HÍREK

Az MTK 37 / 30. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 133. játékosa.

Sok gyermekes, szegény zsidó családban született, s miután a fővárosba költöztek, gyerekkorától az Almássy téri grundon rúgta a labdát. A Vívó és Atlétikai Klubban (VAC) kezdett futballozni (1914–1916), de még szinte gyerekként került az MTK-ba,  Jimmy Hogan edző hívására. Az MTK és a Hungária FC színeiben 1917 és 1928 között 161 bajnoki mérkőzésen 78 gólt szerzett. 

Sokan most is fújják a legendás csatársor, az "MTK aranylánca" összeállítását: Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny, bár ebben a felállásban nem sokszor léptek pályára. Az elnevezés Salamon Bélától, az MTK örökös szurkolójától származik.

Kilencszeres bajnok (1917, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925), kétszeres Magyar Kupa-győztes (1923, 1925), olimpiai résztvevő (Párizs, 1924). 1918-1919-ben 18 évesen (!) az Év játékosa (bár, hogy egyáltalán volt-e akkor ilyen díj, azt több futball történész is vitatja).

Az MTK Örökös Bajnoka!

1929-ben a Hakoah Wien játékosa lett. Az egyik első magyar labdarúgó, aki az Egyesült Államokban kapott szerződést. 1929-ben és 1930-ban a Brooklyn Hakoah FC, majd a Brooklyn Wanderers futballistája volt. 1930-ben visszajött Magyarországra, és nevelő egyesületében, a VAC-ban fejezte be labdarúgó pályafutását 1931-ben.

28-szoros válogatott (1918. október 6–1926. december 26.), a nemzeti csapatban 11 gólt lőtt. A magyar labdarúgás egyik legkiválóbb jobbszélsőjét tisztelhetjük benne.

17 éves és 222 napos korában lépett pályára először a magyar válogatottban (1918. október 6-a, Bécs - Magyarország - Ausztria 3:0). 

Edzői pályáját 1932-ben a LAFC Lucenecnél kezdte, 1932-ben Norvégia  szövetségi kapitánya is volt 4 mérkőzésen - meg is nyerték az Északi Bajnokságot a norvégok. 1934 és 1937 között az 1. ČsŠK Bratislava trénere. Edzői tevékenységét 1939-ben a Hungária FC-nél fejezte be. 

Ezután banktisztviselőként dolgozott. 

Braun „Csibi" minden idők egyik legkiválóbb, zseniális magyar  jobbszélsője. A nyúlánk, jó alakú játékos a labdát tökéletesen kezelte, és pompásan fejelt. Ellenállhatatlanul cselezett, szélvész gyorsan futott el a szélen, körültekintően és pontosan adott be. Lövéseivel és fejeseivel közvetlen veszélyt is jelentett a kapura. Igen nagy kezdősebességgel rajtolt. Futása ritmusát tetszés szerint, ellenfeleit sorozatosan megtévesztve tudta változtatni. 

Az MTK „aranycsapatának" és a magyar válogatott tizenegynek Európa-szerte ismert erőssége volt. 1921-ben, majd a következő években többszöri súlyos sérülés vetette vissza rövidebb-hosszabb időre. A népszerű „Csibi" nagy akaraterővel újból és újból talpra állt. Kivételes képességei még sokszor felcsillantak. A sorozatos balszerencse végül mégis korán megtörte erejét. Mindössze 25 éves volt, amikor utoljára öltötte magára a címeres mezt. 

42 évesen munkaszolgálatosként halt meg a keleti fronton, a doni visszavonulás közben, az ukrajnai Harkov közelében, Korotecnél. 28 alkalommal húzhatta magára azt a címeres mezt, amelyen ugyanolyan címer volt, mint gyilkosa, egy keretlegény ruháján...

A sírja nem ismert. Így ő rá is a Puskás Arénában lévő MLSZ Centenáriumi Emlékműnél emlékezhetünk, amin az összes válogatott játékos neve szerepel...