HÍREK

Posztja a hátravont középcsatár volt. Az MTK Budapest FC Hungária körúti stadionja  2002 óta az ő nevét viseli.

Az MTK 93 / 67. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 387. játékosa.

Hidegkuti futballozott az Újlaki FC (1934–1939), Gázművek (1939–1943), Elektromos (1943–1945), Herminamezei AC (1945–1946) együtteseiben, majd csapatunk, az MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó) labdarúgója lett. A nagy tiszteletnek örvendő futballista a kék-fehér együttesben 1946 és 1958 között 302 mérkőzésen lépett pályára és 222 gólt lőtt. Háromszor szerzett bajnoki aranyérmet a csapattal  (1951, 1953, 1957-1958), hatszor lettek másodikok, és egyszer harmadikok. 1952-ben a gárda Magyar Népköztársasági Kupa győztes lett, 1955-ben Közép-európai Kupát nyertek.

A magyar válogatottban 1945 és 1958 között 69 találkozón szerepelt és 39 alkalommal talált a kapuba. Az igazi szerepkörét, a hátravont középcsatárt 1952-ben akkor találta meg Bukovi Márton és Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, amikor már 30 éves elmúlt. 

A hátravont középcsatár posztját Holics Ödön "találta ki" az 1920-as években, aztán Bukovi és Sebes az MTK-ban és az Aranycsapatban fejlesztette tökéletesre. Kétségtelen tény, hogy akadt egy remek főszereplő hozzá: Hidegkuti Nándor. E felállás szerint a legendás Hidegkúti a korabeli középcsatárokkal ellentétben az ellenfél kapujától a megszokottnál jóval távolabb helyezkedett el, kivonva a kapu előteréből a középhátvédet, akinek üresen hagyott helyére viszont szabadon futhatott be Puskás vagy Kocsis. 

Feledhetetlen az 1953-ban, az "évszázad mérkőzésén", a londoni 6:3-as találkozón rúgott három csodálatos gólja - ez volt pályafutásának a csúcspontja. Az otthonában hazai földön európai "kontinentális" csapattól kilencven éve veretlen angol válogatott elleni magyar diadalból három góllal vette ki a részét. 

1947-ben megnyerték a Balkán Kupát, 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok lett, tagja volt az 1954-ben Svájcban világbajnoki ezüstérmes együttesnek, és az olaszokat 1953-ban Rómában 3:0-ra legyőző, ezzel az Európa-kupát elhódító gárdának. Játszott az 1958-as svédországi világbajnokságon is.

1953-ban az Év labdarúgója. 

Az MTK Örökös Bajnoka!

1988-ban az MTK centenáriumán jubileumi aranygyűrűt kapott! Posztumusz Budapest díszpolgára.

Hidegkuti edzőként is klasszis volt. A Fiorentina szakvezetőjeként 1960-1961-ben Olasz Kupát nyert, és Kupagyőztesek Európa Kupája győztes, a következő évben pedig ezüstérmes lett. 

A Győri Vasas ETO vezetőedzőjeként az 1963 őszi félidényes bajnokságban magyar bajnok, s a zöld-fehérek az ő irányításával a BEK elődöntőig jutottak, s megnyerték az MNK-t is. 

Az MTK-nak két időszakban volt edzője. Először az 1959-1960-as, és az 1960-1961-es bajnokságban, majd 1967-ben és 1968-ban. 

1968-ban Magyar Népköztársasági Kupát (MNK) nyert az MTK-val, a döntőben csapatunk 2:1-re legyőzte a Bp. Honvéd gárdáját. Érdekes, hogy a sikert Kovács Ferencnek tulajdonítják, az ő edzői pályafutása eredményei között szerepel. Pedig az 1968. augusztus 20-i döntő idején még Hidegkuti Nándor volt gárdánk vezetőedzője. A kék-fehér együttest  1968. szeptember 8-án irányította először Kovács Ferenc.

A Cairo National gárdájával ötször nyert egyiptomi bajnoki aranyérmet (1974-1975, 1975-1976, 1976-1977, 1978-1979, 1979-1980). Az arab országban nagyon szerették, hiszen már 75 éves volt, amikor az egyiptomi klub a technikai igazgatói állást kínálta neki.

Hidegkuti Nándor az Aranycsapat kivételes képességű középcsatára, a magyar labdarúgás legkiválóbb játékosainak egyike. Sokoldalúságára jellemző, hogy a válogatottban a támadósor valamennyi helyén szerepelt. Igazi "működési területe" a hátravont középcsatár szerepköre volt. Fénykorában a világ legjobb csatárai között emlegették. Technikailag és taktikailag tökéletesen képzett, rendkívül ötletes, munkabíró, gyors és fejjátékban is igen jó labdarúgónak bizonyult. 

Sikerekben gazdag pályafutásának egyik érdekessége, hogy harmincadik életévén túl „érett be”. Ekkor derült ki, hogy a mezőnyjátékban képes a legnagyobb és leghasznosabb teljesítményre. Bozsik és Puskás mellett a válogatott csapat egyik karmestere lett. Ez a feladat azonban nem csökkentette játékának eredményességét. Ebben a szerepkörben ért el három gólt az élete legkiemelkedőbb játékát jelentő, 1953. november 25-i, Anglia elleni 6:3-as találkozón. „Az évszázad mérkőzése” mellett még két alkalommal szerzett három-három gólt (1947. Bulgária 9:0 és 1951. Finnország 8:0).

Az MTK 2013. november 16-án ünnepelte alapításának 125. évfordulóját, ennek tiszteletére november 9-én, az MTK–Honvéd bajnoki találkozó előtt felavatták az „Öreg” mellszobrát. Boros Péter szobrászművész alkotása a stadion VIP termében látható Orth György szobrával és Brüll Alfréd relieffjével együtt.

Egész alakos szobra 2023 októberétől a nevét viselő MTK-stadion előtt áll.

Hidegkuti Nándor 80 éves korában, szív- és keringési elégtelenség következtében hunyt el 2002. február 14-én. 

Az Óbudai Temetőben (24. parcella, 1. sor, 10. sír) nyugszik. Sírja a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által védett, a Nemzeti Sírkert része.