HÍREK

Az MTK 42 / 34. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 159. játékosa.

Játékos pályafutását a MÁVAG SK-ban kezdte (1917 - 1920), s 1920-ban került csapatunkhoz. 1924-ban egy rövid "kitérőt" tett, a zsidók által alapított és pénzelt Makkabi Bronoba igazolt, ahol 1920 és 1925 között több mint negyven (!) magyarországi labdarúgó fordult meg. Még abban az évben visszatért a kék-fehér csapathoz, s 1929-ig maradt a Hungária körúton. Ezután a miskolci Attila FC, a Nemzeti SC, a Bocskai FC együtteseiben játszott. 1932-ben a francia OSC Lille futballistája lett.  Egy esztendő múlva visszatért a Hungária FC-hez, majd 1934-ben a Racing Paris gárdájához igazolt. 1935-ben újra országot váltott, az AC Nitra játékosa lett. Itt fejezte be futballista pályafutását 1936-ban.

Az MTK-ban, illetve a Hungária FC-ben 144 mérkőzésen lépett pályára és 57 gólt szerzett. Hatszoros magyar bajnok (MTK 1920-1921, 1921-1922, 1922-1923, 1923-1924, 1924-1925; Hungária FC 1928-1929), kétszeres Magyar Kupa győztes (1923, 1925).

Az MTK Örökös Bajnoka!

1922 és 1930 között 17 alkalommal szerepelt a válogatottban és 6 gólt szerzett. Tagja volt az 1924-es párizsi olimpián részt vevő csapatnak.

Hosszú ideig edzőként tevékenykedett. Ezt a munkát már aktív futballistaként elkezdte, hiszen az Attila FC, és a Bocskai FC játékosedzője volt. 1936-ban a berlini olimpián szereplő magyar válogatott szakvezetője lett. Szinte végeláthatatlan azon klubok sora, ahol edző volt: Bocskai FC, HASK Zagreb, MÁVAG, Kolozsvári AC, Ferrarul Cluj, ITA Arad, Ferencváros, Pécsi BTC, MESZHART Dinamó, Budapesti Dózsa, Csepel SC, Vasas MÁVAG, Budapesti Haladás, állami edző (1955 - 1956), Górnik Zabrze, majd 1959 és 1961 között itthon  a B és az U-válogatottak edzője.

Játékosként megszerzett féltucatnyi bajnoki címe után a HASK Zagrebbel nyert először bajnokságot edzőként (1937-1938). A háború után az ITA Araddal végzett a román bajnoki pontvadászat élén (1946-1947), majd a lengyel bajnokságban is a bajnoki dobogó tetejére állhatott a Górnik Zabrzeval (1957). 1961-ben mesteredzői címet kapott.

A sokoldalú csatár a támadósor minden helyén szerepelt nemcsak az MTK-ban, hanem a válogatott csapatban is. Leggyakrabban középcsatárt játszott.

A kék-fehér szurkolók közül sokan ma is fújják a legendás csatársor, az "MTK-aranylánc" összeállítását: Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny - bár ebben a felállásban csak néhány alkalommal futballoztak. A "névadó" az MTK örökös szurkolója, a legendás színész, Salamon Béla volt.Érdekes, hogy a játékosok közül négyen is abban az esztendőben, 1901-ben születtek, amikor megalakult az MTK labdarúgó szakosztálya, s a klub, történetének első mérkőzését játszotta a BTC vegyes csapata ellen.

Technikailag képzett, kétlábas, rendkívül lendületes és veszélyesen lövő labdarúgó volt. Az összjátékban is jeleskedett. A szárnyakat tervszerűen, jól foglalkoztatta. Látási zavara - rövidlátása miatt - a fejjátékban gyakran alulmaradt.

A bohém természetű játékos az élet gondtalanabb, szórakoztatóbb oldalát is szívesen kereste. Osztatlan népszerűségnek örvendett kiapadhatatlan humora, ötletes tréfái és bemondásai miatt. Egész anekdota-kör alakult ki személye körül. A labdarúgást azonban komolyan vette. Küzdőképessége a pályán mindig csorbítatlan maradt.

82 éves korában hunyt el. A Rákoskeresztúri Új Köztemető egyik urnafalában (76-U-996) nyugszik.