HÍREK
Ezen a napon csapatunk nyerte az először kiírt Magyar Kupát
2019-10-02
Sötétedés miatt a mérkőzés utolsó 10 percét (2-1-es állásnál) 1910. november 20-án játszották le, a BTC – MAC tartalékmérkőzés szünetében.
Ebben az évben írta ki a szövetség első ízben – angol mintára – a végig kieséses rendszerű Magyar Kupát. Valamennyi I. osztályú csapat nevezett, a II. osztályt hat csapat képviselte, de ott volt a rajtnál négy harmadosztályú együttes is. Örömmel vették négy meghatározó vidéki csapat indulását is. Elismerve képességeiket, nem kellett selejtezőket játszani és csak a kupa harmadik fordulójában kapcsolódtak be a küzdelmekbe. A benevezett csapatokat egyébként az 1908-1909-es bajnokságban elért helyezéseik alapján csoportosították. Selejtezőt tartottak a III. osztályú csapatoknak, majd bekapcsolódtak a második vonal képviselői, később a vidék reprezentánsai. Csak a nyolc között lépett pályára az előző évi bajnokság első négy helyezettje.
Selejtező mérkőzések: Litographia Football Club – Vívó és Athletikai Club 1:0, Fővárosi Testedzők Köre – Sportkedvelők Köre 3:0
Osztályozó mérkőzés: Nemzeti Sport Club – Fővárosi Testedzők Köre 7:0
1.forduló: Postás Sport Egyesület – Terézvárosi Torna Club 5:2, Törekvés Sport Egylet – Újpest-Rákospalotai Athletikai Klub 3:2, "33" Football Club – Műegyetemi Athletikai Football Club 1:0, Újpesti Torna Egylet – Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete 4:1, Litographia Football Club – Budapesti Athletikai Klub 3:2, Kassai Athletikai Club – Kassai Munkás Testedző Egylet 7:0
2.forduló: Litographia Football Club – Postás Sport Egyesület 4:1, Törekvés Sport Egylet – "33" Football Club Budapest 0:0, 3:2, Nemzeti SC és Újpesti TE (erőnyerők)
Minősítő mérkőzések: Újpesti Torna Egylet – Kassai Athletikai Club (visszalépett), Litpgraphia Football Club (erőnyerő), Nemzeti Sport Club – Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia 3:0, Törekvés Sport Egylet – Győri Egyetértés Torna Osztály 2:0
Középmérkőzések: Magyar Athletikai Club – Litpgraphia Football Club 5:1, Budapesti Torna Club – Törekvés Sport Egylet 2:2, 3:2, Ferencvárosi Torna Club – Nemzeti Sport Club 4:0, Magyar Testgyakorlók Köre – Újpesti Torna Egylet (visszalépett)
Elődöntők: Budapesti Torna Club – Magyar Athletikai Club 4:1, Magyar Testgyakorlók Köre – Ferencvárosi Torna Club 4:0
MTK - BTC 1-1 (1-1) - Magyar Kupa 1909-1910, döntő, 1910. szeptember 8. - XIV. kerület, Millenáris - játékvezető: Kiss Gyula (33 FC) - 3.000 néző
MTK: Domonkos László - Nagy Ferenc, Bíró Gyula, Révész Béla, Kürschner Izidor - Kertész Adolf, Holits Ödön, Szántó Károly - Kertész Gyula, Kertész Vilmos, Farkas István. Vezetőedző: Szüsz Hugó.
Góllövő: Farkas István.
A Nemzeti Sport 1910. szeptember 10-i tudósítása: Kisasszony napján folyt le az „English Cup" mintájára megalkotott Magyar Kupa első kiírásának döntő mérkőzése a Millenáris pályán a BTC és a MTK között. A mérkőzést meglehetős nagyszámú közönség látogatta, mi azonban sokkal impozánsabbnak képzeltük ennek a legklasszikusabb magyar vándordíjnak a döntőjét. És hogy nem volt ilyen, abban nagyrésze van annak a körülménynek, hogy a döntő a kiírás évében nem volt megtartható, de elősegítette az a közöny, sőt mondhatni rosszakarat is, mellyel a napisajtó egyrésze a vándordijat a döntő mérkőzés alkalmából lekicsinyelni igyekezett.
