HÍREK

Csapatunk augusztus 4-én, Csákváron kezdte meg története hatodik szezonját a másodosztályban, melynek idő előtti befejezése után ismét kivívta az élvonalban való szereplés jogát.

A kék-fehér futballtörténet 119 esztendeje, 1901-ben indult

Az MTK elnöke dr. Heteés Antal volt a századforduló idején (1899-1903). Nevéhez fűződik a labdarúgó csapat megalakítása. A Millenárison folytatott tréningek során a sportolók jelentős része megkedvelte a BTC által felkarolt labdarúgást. A Kertész Sándor köré tömörülő mag 1897. február 28-ra ki is tűzte a labdarúgó szakosztály megalapítását.

A klasszikus sportágakhoz ragaszkodó elnökség anyagiakra, és a klub által akkor még nem sportoltatott ifjúságra hivatkozva elvetette a javaslatot. Erre a futball hívei Kertésszel az élen elkezdtek átszivárogni a BTC-be. A folyamat 1900-ban szakadáshoz vezetett: az ifjak kiváltak az egyesületből és megalapították a Budapesti Atlétikai Clubot. Az MTK tagsága 62 főre zsugorodott.

A válságos helyzetben Heteés Antal került az elnöki, Sas Kálmán pedig a titkári posztra. Módosították az alapszabályt, engedélyezték a labdarúgást, és a fiatalkorúak tagságát, így megmentve az egyesületet. Felkérték Kertész Sándort az 1901. március 12-én alapított szakosztály vezetésére.

Innen a történet már ismert - 1902-ben ezüstérem az NB II-ben, 1903-ban bajnoki harmadik helyezés az NB I-ben, 1904-ben az első magyar bajnoki cím, amit még 22 követett, 12 Magyar Kupa győzelem, 2 Közép-európai Kupa siker.

Az MTK 1902-ben a másodosztályba nevezte csapatát

Az új csapatalakulások 1901-ben és 1902-ben sem maradtak el. Budapesten a Fővárosi Torna Club, a pénzintézeti tisztviselőkből szervezett Tisztviselők Labdarúgó Egylete, Pest környékén az Erzsébetfalvai Torna Club, az Újpesti Törekvés Sport Egyesület és a Rákospalotai Football Club növelte a labdarúgó klubok számát.

A bajnoki nyitány előtt már tizennyolc fővárosi és főváros környéki egyesülete volt a szövetségnek. Az 1902. évi II. osztályú bajnokságra a jogosult tizenhárom egyesületből öt, a Magyar Athletikai Club, a Ganz Tisztviselők Labdarúgó Egylete, a Budai Ganzgyár csapata, az Építési-rajzolók, valamint a Műszaki Tisztviselők csapata nem nevezett.

Csapatunkat is a II. osztályba sorolták be, ahol a bajnokság befejezésekor második lett a Postás mögött.

Az MTK első bajnoki mérkőzését 1902. március 2-án pályaválasztóként a Millenárison játszotta a Törekvés ellen, és 4-1-re győzött. Az összeállításról nincsenek pontos feljegyzések, az azonban biztos, hogy Révész Árpád, Weisz Ármin, Frank Imre, Herquett Rezső és Kertész Sándor a csapat tagja volt, utóbbi az edzői teendőket is ellátta. Későbbi visszaemlékezések szerint az első MTK gólt Herquett Rezső szerezte. A bajnokság során 2 vereséget szenvedett el az együttes, mindkétszer a bajnok Postástól kapott ki (3-1, 5-2).

A nyolc csapat közül három nem fejezte be a szezont: a Magyar FC, az Újpesti TE és a Rákosszentmihályi STE bajnokság közben visszalépett.

Az egyre népszerűbbé váló magyar labdarúgás szervezeti átalakítása következtében az MTK az 1903-as bajnoki évet már az első osztályban kezdhette el.

