HÍREK
Aki az MTK-val egy esztendőben született
2019-01-04
Hlavay Györgyre emlékezünk.
Hlavay György (1888. január 4., Budapest - 1958. július 17., Budapest) középfedezet, a Budapesti TC, a Nemzeti SC, majd 1913 és 1920 között az MTK játékosa, az egyesület örökös bajnoka. Klubunkban egyes források szerint 22, más források szerint 19 bajnoki mérkőzést játszott, és 4 gólt szerzett. Kétszer nyert magyar bajnoki címet (1913-14, 1919-20), és tagja volt az 1913-14-ben kupagyőztes kék-fehér gárdának is. A válogatottban 1909 és 1914 között nyolc alkalommal szerepelt, és egy gólt lőtt, a Hungária körúti pályán Ausztria ellen (4-3).
Nagyszerű technikai felkészültségével és taktikai érettségével mindenkori csapatainak igazi karmestere volt. Pompás, hosszú átadásokkal tudta indítani a csatársor mindkét szárnyát. Legértékesebb erénye a váratlan súlypontáthelyezés volt, ami gyakran állította megoldhatatlan feladat elé ellenfeleit. A védekezésben is kifogástalanul ellátta a munkáját. Fejjátéka kimagaslott a kor hazai mezőnyéből.
Az első világháború után élvonalbeli edzőként működött — szintén eredményesen. Az Újpesti TE (1924-25), az Udinese Calcio (1925-26), a Spal Ferrara (1929-31), a Brescia (1932-35), a Spal Ferrara (1935-36), a Nemzeti SC (1938), majd a Ferencváros (1938-40) edzője volt. A zöld-fehéreknél 56 alkalommal ült a kispadon, és szép sikereket ért el: magyar bajnok (1939-40), bajnoki ezüst érmes (1938-39), és az 1938. és 1939. évi Közép-európai Kupa (KK) döntős Fradi edzője.