HÍREK

Az MTK 25. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 106. játékosa.

Konrád kicsi gyerekként költözött fel szüleivel Budapestre. 14 évesen igazolt csapatunk utánpótlás gárdájához, majd 1913-ban 17 évesen az első csapathoz került. 1913-tól 1919-ig - egy 1916-os Magyar AC "kitéréssel -  az MTK-ban játszott, négyszeres bajnok (1913-1914, 1916-1917, 1917-1918, 1918-1919), és Magyar Kupa győztes (1914) lett. (A liga szünetelt 1915-ben és 1916-ban az első világháború miatt.)

1913-1919 között 58 mérkőzésen 26 gólt szerzett az MTK-ban.

1919-ben Ausztriába távozott, ahol 1926-ig a Wiener Amateure SK, a First Vienna, és a Wiener Amateure SK csapataiban futballozott, utóbbival kétszeres osztrák bajnok (1923-1924, 1925-1926), és háromszoros Bécsi Kupa győztes (1921, 1924, 1926).

1926 augusztusában az Amerikai Egyesült Államokba igazolt, mert Nat Agar, az amerikai Brooklyn Wanderers tulajdonos-menedzsere a csapatába csábította. Tehetsége annyira legendás volt, hogy Agart arra kényszerítették, tartsa az átigazolást titokban. Konrád Brooklynban 27 mérkőzésen 2 gólt szerzett.

Az International Soccer League-ben is játszott, az amerikai és kanadai csapatok egy akkori új ligájában. Az ASL Wanderers részt vett és megnyerte a ligabajnokságot. Konrád négy gólt szerzett és minden mérkőzésen pályára lépett.

1927-ben visszatért Magyarországra, és az akkor  Hungária FC néven szereplő MTK-ban 1928-ban fejezte be a játékos karrierjét.

Az MTK Örökös Bajnoka!

A válogatottban 12 mérkőzésen 2 gólt szerzett. Érdekesség, hogy a tucatnyi találkozó közül tízszer Ausztria ellen játszott.

Edzőként számtalan német, svájci, cseh, román és svéd klubot irányított. Volt a Bayern München, az FC Zürich, az SK Slavia Praha, a Rapid Bucuresti, a román válogatott, a CAFC Zidenice Brno, az Örebro SK, az Atvidabergs FF, a Malmö FF, a Råå IF Helsingborg, a BK Derby Linköping szakvezetője. Edzői pályáját a Junsele IFnél hatvan éves korában, 1956-ban fejezte be.

Edzőként 3-szoros csehszlovák bajnok (Slavia Praha 1932-1933, 1933-1934, 1934-1935), cseh kupagyőztes (Slavia Praha 1935), román kupagyőztes (Rapid Bucuresti 1937), svéd kupagyőztes (Malmö FF 1947), kétszeres svéd bajnok (Malmö FF 1949, 1950).

„Csámi" a legkiválóbb magyar labdarúgók közé tartozott. Fizikuma, mozgékonysága és gyorsasága ugyan nem érte el a legmagasabb színvonalat, de labdakezelése a zsonglőrökével vetekedett, ötletekben gazdag, váratlan húzásai, meglepő cselei, tökéletesen pontos, okos átadásai és példás önzetlensége játékának értékét olyan magas szintre emelték, mint feledhetetlen társaiét: Orthét, Schafferét és Schlosserét. A befejezéshez, a gólszerzéshez is értett, de azt többnyire átengedte „gólkirály" társainak, Schlossernek és Schaffernek. Általában a jobbösszekötő és középcsatár helyén szerepelt. A Tanácsköztársaság bukása után külföldre távozott. Több országban is valósággal elkápráztatta a labdarúgás híveit kivételes képességeivel. Csaknem egy évtizedes távollét után, 1927-ben tért haza. Még ekkor is tagja lett a magyar nemzeti  tizenegynek.

A zsidó üldözések miatt a harmincas évek végén Svédországba ment, ahol edzőként dolgozott, majd letelepedett, és ott élt haláláig. 84 éves korában hunyt el. Stockholmban nyugszik.