HÍREK

A megemlékezés már délelőtt elkezdődött, amikor az Új köztemetőben, Zavadszky Gábor síremlékénél, többen elhelyezték virágaikat, majd ezen a fagyos, téli estén folytatódott.

Szakadt a hó, de az időjárás senkit sem riasztott el attól, hogy itt legyen. Napra pontosan tíz esztendeje hunyt el. Azóta, minden évben, ezen a szomorú évfordulón, az RTK pályán, a tiszteletére állított szobránál találkoznak több tucatnyian, rokonok, barátok, tisztelők, szurkolók, hogy rá emlékezzenek.  A kiváló focista 1974. szeptember 10-én született. A Ganz-MÁVAG után játszott az Építőkben, a Ferencvárosban, a Dunaferrben is. A négyszeres válogatott futballista, 2001 és 2004 között a kék-fehérek játékosa volt, 98 mérkőzésen lépett pályára, 20 gólt lőtt. Minden szurkoló hamar megszerette őt, nemcsak kiemelkedő futballtudása, hanem vidám, közvetlen természete miatt is, sok barátja volt. A zöld-fehérekkel kétszer, a dunaújvárosiakkal és a kék-fehérekkel pedig egyszer-egyszer emelhette magasba a magyar bajnoki trófeát. Mind a mai napig, mindenki igazi MTK-sként gondol rá, családtag volt a kék-fehéreknél, jól is érezte magát közöttünk. Többször hangoztatta, amikor befejezi az aktív labdarúgást, az MTK Budapest öregfiúk csapatában szeretne focizni, de erre már nem kerülhetett sor. Tíz éve, tragikus hirtelenséggel, 31 évesen hunyt el ciprusi otthonában. Akkor az Apollon Limassolban futballozott, halálának oka a két nappal azelőtti mérkőzésén összeszedett, nem súlyosnak diagnosztizált combsérülés szövődménye volt.

A megemlékezést, évről-évre, az egyik legjobb barát, a kék-fehérek masszőrje, Molnár István szervezi, de az MTK Budapest részéről jelen volt Vass László, csapatunk pályaedzője, és Kiss János, az együttes másik aranykezű gyúrója is. Itt volt Gábor édesapja, Zavadszky János, és édesanyja, valamint felesége, Móni szülei is. Nagyon kedves emberek, külön-külön üdvözöltek mindenkit, és megköszönték, hogy itt vannak. Mindenkinél egy-egy mécses, gyertya. Csend és emlékezés. Néha, azért pár régi emlék is szóba került. Van, aki a foci, van, aki a magánéletből húz elő, csak Zavára jellemző történeteket. Sokan beszéltek arról is, szép gesztus, hogy minden évben megrendezik a Zavadszky Gábor nevével fémjelzett évzáró kispályás teremlabdarúgó emléktornát. Az MTK Brüll Alfréd Hagyományőrző Egyesület főtitkára, Milisits Máté, Kosztolányi versrészlettel méltatta Zavát. A mindenki által, mindenhol kedvelt, kiváló futballista, embernek is ugyanolyan jó volt, mint játékosnak. Többen felidézték a Zavára oly jellemző mozdulatot, a „fülizést” is. Ezt a hagyományt még nagyapja kezdte, később ő vitte tovább, ahogy a haverok fülcimpáját, két ujja között összedörzsölgette. A szokása tovább él Molnár Istvánban is. Ő, amikor az RTK pályán van, mindig a szoborhoz lép, és megfülezi azt. Ez a megemlékezés végén sem maradhatott el.

A megemlékezésen kaptuk a hírt, hogy a ciprusi Limassol, ezen a hétvégén gálamérkőzéssel tiszteleg egykori labdarógója előtt, melyre meghívták Zava feleségét és két fiát.