HÍREK
Misi és Nándi
2016-01-03
Mindkettőjük munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy minden olajozottan működjön, felnőtt csapataink háza táján. Horváth Mihállyal, az NB I-esek-, és Zoufal Nándorral, az NB III-asok technikai vezetőjével beszélgettünk.
– Mindketten nyáron kerültetek a kék-fehérekhez. De mi volt ezelőtt?
– Horváth Mihály: Mindig a futball közelében éltem. Kilencévesen kezdtem focizni Újpesten, és tíz évet játszottam a lila-fehéreknél, az egész fiatalságomat ott töltöttem. Itt hat évig volt edzőm Domonyai Laci, innen datálódik az ismeretségünk. Tagja voltam a ’84-es, korosztályos nemzeti együttesnek, 32-szeres utánpótlás-válogatott vagyok, fiatalként együtt futballozhattam jelenlegi csapatunk ékkövével, Kanta Józsival is. Irányító középpályásként játszottam, klubszinten gyakran összecsaptunk az UTE-MTK meccseken, nagy riválisaink voltak, általában a kék-fehérek nyertek, előrébb jártak nálunk. Nagy tehetségnek számítottam, annak idején még az MTK Budapest is megkeresett, hogy igazoljak át, de máshogy alakult az életem, mert húszévesen hobbiszintre került nálam a foci. Mindig önbizalomhiányban szenvedtem, azt gondoltam, nem lehet belőlem első osztályú játékos, ezért váltottam, és a civil élet felé fordultam. NB III-ban, Turán még levezetésként játszottam, a foci mindig a szívem csücske maradt, de elkezdtem már képezni magam. Tanultam OKJ-s képzésen, majd a fehérvári főiskolán, és 2010-ben a civil életben kezdtem dolgozni, de a foci akkor is megmaradt örök szerelemnek.
– Zoufal Nándor: A Vasasnál kezdtem focizni, ezután 1996-ban az Újpest következett. A kilencvenes évek végén, itt ismertem meg Domonyai Lászlót, aki egyik utánpótlásedzőm volt, és Misit is, akivel pedig együtt játszottunk, csakúgy, mint Polyák Balázst, aki jelenleg Agárdon tevékenykedik, illetve az NB I-es csapat vezető mérkőzésszervezője. A kék-fehérektől hármukat ismertem, mielőtt idekerültem. Sok időt töltöttünk együtt akkoriban, Misivel még a felnőttben is fociztunk, régóta tart a barátságunk. Jelenleg – a kék-fehérek mellett – utánpótlásedzőként dolgozom a Csömörnél, és ugyanitt futsaledzőként is foglalkoztatnak. Mindkettőben van képesítésem, „C” licencet szereztem nagypályás edzőként, tavaly pedig a futsal edzőit is elvégeztem. Amellett, hogy trénerként dolgozom, Csömörön – a megyei másodosztályban – még futballozom is.
– Hogyan kerültetek a kék-fehérekhez?
– H.M.: Hosszú örökséget vettem át. Sneci, (Schneider Sándor – A szerk.) közel húsz évig dolgozott a klubnál. Múlt év telén körvonalazódott, hogy nyugdíjba vonul, ezért már akkor felvette velem a kapcsolatot a klub, és szóba került, hogy idekerülök. Ez idén nyáron megtörtént, de addig Sanyi mindent megtanított nekem, bevezetett a szakma rejtelmeibe. Óriási szaktekintély, húszéves múlttal, hatalmas kapcsolatrendszerrel, a kisujjában van az egész. Sokat tanultam mellette, készséggel állt a rendelkezésemre. Furcsa helyzet volt, de végig segítőkész, és emberileg végtelenül korrekt volt velem.