A játékot Kárpáti Béla szövetségi elnök kick offal nyitotta meg, miután a játékosokhoz rövid beszédet intézett. A küzdő felek teljesen egyenrangúak voltak, első félidőben MTK, a másodikban BTC támadott többet. Végeredmény 1 :1 lett s igy a mérkőzést meg fogják ismételni.
MTK - BTC 3-1 (2-1) - Magyar Kupa 1909-1910, megismételt döntő, 1910. október 2. - XIV. kerület, Millenáris - játékvezető: Reichard Ottó - 4.000 néző
MTK: Domonkos László - Nagy Ferenc, Révész Béla, Bíró Gyula, Kürschner Izidor - Kertész Adolf, Sebestyén Béla, Szántó Károly - Kertész Gyula, Kertész Vilmos, Farkas István. Vezetőedző: Szüsz Hugó.
Góllövők: Kertész Gyula, Révész Béla (11-esből), Kertész Gyula.
A Nemzeti Sport 1910. október 4-i tudósítása: Csak nem akar dűlőre jutni a „Magyar Kupa" sorsa tavaszról őszre halasztódott a döntő mérkőzés, a szeptemberi eldöntetlen eredmény után pedig a vasárnapi BTC—MTK mérkőzés oly botrányba fult, milyennek az öreg millenáris ez ideig még nem igen volt tanúja. Igazságtalanok lennénk, ha nem keresnék az összes jelenvoltakban a skandalum okát. Hibás volt a publikum, mert állandó zajongással terrorizálta a játékosokat és bírót, hibásak voltak a játékosok, midőn úri ember létükre oly elítélendőén durva játékmodorhoz folyamodtak és hibázott — talán legnagyobbat — a mérkőzést vezető biró, amikor eleinte minden felett szemet hunyt, lett légyen az fault avagy hands, mérkőzés vége felé pedig — fumigálva mindent és mindenkit — hihetetlen, néha erőszakosságig menő szigorral ítélkezett. E szigor azonban érthető is. Reichard Ottónak ugyanis nincs még meg az a praxissá a bíráskodás terén, hogy négy-ötezer torok hangja és néhány rakoncátlankodó játékos ki ne hoznák sodrából a különben higgadtságáról közismert embert.
A mérkőzést egyébként egy állítólag jogosulatlan tizenegyes büntető rúgásból eredő gól miatt a BTC megóvta. Sötétség miatt néhány perccel a szabályos idő letelte előtt félbeszakadt a mérkőzés.
Magát a mérkőzést az MTK nagyon is megérdemelte. Határozottan jobb volt ellenfelénél Különösen a támadásban fejlődött óriásit, de a védelmén sem eshetik kifogás. Egyénileg Kertész I. mellett Kürschner és Sebestyént illeti dicséret. A piros-fehérek megközelítőleg sem produkáltak annyit, mint például a szeptemberi eldöntetlen mérkőzésen. Csak Szendrőt és Mészárost emelhetjük ki jó játékukért, mig Simont, Horváthot és Levákot, az MTK-nál pedig Kertész III-at a fegyelmi bizottság jóakaratába ajánljuk.
Sötétedés miatt a mérkőzés utolsó 10 percét (2-1-es állásnál) 1910. november 20.-án játszották le, a BTC - MAC tartalékmérkőzés szünetében, ahol az MTK újabb gólt szerzett.
***** Így, ha ragaszkodunk a históriához, csapatunk nem október 2-án, hanem november 20-án lett kupagyőztes. De már másodikán megünnepelték a sikert...
Az MTK csapata a játékvezetőkkel (a kép nem a kupadöntők után, hanam egy bajnoki találkozót követően 1910-ben készült): 1. Károly (kapitány), 2. Froncz, 3. Weisz, 4. Kürschner, 5. Langfeldner (játékbíró), 6. Határbíró, 7. Sebestyén, 8. Virágh, 9. Csüdör, 10. Bíró, 11. Domonkos, 12, Határbíró, 13. Révész, 14. Schaar.