HÍREK

Unokája, Ködmön Kinga is labdarúgó, ma a Szepetnek SE játékosa.

Lantos már 12 évesen igazolt játékos volt. A MÁVAG SK, a BVSC, a MÁV Konzum Előre, a Budapesti Vasutas Előre, a Budapesti Vasas Előre SC együtteseiben futballozott - az MTK-hoz 1947-ben igazolt.

Az MTK 100. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 427. játékosa.

Az MTK, a Textiles, a Bástya, és a Vörös Lobogó gárdáiban (mikor, hogy hívták a csapatot), 1947 és 1961 között 292 mérkőzést játszott, és balhátvéd létére 38 gólt szerzett (ebben szerepelnek az 1956-os félbeszakadt, nem hivatalos bajnokság találkozói is - 16 mérkőzés, 2 gól).

Háromszor nyert magyar bajnoki címet (1951, 1953, 1957-1958), egyszer Magyar Népköztársasági Kupát (1952), és kétszer KK-t, Közép-európai Kupát (1955, 1960-ban országok között zajlott a torna, melyet a magyar "négyes", MTK, FTC, Vasas, Újpesti Dózsa nyert meg). A KK-ban 19 találkozón 2-szer talált a kapuba. 

Pályára lépett a Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BEK) is, 6 mérkőzésen 4 gólt szerzett. 

Az MTK Örökös Bajnoka!

1949 és 1956 között 53 válogatott mérkőzésen játszott, öt gólt rúgott. Pályára lépett 1953-ban a londoni 6:3-as magyar - angol találkozón, az "Évszázad mérkőzésén", s annak budapesti visszavágóján (7:1) is. Tagja volt az 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok, az 1953-ban Európa Kupa győztes csapatnak és játszott az 1954-es berni világbajnoki döntőben is. 

Ötszörös ifjúsági, és 12-szeres B-válogatott.

Kevésbé ismert, hogy főiskolai világbajnok is, az 1949-ben Budapesten rendezett tornán végzett az első helyen a magyar csapat, amelyben többek között Henni, Börzsei, Lakat, Budai II, Kocsis, Puskás is játszott. A szövetségi kapitány Sebes Gusztáv volt.

Az Aranycsapat játékosa remek testi felépítésű, kétlábas, kitűnően rúgó és fejelő hátvéd volt. Pompásan helyezkedett és hosszú átadásokkal gyakran indított veszélyes ellentámadásokat. Lehetőleg megelőző szereléseket alkalmazott. Jól időzített keresztezéseivel gyakran segítette ki társait is. Mozgékonysága és gyorsasága nem volt kifogástalan, emiatt ritkán vállalkozott előretörésekre. Nagy lövőerejét eredményes szabadrúgásaival bizonyította be. Remek rúgótechnikáját minősíti, hogy Puskásék a szabadrúgások és tizenegyesek jó részét neki engedték át. Minden mérkőzésen helyt állt, ez megbízhatóságát, jó átlagteljesítményét dicséri.

A Kőbányai Porcelán csapatánál kezdett edzősködni 1963-ban, majd egykori mestere, Bukovi Márton pályaedzője lett a görög Olimpiakosz Pireusznál. Hét évet töltött a Komlói Bányásznál, kettőt a Nagykanizsai Olajbányásznál, hármat Székesfehérvárott a Videotonnál, végül Zalaegerszegen, 1981-ben a ZTE-ben fejezte be edzői karrierjét, melynek során 272 NB I-es találkozón ült a kispadon.

A nagyszerű balhátvéd emlékére az MTK a Csömöri úti sporttelepet 2009. májusában Lantos Mihály Sportközpontnak nevezte el.

Lantos Mihály Budapesten a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben 39-IV parcella, 9. sor, 1. sír) nyugszik - a síremlék a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság határozata alapján 2005 óta védett, a Nemzeti Sírkert része. 

Buzánszky Jenő bácsival a '80-as években közel 300 közönségtalálkozón voltam. Mindig hozott magával vendéget az Aranycsapatból. 

Az egyik alkalommal ezt mondta: "Lantos Miskával kapcsolatban mindig nagy gondban voltam. Sohasem tudtam eldönteni, hogy embernek, vagy futballistának volt nagyobb."

Amikor ez elhangzott, akkor Lantos Mihály és Grosics Gyula voltak a vendégek. Grosics széles mosollyal ezt mondta: "Tudod Miska, én leginkább azt irigyeltem, hogy te voltál az Aranycsapat legjóképűbb játékosa. Nekem csak a második hely jutott...".