HÍREK
BEMUTATJUK VASÁRNAPI ELLENFELÜNKET: AMIT A SZEGED-CSANÁD GROSICS AKADÉMIÁRÓL TUDNI KELL
2019-11-23
A Merkantil Bank Liga 18. fordulójában csapatunk a Szeged-Csanád Grosics Akadémia vendége lesz vasárnap 17 órától.
A jelen:
A Szeged 2011 Grosics Akadémia 2014-ben került fel az NB II-be, ahonnan 2018-ban kiesett. Egy évet töltöttek az NB III-ban Szeged-Grosics Akadémia néven, bajnokok lettek, s 2019/2020-as idényben immár Szeged-Csanád Grosics Akadémia elnevezéssel újra a második vonalban küzdenek.
Az idei pontvadászatban a 17. forduló után - ami valójában 15 lejátszott mérkőzést jelent - a 10. helyen állnak 19 ponttal - 5 győzelem, 4 döntetlen, 6 vereség a mérlegük. A találkozókon 21 gólt lőttek, és 21-et is kaptak. A bajnoki tabellát 36 ponttal vezető gárdánk 17 ponttal előzi meg a szegedieket. A Tisza-partiak legutóbb idegenben a Nyíregyháza Spartacustól 3-0-ra kikaptak. Ez volt a harmadik egymás utáni vereségük.
Az együttesben néhány játékos rendelkezik NB I-es rutinnal: Ionut Sergiu Moga, Mohl Dávid, Deák István, Dragóner Dávid Filip, Gajdos Zsolt, valamint a csapatunkban is megfordult Varga Szabolcs.
A szegediek vezetőedzője a 37 éves portugál Joao Pedro de Oliveira Janeiro, aki korábban portugál és spanyol csapatoknál dolgozott mérkőzéselemzőként.
Az együttes otthonát, a 8.000 néző befogadására alkalmas Szent Gellért Fórum Stadiont 2019. szeptember 15-én, a Csákvár elleni gólzáporos győzelemmel (5-3) avatták fel. Az új stadionban a szegediek négy mérkőzést nyertek meg és egyet veszítettek el.
A csapat fő tulajdonosa a Szeged-Csanádi Egyházmegye, egyik alapítója pedig dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök, aki egykoron maga is futballozott, kapus volt.
A szegedi klub elődeivel csapatunk az NB I-ben és az NB II-ben is megmérkőzött:
A két együttes, a Hungária FC és a Bástya Szegedi AK 1926. november 28-án, a profi bajnokságban találkozott első alkalommal az NB I-ben, s nagy meglepetésre a Tisza-partiak 10.000 néző előtt 1-0-ra győztek a Hungária körúton. A 10. mérkőzésen 1931. február 15-én Budapesten a Hungária FC 5-1 re verte a Bástya FC-t. A 20. összecsapás ismét a Hungária körúton volt, s 1937. május 30-án a Hungária FC 3-1-re felülmúlta a Szeged FC-t.
A 30. találkozót Budapesten játszották 1947. április 26-án, s a Bukovi Márton által irányított csapatunk Palatinus Károly két góljával 2-0 arányban múlta felül a Szeged AK -t. A 40. meccsen 1977. szeptember 3-án Szegeden a Szegedi EOL AK 1-0-ra győzte le az MTK Vörös Meteor néven szereplő gárdánkat. Az eddigi utolsó, 48. élvonalbeli összecsapás még a múlt században volt, amikor is 1999. szeptember 25-én a Szeged LC hazai pályán, a Felső Tisza-parti Stadionban 8.000 néző előtt 2-1-re kikapott együttesünktől - góljainkat Illés Béla és Preisinger Sándor szerezte.
A fővárosi 23 találkozóból csak 2-őt nyertek meg a szegediek és 1 végződött döntetlennel. Csapatunk 89 gólt szerzett, és mindössze 19-et kapott. Budapesten a legtöbben, 15.000-en az 1946-ban, és 10.000-en az 1935-ben játszott mérkőzéseket látták.
