HÍREK
Ezen a napon hunyt el Kompóti-Kléber Gábor, a sportújságíró futballista és edző
2019-10-15
Kompóti-Kléber Gábor (Budapest, 1901. május 23 – Budapest, 1973. október 15.) válogatott labdarúgó, fedezet, edző, sportújságíró. A sportsajtóban Kompóti, és Kléber néven is szerepelt.
Az MTK 44 / 43. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 162. játékosa.
1924-ig a III. Kerületi TVE labdarúgója volt. Innen került be először a válogatottba. 1924-ben igazolt az MTK-hoz. Az 1926-tól induló profi bajnokságban a nevét Hungária FC-re változató MTK-ban szerepelt továbbra is. A kék-fehérekkel kétszeres bajnok - először 1924–1925-ben, másodszor 1928–1929-ben a profi bajnokságban. Háromszor ezüst (1925–1926, 1927–1928, 1930–1931), kétszer bronzérmet (1926–1927, 1929–1930), és egyszer Magyar Kupát (1925) nyert az együttessel.
Az MTK, majd a Hungária FC színeiben 1932-ig 150 mérkőzést játszott, és 5 gólt szerzett.
Az MTK Örökös Bajnoka!
1922 és 1931 között 23 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.
1946 decemberében megválasztották a magyar labdarúgó edzőtestület főtitkárának. 1949-től 1965-ig négy élvonalbeli csapat vezetőedzője volt. Az 1949–1950-es idényben a Salgótarján, az 1950-es őszi bajnokságban a Budapesti Előre csapatait irányította. 1953 és 1954 között ismét a Salgótarján, majd 1956-ban a Tatabánya edzőjeként tevékenykedett. 1957–1958-ban a Dorog, 1964 és 1965 között ismét a Tatabánya vezetőedzője volt.
A magyar labdarúgás legkiválóbb középfedezetei közé tartozott. Posztjának megfelelően remekül "látott" a pályán, kiválóan irányított és átlagon felüli taktikai érzékkel rendelkezett. Védekezői munkáját ésszerű helyezkedéssel tette hatékonyabbá, jó ütemérzékkel, okos szerelésekkel szerezte meg a labdát. A szélsőket pontos, hosszú átadásokkal, tanári módon indította támadásba vagy hozta őket helyzetbe. Elegánsan játszott, a labdát mindkét lábbal egyformán jól kezelte és fejjátékban is kiválóan teljesített. Fizikuma nem volt elég erőteljes, ezért külön figyelmet kellett fordítania arra, hogy a mérkőzéseken az utolsó percekre is maradjon az energiájából.
Játékos pályafutásának befejezése után edző lett. 1948-ban négy mérkőzésen keresztűl, a válogató bizottság tagjaként (Sebes Gusztávval és Mandik Bélával együtt) irányította a válogatott munkáját is. Vezetésével került előszőr a Tatabányai Bányász az első osztályban dobogós helyre, 1964-ben a harmadik helyen végeztek.
Sportújságíróként a Nemzeti Sport, majd a Népsport munkatársaként dolgozott.
72 éves korában hunyt el. A Farkasréti Temetőben nyugszik.