HÍREK
Jelen és jövő (1. rész) Hajdú Ádám
2015-09-28
Jócskán benne vagyunk a 2015/16-os bajnoki szezonban. Az MTK Budapest csapatában van néhány futballista, akiről talán kevesebbet lehet tudni. Néhányan már bemutatkoztak az NB I-ben, vagy közel állnak hozzá. Sorozat keretében mutatjuk be az érintetteket. Elsőként Hajdú Ádámmal beszélgettünk.
– Mik voltak a pályafutásod főbb állomásai?
– Dunaújvárosban kezdődött. Hétéves lehettem, amikor az iskolai csapatban már rúgtam a bőrt.
– Mikor és hogyan kerültél az MTK Budapest csapatába?
– Tizenhárom évesen jöttem Pestre, Juhász Tibi bá’ kezei alá. Két évet töltöttem itt, majd Agárdra kerültem, nagy létszámú csoportba, ahol szintén két évig játszottam. 2011-ben sikerült kijutnom Liverpoolba, de másfél év után, sérülés vetett véget az ottani időszakomnak. Ezután visszatértem az MTK-ba, ahol először az U21-es csapatban játszottam, de már a felnőttekkel edzettem, majd a következő évben az NB III-as együttesben szerepeltem.
– Mi a kedvenc posztod, hol érzed legjobban magad a pályán?
– Ballábas vagyok, és ezen az oldalon majd minden poszton bevetettek már. Voltam belső védő, bal oldali középpályás, balhátvéd, néha még balszélsőt is játszottam. Jobb lábbal is biztosan rúgok, de jobban szeretem a balt.
– László Csaba személyében – sok év után – új vezetőedző került a csapat élére, és szinte a teljes szakmai stáb kicserélődött. Hogyan sikerült az átállás?
– Könnyen megszoktam az új helyzetet, úgy vagyok ezzel, hogy mindenkinek jó a változás. Izgalmasak, hosszúak és erőteljesek az edzések, nagy hangsúlyt fektetnek – a taktika mellett – a fizikai felkészítésünkre is, sok a labdás mozgás, az iramjáték. Jól érzem magam az edzéseken.
– Két külföldi tréner is segíti a vezetőedző munkáját. A pályaedző, Werner Bürger és az erőnléti edző, Steven Vanharen. Velük hogyan megy a kommunikáció?
– Pár hét alatt mindenki megszokta, még aki nem beszél angolul, az is hamar megértette, mi a feladat. Az elején persze sokszor elmutogatták, mit szeretnének, de idővel már mindenki átlátta, mit kell tennie.
– Nagy a verseny a csapatba kerülésért, de akár a kispadról beállva is lehet segíteni. Mennyi esélyt látsz rá, hogy idén pályára lépsz az OTP Bank Ligában?
– Az élet majd eldönti, hogy játszhatok-e. Ha az edzésteljesítményemből indulok ki, akkor reális esélyem van arra, hogy bekerüljek. Elvégzem a munkát, megcsinálom, amit kérnek. A múltban többször játszottam már NB I-ben, és a visszajelzések alapján tudom, hogy nem lógtam ki a csapatból. Ha megkapnám a lehetőséget, most is helyt tudnék állni. Bizakodó vagyok, ha eljön az én időm, ott is ragadok.
– Minden futballista álma, hogy szerepelhessen a nemzeti tizenegyben és külföldi bajnokságban is kipróbálhassa magát. Ezek azok a célok, amiket szeretnél te is elérni?
– Mindenkinek jólesik, ha gondolnak rá a válogatott összeállításakor, de számomra most ez nem elsődleges cél. U19-es korosztályig folyamatosan válogatott voltam, azóta nem foglalkoztat ez a kérdés, más lebeg a szemem előtt. Külföldön szívesen kipróbálnám magam, de nemcsak a futball miatt, hanem az itthonitól eltérő életstílus, kultúra, a más közeg is vonzó számomra. Családdal, akár öt-tíz évig is kint maradnék, kíváncsi vagyok, milyen lenne.
– Átszerveződött az NB I-es bajnokság. Milyen eredménnyel lennél elégedett?
– A tavalyi bravúros harmadik hely után, ennek megismétlését tartanám sikernek. Sokan még mindig meglepődnének ezen, de képesnek érzem erre az eredményre a csapatot idén is. Ez nemcsak azon múlik, hogy melyik a jobb csapat, hanem számít a pillanatnyi forma, és az is, hogy mennyire tudunk hosszútávon kiegyensúlyozottan teljesíteni.
– Jövőre elkészül az MTK Budapest új, európai szintű stadionja. Mi az első gondolatod ezzel kapcsolatban?
– Messze van még, nem tudom, hogy számomra mit hoz a jövő, mit jelent majd ez. Reméljük, szép stadion lesz…