Az NB II-ben játszott összecsapások:
2017. október 8.
MTK Budapest - Szeged 2011-GA 3-0 (2-0)
2018. április 22.
Szeged 2011-GA - MTK Budapest 2-2 (1-2)
Merkantil Bank Liga, NB II, 2017-2018, 31. forduló - Gyula, Grosics Akadémia, centerpálya - játékvezető: Bogár Gergő - 500 néző
MTK Budapest: Szentpéteri Viktor - Katona Máté, Balogh Béla, Gengeliczki Gergő, Jakab Dávid (Bori Gábor) - Vass Patrik, Kanta József, Kulcsár Tamás (Gera Dániel) - Borbély Bálint, Schäfer András, Lencse László (Hrepka Ádám). Vezetőedző: Feczkó Tamás.
Gólszerzők: Lencse László, Vass Patrik.
A mérleg:
MTK Budapest - Szeged
NB I:
48 34 7 7 141 - 47 109 (76 %)
NB II:
2 1 1 0 5 - 2 4 (67 %)
ÖSSZESEN:
50 35 8 7 146 - 49 113 (75 %)
- a megszerzett pontokat a ma használatos módon számoltuk.
A Szeged-Csanád Grosics Akadémia labdarúgásának múltja:
Szegeden, 1899. május 22-én alakult meg a piros-fekete színekben játszó SZAK, azaz a Szegedi Atlétikai Klub, s az első hivatalos futballmérkőzést 1902. június 27-én rendezték meg a SZAK két csapata között. 1907-ben a SZAK a Déli Kerületi Bajnokságába nyert besorolást, ahol egyre jobb teljesítményt nyújtott.
A folyamatos fejlődésnek köszönhetően 1919-1920-ban, 1920-1921-ben, 1921-1922-ben és 1922-1923-ban, tehát zsinórban négyszer nyerte meg a Déli Kerületi Bajnokságot, sőt az 1921-1922-es szezonban a Pécsi SC (1-0), a Pestlőrinci AC (5-1) és a DVTK (5-2) legyőzésével a Vidék Bajnoka címet is megszerezte. A Szegedi AK ekkor az ország legjobb vidéki futballcsapatának számított.
Folytatódott a sikersorozat, hiszen 1924-1925-ben és 1925-1926-ban is a SZAK diadalmaskodott a Déli Bajnokságban.
Azonban ekkor a Szeged még nem tudott komoly sikereket elérni a fővárosi együttesekkel vívott országos nagydöntőben.
1926-ban az MLSZ kiírta az első profi bajnokságot, amelybe nyolc budapesti együttes mellé két vidéki csapatot, a Szegedi AK-t és a Szombathelyi AK-t is besoroltak.
A Szeged a profi ligához szükséges anyagi biztonságot Bástyai Holtzer Tivadarnak köszönhette, ezért hálából a csapat felvette a Szegedi Bástya nevet. A szezon első mérkőzésén, 1926. augusztus 29-én a Szeged az újszegedi pálya zsúfolt lelátói előtt 4-2-re megverte a Nemzeti SC-t, de néhány héttel később az akkori bajnok Ferencváros is kapitulált a Tisza-parton (3-1).
Az 1930-1931-es szezon azonban már egy korszak végét jelentette a szegedi labdarúgás addigi történelmében, az együttes kiesett.
A bukás után a klub gyorsan magához tért, és immár Szeged FC néven 2. helyen végeztek a másodosztályban, és a Budapest Vasassal vívott osztályozó során magabiztosan kerültek vissza az élvonalba.
A következő években a Szeged az NB I középmezőnyében szerepelt.
