HÍREK

A két világháború közti időszak egyik legjobb magyar játékosa volt, de aki sohasem szerepelhetett olimpián vagy vb-n. Kalmár Jenő azonban így is kacskaringós utat tett meg élete során már azelőtt is, hogy 1928 nyarán egyáltalán eljutott az első osztályban meghatározó azerepet játszó  Hungáriába.

Az MTK 60. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 254. játékosa.

1928 és1933 között klubunkban 81 mérkőzést játszott, és 56 gólt lőtt. A válogatottban az 1928 és 1932 közötti időszakban 15-ször lépett pályára, és 4 alkalommal talált a kapuba.

Az MTK Örökös Bajnoka!                               

Húsz éves korában került a Hungáriához. Rögtön az első idénye nagyszerűen sikerült, vele ötévnyi szünet után, 1928-1929-ben  újra bajnokságot nyert a Hungária körúti gárda, amely az Orth György nevével fémjelzett korszakot követően végzett ismét az élen. Ráadásul még alig vált ismert labdarúgóvá, amikor 1928 őszén a válogatottban is bemutatkozhatott.

Kalmár a csapat tengelyében szeretett játszani, a középcsatár vagy a középfedezet posztján. Kiválóan irányított, remekül lőtt, míg fejelésben sokak szerint Kocsis Sándor feltűnéséig a legjobb volt a hazai mezőnyben: erőteljes nekifutás után szinte felröppent a levegőbe, s ott sokszor elképesztő testhelyzetekből is kapura (kapuba...) tudott bólintani.

Ragyogóan induló pályafutását többször is súlyos sérülés szakította meg. Utoljára 1932 őszén – mindössze 24 évesen. A Hungáriával 1932-ben Magyar Kupát is nyert, közben persze minden idényben a dobogón végeztek a bajnokságban, kétszer másodikok (1930–1931, 1932–1933), kétszer harmadikok (1929–1930, 1931–1932) lettek.

1933-ban Franciaországba szerződött. Ott még évekig játszott nagy sikerrel az Excelsior Roubaix és a Stade Reims csapataiban. 1938-ban haza jött, s újra a Hungária FC futballistája lett. 1940-ben a KISTEXT SE-hez igazolt.

A kék-fehér csapat egykori erőssége a magyar labdarúgás legkiválóbb képességű egyéniségei közé tartozott. Sokoldalúságára jellemző, hogy a kapus és szélsők szerepkörének kivételével minden helyen válogatott színvonalú játékra volt képes.

Edzői pályáját a Kistextnél kezdte, melyet a Gammánál folytatott. A negyvenes évek elején a válogatottnál is dolgozott, Vághy Kálmán szövetségi kapitány segítőjeként. Első nagy sikerét az 1947-1948-as idényben a Csepel edzőjeként érte el, meglepetésre bajnokságot nyert a gyári együttessel! 1952 elejétől a  Honvéd élére nevezték ki idős Puskás Ferenc utódjaként. Négy szezon alatt három bajnoki címet nyert az Aranycsapat tagjainak nagyobbik részét felvonultató kispestiekkel - az ötvenes évek közepén a világ legjobb klubcsapatát irányította. Az egyetlen alkalommal, amikor a második helyre szorult (1953-ban), épp egykori klubja, az ekkor Bp. Vörös Lobogó néven szereplő MTK előzte meg őket.

Kalmár Jenő is részt vett a Honvéddal 1956 telén a dél-amerikai túrán, s  aztán nem tért haza, külföldön edzősködött. Szinte felsorolhatatlan azoknak az együtteseknek a száma, ahol dolgozott, a legtöbbször sikerrel: SC Wacker Wien, Wiener SC, Sevilla FC, Granada FC, Malaga CF, Hapoel Tel-Aviv, FC Porto, Real Valladolid, Halmstads BK, RCD Espanol, Hércules CF. Volt olyan csapat, ahol többször is megfordult. Edzőként legutoljára a Malaga CF gárdáját irányította 1978-1980 között, azt az együttest, amelyet a 70-es évek elején a spanyol első vonalba juttatott.

82 éves korában Spanyolországban, Malagában hunyt el.

Sajnos, a hazai futballszurkolók fiatalabb nemzedékei alig hallottak a magyar labdarúgás egyik nagy egyéniségéről, hiszen 1956-os távozása miatt több mint három évtizeden keresztül szinte le sem írták a nevét, és mivel a rendszerváltozás táján meghalt, mire újból emlegetni lehetett volna, már csak kevesen emlékeztek rá.

Pedig kétféle minőségében is kiérdemelte, hogy ne merüljön feledésbe...