HÍREK

Az MTK 115. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 518. játékosa.

Pályafutását a Csillaghegyi Téglagyárban (Építők) kezdte, nevelőedzője Bíró Sándor volt. 1961-ben került a III. kerületi TTVE csapatához. 1964-ben az óbudaiak feljutottak az NB I/B-be, de Dunai Lajost leigazolta csapatunk.

1974-ig kék-fehér színekben 233 bajnoki mérkőzést játszott, és 20 gólt szerzett. Tagja volt 1968-ban az MTK Magyar Népköztársasági Kupát nyert csapatának. 

Az MTK Örökös Bajnoka!

Az 1966-os labdarúgó-világbajnokság előtt két válogatott meccsen is játszott, a lengyel és a jugoszláv csapat ellen lépett pályára. Meghatározó tagja volt az 1968-as mexikóvárosi olimpián aranyérmes ötkarikás csapatnak.

A kék-fehérek kitűnő alakú védőjátékosa rövid élvonalbeli szereplés után lépett a válogatott labdarúgók sorába. Ott sem okozott csalódást. Elsősorban taktikai fegyelmezettsége és jó fejjátéka érdemel dicséretet. Gyorsasága azonban nem volt kielégítő. Ezt átlagon felüli helyezkedési érzékével és szerelési készségével sem mindig tudta pótolni.

Az 1974-es évben bevezetett új követelmény, a fizikai vizsgálat bevezetésekor visszavonult, majd az Óbuda TSZ gépkocsivezetője lett. Leszázalékolása után garázsmesterként helyezkedett el a Centrosped Nemzetközi Fuvarozási Vállalatnál. Zuglóban élt feleségével 2000. december 18-án bekövetkezett haláláig. 

Mindössze 58 évet élt.

A Rákoskeresztúri Köztemető, 68. parcellájában nyugszik. Sírja, mint minden olimpiai bajnoké, védett, a Nemzeti Sírkert része.