A folyamatosa előrelépésnek, fejlődésnek meglett az eredménye, hiszen 1940-1941-ben a szegedi futball addigi legjobb eredményét érte el a csapat. A szezont egy érdekes fúzió előzte meg, hiszen egyesült a profi Szeged FC és az amatőr SZAK (a Bástya megalakulásakor ugyanis a SZAK megtartott az alsóbb osztályokban egy amatőr csapatot is), s Szeged AK néven folytatták a küzdelmet, és bronzérmet szereztek. Az együttes tagja volt két későbbi nagyszerű szövetségi kapitány, Baróti Lajos és Lakat Károly is.
A nagy sikerek után kiesés következett, majd ismételt feljutás az NB I-be. Az 1951-es szezont már Szegedi Petőfi néven kezdte meg az együttes. Sporttörténeti kuriózum, hogy ebben az idényben a SZEAC egy másik jogelődje, a Szegedi Honvéd is az élvonalban szerepelt.
A Szegedi Honvéd sem volt túl hosszúéletű, hiszen 1953-ban a Honvédelmi Minisztérium erőszakosan megszüntette a katona csapatot.
Az egyetem által támogatott gárda pár évig adós maradt a jó eredményekkel, hiszen többször is kiestek. Aztán az 1959-1960-as bajnoksággal vette kezdetét egy új sikerkorszak, és ekkor már Szegedi EAC néven szerepeltek.
1968-ban az olajipar sietett a pénzügyi problémákkal küszködő egyetemi csapat megsegítésére - így született meg a SZEOL, a Szegedi Egyetemi és Olajipari SC, melynek színe kék-fekete lett. 1969-ben az NB II-ből való feljutást követően 1991-ig az első és a másodosztály között hullámvasutazott a szegedi gárda, amely számtalan alkalommal változtatott nevet.
Az 1991-es balszerencsés NB I-es kiesést követően hihetetlen mélyrepülésbe kezdett az együttes. Az NB II-ben is egyre rosszabb eredményeket értek el, majd 1993-1994-ben már a másodosztályból is kiesett az időközben Szeged FC nevet felvett csapat. Az ezt követő három évben az NB III-ba is teljesen beleszürkült a gárda, a javulás legcsekélyebb reménye nélkül.
Az együttes időközben újra felvette a legendás előd, a SZEAC nevét. A kispadon Verebes József is megfordult, de az eredmények kimerültek annyiban, hogy a csapat 1997-ben NB II-es lett, de ez az átszervezéseknek köszönhetően akkoriban csak a magyar labdarúgás harmadik vonala volt.
Az 1998-1999-es szezont még megkezdte a SZEAC, ám az őszi zárást követően a tulajdonos 1998. december 5-én, az MLSZ közgyűlésén bejelentette, hogy visszalépteti a SZEAC-ot a bajnokságtól, és határozatlan időre felfüggeszti annak működését. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a néhány hónap híján 100 éves klub.
A fiatal klub a Szeged 2011 története a nevében szereplő évszámmal kezdődik (2011. július 25.), amikor is a Kiskundorozsmai ESK és a Makó fuzionált. Ezzel a dorozsmai egyesület rendelkezett egy megyei I-es, és egy NB II-es indulási joggal. A Kiskundorozsma végül maradt a megyei bajnokságban, míg fő tulajdonosként a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szeged 2011 néven elindította a csapatot a másodosztályú küzdelmekben.
A klub a 2013-2014-es szezonban Szeged 2011-Grosics Akadémia néven szerepelt az NB III-as bajnokságban. Hazai mérkőzéseit a szegedi stadionépítés miatt Gyulán, a minden igényt kielégítő futballakadémia centerpályáján játszotta le. A tulajdonos továbbra is a Szeged-Csanádi Egyházmegye volt.
Sikerült kiharcolni a feljutást a második vonalba, ahonnan 2018-ban kiesett. Egy évet töltöttek az NB III-ban Szeged-Grosics Akadémia néven, bajnokok lettek, s 2019-2020-ban immár Szeged-Csanád Grosics Akadémia elnevezéssel újra a második vonalban küzdenek. Elkészült a stadion is, amely a Szent Gellér Fórum nevet viseli.