– Zoufal Nándor: Idén nyáron keresett meg Polyák Balázs, és felajánlotta a lehetőséget, hogy segítsem az NB III-as gárdát, mint technikai vezető. Már lement két forduló, utána szálltam be. Tudtam, hogy mi a feladat, de az elején új volt a dolog, ám hamar beletanultam. Nagyon élvezem, amit csinálok. Sokat köszönhetek Misinek, aki az elején segítette a munkámat. Megbízatásom a hazai és az idegenbeli bajnoki mérkőzésekre szól, így hét közben nincs dolgom, de egy-egy alkalommal azért kijárok a csapathoz.
– Mi a feladata a technikai vezetőnek?
– H.M.: Minden, nem sportszakmai jellegű munka, az összes technikai dolog elintézése a klub körül. Mindenben az én segítségemet kérik, ha más akadályoztatva van. A leghúzósabb időszak a nyár, az átigazolások esetében a papírügyek intézése, mind játékosok, mind szakemberek esetében. Külföldieknél, a bevándorlási hivatalban kell intézni a tartózkodási engedélyt, a TAJ - és az adókártyát is. Az MLSZ-től a versenyengedélyeket is kikérem, ami több csapat esetében nem kis feladat. Figyelni kell rá, hogy a sportorvosik mikor járnak le, vezetni kell a büntetőlapokat is, hogy eltiltott játékos ne szerepeljen. Embert próbáló feladat, több fronton helyt kell állni. A mérkőzésnap is fontos része a munkánknak, ez ünnepnap nekem is, már játékosként is az volt. Szeretem a focit, óriási öröm és megtiszteltetés leülni a kispadra, és testközelből figyelni a srácokat. Dolgozom, de nézőként is jelen vagyok. Feladat a jegyzőkönyv megírása, a játékvezetőkkel való kapcsolattartás, a játékosok étkezésével együttjáró ügyek intézése. Az egész hét arról szól, hogy minden megfelelően elő legyen készítve. Feladatom még, idegenbeli túráknál az ebéd megrendelése, a hidegcsomagok előkészítése, a taktikai megbeszélésekhez a konferenciaterem lefoglalása, és még sorolhatnám. Komoly logisztikát igényel, stresszes a munka, néha még hálátlan feladat is a miénk, de van, ami kárpótol, sokat visszaad a munka. Ha mindent jól csinálok, észrevétlen maradok. Büszke vagyok arra, hogy itt lehetek a klubnál, mindig szerettem a kék-fehéreket, a játszós csapatokat, és tetszett az is, hogy saját nevelésű fiatalokra építenek.
– Z.N.: Misinek, az NB I-ben jóval több a dolga. Az én feladatom egyszerűbb. Az idegenbeli mérkőzésekhez a buszt elintézni, az ellenféllel a szerelést leegyeztetni, a csapat étkezéséről gondoskodni. A mérkőzéseken az összeállítást online felvinni a rendszerbe, vezetni kell a sárga laposokat, nehogy baki történjen a keret összerakásánál. Hazai mérkőzéseken, a szövetségi ellenőrrel is egyeztetnem kell. Ki kell jelölni a vendégszektort, a játékvezetővel felvenni a kapcsolatot. Sok apró dolog, de mindenre nagyon oda kell figyelnem.
– Milyen jövőt terveztek az MTK Budapestnél?
– H.M.: Ha lehet, és a vezetők is úgy gondolják, hosszú távra tervezek a kék-fehéreknél. Nem úgy tekintek a lehetőségre, hogy pár év múlva, más munka után nézzek. Maximálisan elégedett és büszke lennék arra, ha – Snecihez hasonlóan – húsz évet én is itt lehetnék. Megvan előttem a jó tanítómester, remélem, a munkámmal rászolgálok majd a bizalomra.
– Z.N.: Jelenleg a tanulási időszakomat töltöm, a teljes évet erre szánom. Jól érzem magam a csapatnál, és ha lehetőségem lesz rá, szeretnék előrelépni. Szívesen dolgoznék akár utánpótlásedzőként is a kék-fehéreknél.