
Azok közül, akik nagyon közel álltak az Aranycsapathoz, sokan vallották: Sebes sokat kísérletező, pazar szervező, feltétel teremtő vezető volt, de amit a pályán csapatként tudtak Puskásék, ahhoz legalább annyi köze volt Mándi Gyulának, mint magának a szövetségi kapitánynak.
70 éves korában hunyt el. A Kozma utcai Zsidó Temető F parcellájában (1. sor, 15. sírhely) nyugszik.