HÍREK

Gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól emlékezetes. Szinte mindenki csak becenevén emlegette: Csikar. Az MTK futball históriájának egyik legkiválóbb játékosa és legnagyobb egyénisége volt.

Az Aranycsapat idején Budai volt a vetélytársa a jobbszélső posztján. Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, aki kiválóan összeszokott Kocsissal. Így lemaradt az 1952-es olimpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt, és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. 

Becenevét saját bevallása szerint onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni. Mások szerint viszont csapattársai labdakérései során kiabált Karcsi-Karcsi alakult Csikarrá.

Az MTK 100 / 74. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 424. játékosa.

Szülővárosában, Szegeden a Móravárosi Kinizsiben kezdett focizni 1945-ben. Az MTK 1947-ben igazolta le, amelyhez egész pályafutása alatt hű maradt, bárhogyan is nevezték éppen a klubot. A kék-fehér egyesület 1949 és 1956 között háromszor váltott nevet: Bp. Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó. Csikar háromszoros bajnok a gárdával (Budapesti Bástya 1951; Budapesti Vörös Lobogó 1953; MTK 1957-1958), Közép-európai Kupa győztes (Budapesti Vörös Lobogó 1955). 1964-ben fejezte be pályafutását, abban az évben, amikor az MTK a KEK döntőben a megismételt, második mérkőzésen alul maradt a portugál Sportinggal szemben. 

Sándor Károly összesen 380 bajnoki mérkőzésen szerepelt (ebben benne van az 1956-os félbeszakadt szezon, és az 1948. március14-i, később  törölt MOGÜRT meccs is), ami klubrekord és 185 gólt szerzett - ez Hidegkuti Nándor után a második legtöbb az MTK történetében. 

1955 és 1964 között kék-fehér színekben 39 nemzetközi klubmérkőzésen szerepelt és 18-szor volt eredményes (BEK - 8/2, KEK - 5/4, VVK - 8/5, KK - 18/7).

Az MTK Örökös Bajnoka!

1949-től 1964-ig 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben, ami szintén klubrekord, és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt, de így is az Aranycsapat része.

1962-től a válogatott csapatkapitánya, Grosicstól örökölte a karszalagot. Részt vett az 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Utóbbin a legjobb nyolc között estek ki a későbbi döntős Csehszlovákia ellen, így a csapat 5. lett. 

Pályafutása utolsó évében még részt vett az Eb-selejtezőkön (akkori nevén Nemzetek Európa Kupája), de a spanyolországi négyes döntőn már nem lépett pályára.

1964. szeptember 23-án helyet kapott a Belgrádban játszó Európa-válogatottban. Jasin, Schnellinger, Voronyin, Seeler, Eusebio és a többi „világnagyság" társaságában „Csikar" is bebizonyította, hogy az európai labdarúgásnak jelentős egyénisége. 

Kétszer is jelöléseket kapott az Aranylabda szavazáson.

Élete során méltán kapott számtalan elismerést:

1951. A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója

1954. A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója

1993. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje

1998. Magyar Köztársaság elnökének arany emlékérme

2001. Az MTK Hungária agárdi labdarúgó akadémiájának névadója

2010. A Hegyvidék Díszpolgára

2014. MOB Fair Play-díj, életmű kategória

A higanymozgású „Csikar" méltán sorolható labdarúgásunk legtöbb sikert aratott, érdekes egyéniségei közé. A népszerű játékos minden idők egyik legkiválóbb magyar jobbszélsőjének bizonyult. Rendkívüli gyorsasága, mozgékonysága és kiismerhetetlen cselei, sokszor a vakmerőséggel határos bátorsága, viharos lendületű elfutásai, váratlan lövései és csukafejesei egyaránt pompás mozzanatai voltak játékának. Képességei, adottságai inkább egyéni megoldásokra tették alkalmassá, ugyanakkor azonban értékes csapatjátékosnak is bizonyult. 

Az Aranycsapat szétbomlása után szélső létére irányította, sokszor szinte magával ragadta ifjabb társait, örökös jókedve, kiapadhatatlan humora is nagyon jó hatást gyakorolt az egész csapatra.

A múlt század kilencvenes éveinek közepe a megújulást és egy fényes sikerkorszak kezdetét jelentette az MTK számára. Ugyanis ebben az időben érkezett Sándor Károly Csikar közvetítésével a csapathoz Várszegi Gábor, a milliárdos üzletember, akinek jóvoltából az MTK akkor Magyarországon egyedülálló anyagi pozícióba került - és 1995. december 8-án megalakult az MTK FC önálló futball-klub. A Várszegi Gábor nevéhez köthető 16 év a klubtörténet második legsikeresebb korszakának számít.

Erről Sándor Károly így mesélt: "A kilencvenes évek elején, közepén egymás után szűntek meg a klubok, az MTK is kiesett a másodosztályba, éreztem, közel a vég. Éppen a Csörsz utcai MOM-pálya presszójában lett volna römipartink, négyre beszéltük meg, volt még félórám a kezdésig. Eszembe jutott, hogy itt van a szomszédban a Fotex székháza, s a hirtelen ötlet hatására átsétáltam, megmondtam a portásnak, szóljon fel Várszegi Gábornak, hogy Sándor Károly van itt. Emlékeztem, hogy amikor Gábor kisgyerek volt, egyszer-egyszer a Pozsonyi útról én vittem őt MTK-meccsekre. Legnagyobb meglepetésemre egy perc múlva már az irodájában ültem, éjjel tizenkettőig beszélgettünk, majd másnap újra nála voltam, s nyélbe ütöttük az ügyletet: megvette az MTK-t..."

Sikerekben gazdag sportpályafutásának méltó betetőzéseként 2001 óta viseli akadémiánk az ő nevét. Amikor megtudta, hogy róla készülnek elnevezni az intézményt, szerényen ezt mondta: "Talán Nándi (Hidegkuti Nándor) jobban megérdemelné". Megnyugtató választ kapott: "Nándi bácsiról a stadiont nevezzük el!" Erre áldását adta, és utána, a 2014-ben bekövetkezett haláláig szívén viselte az MTK fiataljainak pályafutását.

Csikar filmszínészként is bemutatkozott, 1963-ban szerepelt az MTK szurkoló Kertész Ákos Mindennap élünk című filmjében. Sinkovics Imre partnereként. 

Szobra a nevét viselő Futball Akadémia előtt állít örök emléket klubunk legendájának. 

86 éves korában hunyt el. 

Sírja, ahol feleségével együtt nyugszik, a Farkasréti Temető 1. parcellájában, közel a főbejárathoz található - a 2017. júniusában felavatott síremlék védett, a Nemzeti Sírkert része. A fekete márvány síremlék a főbejárattal szembeni főúton haladva a főbejárattól kb. 200 méterre, jobbra található. 

Két könyvajánlat: Fekete Pál: Csikar (már csak antikváriumokban kapható) és Hegyi Iván: Nagy Károly (Csikar).