HÍREK

Nem lesz könnyű kiharcolni a várva várt továbbjutást, annyi bizonyos. Mindenki jól ismerheti a szerb labdarúgás erényeit.

Az FK Vojvodinát 1914. március 6-án alapították, a színek megválasztásakor a nemzeti identitás is nagy szerepet játszott, így lett piros és fehér a klub. Az egyesület a Vajdaságról kapta nevét, tulajdonképpen egyetlen csapatként képviseli ezt a régiót mind a szerb bajnokságban, mind a nemzetközi kupában.

Az alapítás tizenkét diák nevéhez fűződik, akik elhatározták, hogy létrehozzák az értelmiségi sportkört. A klubot titokban kellett megalapítani, köszönhetően az Osztrák-Magyar Monarchia akkori rendelkezéseinek, miszerint nem szervezhettek nagyobb összejöveteleket a fiatalok. A klub neve egyébként „vezető harcost”, vagy „háborús vezért” is jelent, így nem csoda, ha voltak vele szemben aggályai az akkori hatalomnak. A klub alapítását a szerb ortodox közösség is támogatta, így végül megalakulhatott az FK Vojvodina, amely később a jugoszláv futball egyik meghatározó szereplőjévé vált.

Első mérkőzését Koviljban játszotta a klub az FK Šajkaš ellen, és nyert is 5-0-ra. Szintén érdemes megjegyezni, hogy a Vojvodina csapata jobbára tanulókból állt, akik a tanévközi szünetekben tudtak egy-egy mérkőzést játszani, mígnem kitört az első világháború. A felszabadulás idilli állapotokat hozott a klubéletben, legalábbis amennyire abban az időben lehetett erről beszélni. A Sokol csoport, a prágai Slavia sok segítséget adott a vajdasági egyesületnek, a címerben található kék csillagot is a cseh klub inspirálta, ugyanakkor a hivatalos klubszínek a szerb zászló színeit követték. Az első sikerekre sem kellett sokáig várni, 1932 és 1940 között az újvidéki labdarúgó-bajnokságot hétszer nyerte meg a csapat. Miután feljutottak a legfelső osztályba, 1940-41-es bajnokságban sokáig harcban voltak a bajnoki címért, ám az újabb világégés miatt félbeszakadt a pontvadászat.

A második világháború mély nyomot hagyott az újvidékiekben, akiket erőszakkal Magyarországhoz csatoltak, több zsidó, roma és más civil esett áldozatául a cselekményeknek. Ekkor semmisültek meg a klub addig megszerzett trófeái, valamint az egyesület levéltára is. A nagy háború megtörte a Vojvodinát, amely lényegében teljes keretét elveszítette a világháborúban, miként rengeteg szurkolóját is.

A háború után nehezen tért magához a szerb, és úgy általában a délvidéki labdarúgás, ám a Vojvodina csillaga egyenesen felfelé ívelt. 1966-ban és 1989-ben megnyerték a jugoszláv bajnokságot, minek következtében indulhattak az európai kupában is. Az 1977-ben megrendezett Mitropa kupán a Vasas, a Fiorentina és a Sparta Praha előtt végzett első helyen a Vojvodina, míg egy évvel korábban az UEFA Intertotó kupáját nyerte meg a gárda. Az utóbbi időben leginkább a szerb kupában villognak a vajdaságiak, hiszen 2007-ben, 2010-ben és 2011-ben is finalista volt az egyesület, míg a 2013/14-es szezonban megnyerték a sorozatot.

Európai mérlege nem túl fényes az FK Vojvodinának, bár a magyar csapatok orra alá rendre borsot tört már.

Mérlegük a magyar együttesek ellen:

MTK (1959, KK) 1-2, 0-0

MTK (1988, Intertotó-kupa) 5-0, 0-1

Budapest Honvéd (1989-1990, Európa Kupa) 2-1, 0-1 – idegenben lőtt góllal jutott tovább a Honvéd.

Újpest FC (1999-2000, UEFA-kupa) 4-0, 1-1

Budapest Honvéd (2013-2014, Európa Liga) 2-0, 3-1

Összesen tehát tíz mérkőzésen léptek pályára a Vojvodina játékosai magyar együttesek ellen, és egyértelműen a vajdaságiak oldalára billen a mérleg nyelve. Az MTK elleni egyik párharcukat sikerrel vették, a másikon viszont elbuktak. Mérlegük a kék-fehérek ellen egy győzelem, egy döntetlen és két vereség.

Magyar kötődés is előfordul, legalábbis a játékosok és az edzők között.

Ábrahám Jenő, Igor Bogdanovics, Milan Davidov, Goran Jezdimirovics, Vladimir Buacs, Borsó János, Miroslav Stevanovics, Mico Vranjes, Bojan Neziri személyében korábbi, vagy későbbi Vojvodina játékosok fordultak meg a magyar élvonalban.

Edzőként a Debrecent irányító Dragoljub Bekvalac, valamint Nebojsa Vignjevics (jelenleg az Újpest vezetőedzője) dolgozott korábban a Vojvodinánál.

Az újvidéki kispadon – főként a kezdeti évtizedekben – több magyar is megfordult, Nemes Károly (1933, 1939), Noj János (1939-1941), Lyka Antal (1957-1959) személyében.

Európa-liga selejtező, 1. mérkőzés: 2015. július 2. csütörtök 20:30 Budapest Szusza Ferenc Stadion

MTK Budapest – FK Vojvodina