Majd' nyolc évtized NB I-es tagság és 18 bajnoki cím után a másodosztályban

Nyolc évtized után csapatunk labdarúgó-szakosztályának legsúlyosabb kudarca az 1980-1981-es kiesés volt. A csapat a 17. helyen végzett, és  története során először esett ki a labdarúgás első vonalából. A bajnokság közben Szentmihályi Antalt Szarvas László váltotta a kispadon, de ez sem segített, a kék-fehérek a Kaposvári Rákóczival és a Dunaújvárosi Kohásszal együtt kiestek az NB II-be.

Klubunk vezetői Sárosi Lászlót, a Vasas egykori sokszoros válogatott hátvédjét, a nagy tapasztalattal rendelkező, a magyar utánpótlás válogatottal 1974-ben Európa-bajnoki címet nyert mestert kérték fel vezetőedzőnek.

Három csoportban rendezték az NB II 1981/1982. évi küzdelmeit. A Közép-csoport élén csapatunk végzett, megelőzve a 22. sz. Volán és a Dorogi AC együtteseit. A  három csoport (Kelet - Kazincbarcikai Vegyész,  Közép - MTK, Nyugat - Nagykanizsai Olajbányász) győztesei, illetve az NB I 15. helyezettje (Nyíregyházi VSSC) részvételével osztályozó mérkőzések döntöttek az NB I-es tagságról.

Az osztályozók eredményei: Kazincbarcikai Vegyész-MTK-VM 0-2, illetve MTK-VM-Kazincbarcikai Vegyész 0-1. Nyíregyházi VSSC-Nagykanizsai Olajbányász 3-1 (2-1), illetve Nagykanizsai Olajbányász-Nyíregyházi VSSC 1-4 (1-2). Ezek alapján csapatunk jutott az első osztályba, illetve a Nyíregyházi VSSC maradt az NB I-ben.

Tehát egyéves kitérő után az 1982-1983-as bajnokságot újra az első osztályban kezdhette a gárda, és a 12. helyen zárta az idényt. Sárosi elköszönt, Palicskó Tibor lett a vezetőedző, akinek az irányításával a 8. helyen végzett az együttes.

Egy tucat első osztályban töltött bajnoki év után megint az NB II-ben

Az 1980-as évekbeli kiesést egy másik követte az 1993-1994-es bajnokságban. A kék-fehérek búcsúja hatalmas meglepetésnek számított, hiszen az előző évben negyedik helyen végzett csapatunk. A válogatott játékosokat is felvonultató együttes úgy lett utolsó, hogy a riválisok a bajnokság vége felé botlásaikkal fordulóról fordulóra tálcán kínálták fel a lehetőséget a bennmaradásra. Ám Gellei Imre, majd az őt váltó Popovics Sándor vezetőedző legénysége ezzel nem tudott élni.

Végül az MTK mellett a Szombathelyi Haladás esett ki "egyenes ágon" az első osztályból, míg osztályozó után a Siófoki Bányász FC. Az EMDSZ-Soproni LC az FC Hatvan ellen 11-es rúgásokkal őrizte meg NB I-es tagságát.

Két csoportban rendezték az NB II 1994/1995. évi küzdelmeit. A Keleti-csoport élén csapatunk végzett, megelőzve a Salgótarjáni BTC és a Kazincbarcikai SC együtteseit. A Nyugati-csoport küzdelmeit a Szombathelyi Haladás VSE nyerte. Együttesünk Bicskei Bertalan vezetőedző irányításával a Haladással együtt egyenes ágon feljutott az első osztályba.

A két NB II-es csoport 2. helyezettjei osztályozót játszhattak az NB I-ért: Salgótarjáni BTC-Parmalat FC 0-1, illetve Parmalat FC-Salgótarjáni BTC 2-1. A Salgótarjánnak nem sikerült az NB I-be jutás. A másik osztályozón: Vác FC-Samsung-BKV Előre SC 4-0, illetve BKV Előre SC-Vác FC-Samsung 1-1. A BKV Előre sem jutott be az NB I-be.

