HÍREK
Dupla évforduló: November 20-án lett csapatunk először bajnok és kupagyőztes
2020-11-20
1904-ben a bajnokságot, 1910-ben az először kiírt Magyar Kupát sikerült elhódítanunk.
1904. november 20-án csapatunk első alkalommal nyerte meg az I. osztályú bajnokságot, miután az utolsó fordulóban 5-1-re legyőzte a Fővárosi TC gárdáját. Az aranyérem sorsa óvások miatt a zöld asztalnál dőlt el.
A szövetség a záró forduló előtt, az október 30-án döntetlennel (1-1) végződő MTK-MAFC mérkőzés mindkét pontját – jogosulatlan játékos szerepeltetése miatt – az MTK-nak ítélte. Ezzel a döntéssel, és a bajnokság utolsó találkozóján elért sikerrel együttesünk minimális, egy pontos különbséggel előzte meg az egyébként lényegesen jobb gólaránnyal rendelkező FTC-t, és 3 ponttal a BTC-t.
Első bajnokcsapatunk játékosai: Sebő Gyula, Nagy Ferenc, Kürschner-Szűcs Izidor, Pozsonyi Imre, Schaar Izidor, Frank Imre, Károly Jenő, Hoffer István, Steiner Rezső, Káldor-Zulu Lipót, Deutsch Leó, Herquett Rezső, Nárai Károly, Markovics Péter, Weisz II Lajos, Buócz Gyula, Domonkos László, Lipovetz Gyula. Vezetőedző: Kertész Sándor.
Hat évvel később, 1910. november 20-án pedig az első alkalommal kiírt Magyar Kupát hódítottuk el.
Első osztályú csapatként csak a harmadik fordulóban kapcsolódtunk be a küzdelmekbe. Az Újpesti Torna Egylet visszalépése miatt játék nélkül jutottunk a legjobb négy közé, ahol 4-0-ra múltuk felül az FTC-t.
A Budapesti Torna Club elleni finálét szeptember 8-án rendezték, de mivel a Millenárison 1-1-re végeztek a felek, a döntőt meg kellett ismételni.
Október 2-án csapatunk 2-1-re vezetett, de az utolsó 10 percet sötétedés miatt nem tudták lejátszani csapatok.
A Nemzeti Sport 1910. október 4-i tudósítása a mérkőzésről: Csak nem akar dűlőre jutni a „Magyar Kupa" sorsa tavaszról őszre halasztódott a döntő mérkőzés, a szeptemberi eldöntetlen eredmény után pedig a vasárnapi BTC-MTK mérkőzés oly botrányba fult, milyennek az öreg millenáris ez ideig még nem igen volt tanúja. Igazságtalanok lennénk, ha nem keresnék az összes jelenvoltakban a skandalum okát. Hibás volt a publikum, mert állandó zajongással terrorizálta a játékosokat és bírót, hibásak voltak a játékosok, midőn úri ember létükre oly elítélendőén durva játékmodorhoz folyamodtak és hibázott — talán legnagyobbat — a mérkőzést vezető bíró, amikor eleinte minden felett szemet hunyt, lett légyen az fault avagy hands, mérkőzés vége felé pedig — fumigálva mindent és mindenkit — hihetetlen, néha erőszakosságig menő szigorral ítélkezett. E szigor azonban érthető is. Reichard Ottónak ugyanis nincs még meg az a praxissá a bíráskodás terén, hogy négy-ötezer torok hangja és néhány rakoncátlankodó játékos ki ne hoznák sodrából a különben higgadtságáról közismert embert.
A hátralévő 10 perc pótlására november 20-án került sor, BTC-MAC tartalékmérkőzés szünetében. A rövid játékidő alatt még egy gólt sikerült szereznünk, így Szüsz Hugó együttese 3-1-re diadalmaskodott.
A kupadöntős kezdőcsapatunk: Domonkos László - Nagy Ferenc, Révész Béla, Bíró Gyula, Kürschner Izidor - Kertész Adolf, Sebestyén Béla, Szántó Károly - Kertész Gyula, Kertész Vilmos, Farkas István. Vezetőedző: Szüsz Hugó.
Az MTK csapata a játékvezetőkkel (a kép nem a kupadöntők után, hanam egy bajnoki találkozót követően 1910-ben készült): 1. Károly (kapitány), 2. Froncz, 3. Weisz, 4. Kürschner, 5. Langfeldner (játékbíró), 6. Határbíró, 7. Sebestyén, 8. Virágh, 9. Csüdör, 10. Bíró, 11. Domonkos, 12, Határbíró, 13. Révész, 14. Schaar.