HÍREK

Jenni (Jeny, Jenei) Rudolf (Budapest, 1901. március 2. – Budapest, 1975. május 14.), kétszeres magyar bajnok, Magyar Kupa győztes válogatott labdarúgó, csatár, balszélső.

Futball karrierje a Kispesti AC-ban (KAC) kezdődött. A kispesti profipert (amelynek kirobbantója állítólag ő volt, megtudván, hogy míg csak 2000 koronát kap havonta a feketekasszából, addig "szárnytársa", Eisenhoffer 3000-et…) követő eltiltása után 1923-ban csapatunkhoz került, ahol 90 mérkőzésen 23 gólt szerzett. 1924-ben az Év játékosa lett. Az MTK-val két bajnoki címet (1923-1924, 1924-1925), és egy Magyar Kupát (1925) nyert.  A kék-fehér szurkolók közül sokan ma is fújják a legendás csatársor összeállítását: Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny. Érdekes, hogy a játékosok közül négyen is abban az esztendőben, 1901-ben születtek, amikor megalakult az MTK labdarúgó szakosztálya, s a klub történetének első mérkőzését játszotta a BTC vegyes csapata ellen.

Jenni Rudolf az MTK örökös bajnoka!                                                                                                   

1919 és 1926 között 20-szor szerepelt a  válogatottban, 3 gólt lőtt. Részt vett 1924-ben az olimpiai játékokon Párizsban, ahol  az „egyiptomi csapás” egyik elszenvedője volt.

Edzői pályájából éppen két évtizedet töltött külföldön. 1928-ban, a gyógykezelésen itthon tartózkodó kiváló kapus, az FC Barcelona egyik sztárja, Plattkó Ferenc vitte magával visszautazásakor Spanyolországba. Eredetileg játékosként szeretett volna leszerződni valamelyik spanyol csapathoz, de a kellő engedélyek beszerezhetetlensége miatt végül - 27 évesen! - edzőként került az Atlético Madrid együtteséhez. Az első évben hatodik lett csapata az éppen akkor induló profibajnokságban, a másodikban viszont utolsóként kiesett a tízcsapatos spanyol első osztályból.

Két év másodosztályú edzősködés után Jenni 1932-ben fővárost váltott: átszerződött Lisszabonba, a Sporting Clubé de Portugál trénere lett. A luzitán zöld-fehérekkel érte el edzői pályája legnagyobb sikereit: 1934-ben és 1936-ban megnyerték a kuparendszerű bajnoki küzdelem sorozatot, a Campeonato de Portugált, és az újonnan induló profibajnokság első két évében a harmadik, illetve a második helyen végeztek. Érdekes, hogy ezzel Jenni egy évtizeden belül három profi bajnokság megszületésének is részese lehetett: itthon a Hungáriában játékosként, az Ibériai-félsziget mindkét országában pedig edzőként!

1936-ban váratlanul Nagybányáról, a Phoenix Baia Marétői kapott szerződési ajánlatot, amit el is fogadott. Csapata felkerült a legjobbak közé, és egymás után két 7. helyet szerzett az akkor már FC Carpati néven szereplő együttessel. A háború idején is Nagybányán maradt, és az 1947-48-as bajnokság végén újra másodosztályú bajnokcsapatot hagyott maga mögött.

1948 augusztusában költözött vissza Budapestre, majd még másfél évtizedet dolgozott edzőként a fővárosban és vidéken. Volt a Békéscsabai SzSE, a Vasas SC (1951 - 1952), a Dorogi Bányász, a Szegedi Haladás, a Győri Vasas ETO, a Zalaegerszegi TE és a Diósgyőri VTK (1963) trénere.

Közben az MLSZ ifjúsági edzője is volt. Olyan remek futballisták fejlődtek a keze alatt, mint Novák, Sóvári, Nagy István, Solymosi, Göröcs, Kuharszki, Albert és Rákosi.

Nyugdíjas korában is dolgozott az MLSZ-ben, pénztárosként.

Alacsony termetű, de nagyon gyors, mozgékony, kitűnő képességű balszélső volt. Bátran szállt szembe a védőkkel, ügyesen cselezett. Lendületes elfutásait pontos beadásokkal, vagy jó lövésekkel fejezte be. Az összjátékban is ötletesnek és önzetlennek bizonyult. Érdekes, hogy a csatársorban aratott sikerei ellenére mindig vonzódott a kapus szerepköréhez. A háló előtt is tehetségesnek mutatkozott, de ott - fizikai adottságai, alacsony termete miatt - aligha vitte volna annyira, mint a balszélső poszton. Jó humora, kellemes tenor hangja, és a szavalás művészetében megnyilvánult tehetsége miatt nagyon népszerű volt játékostársai körében.

Noha egész futballpályafutása során Jenynek írták a nevét, és a korabeli meccs tudósításokban Jenei (!) néven is szerepelt, valójában Jenni a helyes változat, ahogyan okmányait, leveleit is aláírta! 74 éves korában hunyt el, temetése 1975. május 23-án volt a Megyeri úti temetőben.