HÍREK

1954. július 4-én a magyar labdarúgás az 1938-as vb ezüstérem, az 1952-es olimpiai bajnoki cím, az 1953-as Európa Kupa győzelem után újabb sikert ért el, ezüstérmet nyert a svájci világbajnokságon - igaz, ezt a csapat és a közvélemény is kudarcként érte meg.

Az 1954-es labdarúgó vb-t Svájc rendezte. Az ötödik világbajnokság a tornára történő kijutásért selejtező mérkőzésekkel kezdődött. A magyar válogatott a lengyelekkel találkozott volna, de ők úgy döntöttek, visszalépnek, mert teljesen esélytelennek érezték magukat velünk szemben.

Magyarország első számú favoritként érkezett az alpesi országba. Az előző esztendőkben látványos és eredményes futballt játszott Sebes Gusztáv Aranycsapata, nem véletlenül ragadt rá e név.

Könnyedén is jutott a nyolc közé (Dél-Korea 9-0, NSZK 8-3), ahol azonban – az irányított sorsolás okán – elképesztően nehéz csaták vártak rá. Ráadásul zseniális 10-ese, Puskás, akit a nyugatnémetek kevésbé zseniális 10-ese (először számozták kötelezően valamennyi csapat mezét a vb-k történetében!), az ellenfél támadásainak megtörésén serénykedő, vöröses szőke haja miatt pfalzi nyelven „de Rodnak” becézett (el)takarítóember, Werner Liebrich intézett el a csoportfázisban, még nem gyógyult fel csúnya bokasérüléséből.

De a magyar fiúk így is legyűrték az előző világbajnokság két legjobbját, a majdnem győztes Brazíliát (4-2), és a tényleges győztes Uruguayt (4-2). Előbbit egy durva, sőt brutális, utóbbit meg egy hosszabbításba torkolló, csodálatos mérkőzésen. Mindkét összecsapás feledhetetlen emlék. Csakúgy, mint az esős berni finálé.

A nyugatnémet csapat úgy ért fel a csúcsra, hogy előzetesen csak egyvalaki hitt ebben: a szövetségi kapitány, Sepp Herberger. Bizony-bizony, ő volt a berni csoda szülőatyja.

Herberger hallatlan energiával veti bele magát a munkába, emberfeletti elszántság és körültekintés jellemzi. A világbajnokságon, de már az előtt is mindenre gondol. A csapat modern felszerelésére (lásd Adidas-cipők), nyugalmas szállására, az időjárásra, az ellenfelek feltérképezésére, de még a sorsolásra is. No, igen, a sorsolás! A ravasz Herberger, hogy elkerülje az erősebbnek vélt brazil-uruguayi ágat, a csoportkörben inkább a „B-csapatát” küldi pályára a magyarok ellen, nem törődve a biztos vereséggel.

Neki elég a második hely is – hogy aztán elsőre váltsa a torna legvégén!

5. világbajnokság, döntő - 1954. július 4.: NSZK–Magyarország 3:2 (2:2)

Bern, Wankdorf Stadion, 64.000 néző. Vezette: Ling (angol)

NSZK: Turek – Posipal, Liebrich, Kohlmeyer – Eckel, Mai – Rahn, Morlock, O. Walter, F. Walter, Schäfer. Szövetségi kapitány: Sepp Herberger.

Magyarország: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.

Gólszerző: Morlock (10.), Rahn (18., 84.), illetve Puskás (6.), Czibor (8.)

A világbajnokságon szereplő magyar válogatott kerete: Budai II László - Bozsik József - Buzánszky Jenő - Czibor Zoltán - Grosics Gyula - Hidegkuti Nándor - Kocsis Sándor - Lantos Mihály - Lóránt Gyula - Palotás Péter - Puskás Ferenc - Zakariás József - Tóth II József - Szojka Ferenc - Tóth Mihály - Kárpáti Béla* - Várhidi Pál* - Kovács Imre* - Machos Ferenc* - Csordás Lajos* - Gellér Sándor* - Gulyás Géza*

A csillaggal (*) jelölt játékosok is ott voltak a világbajnokságon, de nem léptek pályára - így az akkori szabályok szerint nem vb ezüstérmesek.

Világbajnoki szereplőink közül sajnos, már senki nincs köztünk.

A döntőben klubunk, akkori nevén Bp. Vörös Lobogó három játékosa is pályára lépett: Lantos Mihály, Zakariás József és Hidegkuti Nándor. Rajtuk kívül Palotás Péter, Kovács Imre és Gellér Sándor  volt még ott a vb csapatban, de Kovács I. és Gellér egy találkozón sem játszott.

A válogatott 27 góljából a kék-fehérek is alaposan kivették a részüket, Hidegkuti 4, Lantos és Palotás 2-2 alkalommal talált a kapuba.

A szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv és az állami edző, Mándi Gyula is egykor együttesünk játékosa volt, s mindketten szerepeltek a válogatottban is.