Az 1995-1996-os bajnokságot Bicskei Bertalannal kezdte a csapat, akit Kisteleki István, aztán Garaba Imre váltott a kispadon. A  kényszerű egy esztendős NB II-es tagság a megújulás, és egy fényes sikerkorszak kezdetét is jelentette. Ebben az időben érkezett klublegendánk, Sándor Károly közvetítésével az együtteshez a milliárdos üzletember Várszegi Gábor, akinek jóvoltából az MTK Magyarországon egyedülálló anyagi pozícióba került. A Várszegi nevéhez köthető 16 év a klubtörténet egyik legsikeresebb korszaka.

A 21. században először a másodosztályban az MTK Budapest FC

A 2010-2011-es bajnokságban története folyamán immár harmadszor nem sikerült megkapaszkodnia az NB I-ben csapatunknak. Garami József vezetőedző gárdája csak a Szolnoki MÁV FC-t tudta megelőzni. de ez kevés volt az "üdvösséghez".

Az NB II 2011/2012. évi küzdelmeit két csoportban rendezték. A Nyugati-csoportban együttesünk nyerte a bajnoki címet a Gold-Sport-Kozármisleny SE és a Gyirmót FC előtt.

Az MTK-tól 2 pontot levontak, melynek oka, hogy Poór Patrik a Győri ETO FC II elleni mérkőzésen (0-0) érvényes sportorvosi engedély nélkül lépett pályára. Keleti-csoport bajnoka az Eger FC lett, így csapatunk és a hevesi gárda került fel az NB I-be.

A 2012-2013-as első osztályú pontvadászatot a 4. helyen fejezte be a Garami József által vezetett együttes, mindössze egy ponttal lemaradva a bronzérmes Budapest Honvéd mögött, de megelőzve a Ferencvárost.

Újra az NB II-ben a kék-fehér együttes

A 2016/2017-es bajnokságban ismét kieső helyen végzett csapatunk. Az MTK Budapest Teodoru Vaszilisz vezetőedzővel kezdte a szezont, akit szezon közben a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiát hosszú ideig irányító Tamási Zsolt váltott a kispadon. A Diósgyőri VTK-val azonos pontszámmal végző kék-fehérek a Gyirmót FC-vel együtt búcsúztak az NB I-től.

A 2017-2018-as egy csoportos NB II-es pontvadászatot Feczkó Tamás vezetőedzővel kezdte csapatunk, s meg is nyerte a bajnokságot a szintén az NB I-be jutó Kisvárda Master Good együttese előtt.

A 2018-2019-es bajnokságot újra a legfelső osztályban kezdhette együttesünk, melynek vezetőedzője továbbra is Feczkó Tamás maradt.

Egy felfüggesztett bajnokság után ismét az NB I-ben!

Az MTK NB II-es statisztikája (1902, 1981-1982, 1994-1995, 2011-2012, 2017-2018, 2019-2020):

Mérkőzés:  169  (14 - 30 - 30 - 30 - 38 - 27)

Győzelem:  120  (10 - 21 - 24 - 21- 26 - 18)

Döntetlen:  22 (2 - 2 - 3 - 6 - 4 - 5)

Vereség:  27 (2 - 7 - 3 - 3 - 8 - 4)

Rúgott gól:  383 (mérk. átlag: 2,27) 27 - 67 - 74 - 67 - 88 - 60

Kapott gól:  155 (mérk. átlag: 0,91) 14 - 23 - 21 - 20 - 44 - 33

Pontszám: 380 - 75 %-os telj. (az 1902-es, és az 1981- 82-es bajnokságot is a mai rendszer szerint számoltuk) 32 - 65 - 75 - 67 - 82 - 59

Az MTK (Hungária FC, Bp. Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó) a 2019-2020-as bajnoksággal bezárólag összesen 3.034 bajnoki mérkőzést játszott - ebből 2.865-öt az első osztályban (az összes mérkőzés szám nem tartalmazza az osztályozókat, valamint a Brüll-serlegért, a Hungária-serlegért és a Hadi kupákért játszott találkozókat).