HÍREK

Egyensúly, tetriszszemlélet, egyszerűség – ezek a gondolati elemek határozzák meg az OTP Bank Liga legfiatalabb vezetőedzőjének munkáját. Horváth Dávid csaknem csodát csinált, amikor 2022 tavaszán átvette az MTK felnőttcsapatát, megosztotta velünk, milyen mentális akcióval rázta fel akkor a játékosait. Beszélgettünk vele arról, miért vonzza jobban az MTK stratégiája nevelőcsapata, az FTC filozófiájánál. Szóba került a PPDA, a labdabirtoklás és az is, hogy „hosszú távon nagyon nehéz, sőt, inkább lehetetlen felvenni a versenyt a Ferencvárossal.”

– 2022 áprilisában járunk, a Paks és a Mezőkövesd elleni, egyaránt 0–4-gyel véget érő mérkőzés után behívják a székházba, és ideiglenesen felajánlják önnek a vezetőedzői posztot. Mik az érzései?

– Rossz időszak volt a csapat életében. A meccs után döntöttek a vezetők az edzőcseréről, éjjel pedig kaptam egy üzenetet tőlük, hogy mit szólnék hozzá, ha én venném át a csapat irányítását. Nagyon jó érzés volt, hogy rám gondoltak. Írtam három-négy gondolatot a klubigazgatónak, Selei Andrásnak, hogy hogyan nyúlnék a csapathoz, min változtatnék. Másnap behívtak a székházba, és megállapodtunk. Azt a célt tűztük ki, hogy tisztességgel fejezzük be a bajnokságot az óriási ponthátrányunk ellenére.

– Lehetetlen küldetésnek is tűnhetett.

– Olyasmi volt, ennek ellenére az utolsó pillanatig maradt esélyünk a bennmaradásra. A valódi cél a romok helyreállítása volt abban a helyzetben, és a csapat felkészítése a következő, a legnagyobb eséllyel másodosztályú szezonra.

– Akkor racionálisan tekintett a csapat szereplésére a vezetés, nem vártak csodát öntől, legfeljebb értékelték volna, ha csodás módon benntartja az MTK-t az élvonalban?

– Egyáltalán nem várták el a bennmaradást, tárgyilagosan látták az esélyeinket.

– A kinevezése előtti 12 tavaszi fordulóban 11 pontot szerzett az MTK, a kinevezése utáni négy fordulóban tíz pontot gyűjtött. Szimplán a stáb és a vezetőedző személyének változása ekkora impulzust adott, vagy kitalált valamilyen egyedi motivációs technikát?

– Meg kell jegyeznem, Márton Gábor nagyon jó szakember, a csapatainál nagy változást idézett elő pozitív értelemben, amikor megjelent. Az aktuális helyzethez kellett szabni a döntéseink sorozatát, és amihez a stábbal akkor nyúltunk, jól sült el.

– Milyen döntések idéztek elő ekkora változást?

– Lelkileg padlón volt a csapat, pedig jó játékosok voltak a keretben. Egyéni beszélgetések útján feltérképeztük a csapat mentális állapotát, és kitaláltuk, hogy elárasztjuk pozitív élményekkel és visszacsatolásokkal a játékosokat. Olyan feladatokat adtunk edzésen, amelynek a végén dicsérhettük őket, visszaadhattuk nekik a magukba vetett hitet. A masszőröktől a másodedzőig, az egész stábot megkértem, hogy folyamatosan adják a pozitív visszajelzéseket a futballisták felé, mert így lehet kibillenteni őket a negatív lélekállapotból. Elértük, hogy újra hittek magukban, abban, hogy jó lesz a következő csel és a következő lövés.

– Honnan ez a mentális technika, olvasta valahol, hallotta volt edzőjétől, hogy ez ebben a helyzetben beválik?

– Az edzői karrierem kezdetén, Monoron hasonló helyzetbe kerültem, ugyanezzel próbálkoztam, és ott is bejött. Elraktároztam magamban ezt a tudást, tudtam, hogy ugyanilyen mélypont esetén újra elő fogom tudni venni. Élmény volt látni, hogy rutinos játékosok sora, Ylber Ramadani, Bojan Miovszki, Futács Márkó, Milan Mijatovics esetében is működött a módszer. Apró taktikai változtatásokat is végrehajtottunk, például lecsökkentettük a szabad döntések számát egy-egy helyzetben, próbáltunk a begyakorolt sémákra támaszkodni. Illetve fiatal játékosokat is betettünk a csapatba, változtattunk az összeállításon. Az említett felmérés egyébként a fizikumra is vonatkozott, a játékosok fizikai állapotát is pontosan meg kellett ismernünk, hogy kire számíthatunk a hátralévő meccseken.

– A szezonvégi feltámadás ellenére az MTK kiesett abban az évben az NB II-be. Igaz-e ez az állítás: az MTK-nak van egy koncepciója, amely a saját nevelésű játékosok csapatba építését tűzi ki célul, és ebből egyedüli magyar klubként még akkor sem enged, ha reális esély van rá, hogy kiesik. Azért is vagyok kíváncsi a válaszra, mert legalább tíz saját nevelésű, fiatal játékos pályára lépett a kiesést megelőző, fantasztikusan sikerült négy mérkőzésen.

– Erősen hiszünk abban, hogy a kettő együtt is létezhet: bennmaradhatunk az NB I-ben, és közben építhetünk saját nevelésű játékosokra. Amikor másodszor is elvállaltam 2022 októberében a vezetőedzői posztot, elfogadtam és tudomásul vettem a klub stratégiáját, amit a klubvezetők dolgoztak ki, mert azonosulni tudtam azzal. Itt van, meg is tudom most mutatni. Ebben nem csak beszélünk ezekről a dolgokról, hanem az elemeit a pályán is viszontlátjuk. Vezetőedzőként azért felelek, hogy megvalósítsuk ezt a stratégiát, ha nem megy, az az én kudarcom is. A felnőttcsapatnál a cél a stabil élvonalbeli szereplés, egyelőre még nem a bajnoki címért fogunk menni. Az utánpótlás esetében a sok-sok tehetség nevelése, hogy megfeleljünk a minisztérium által is támasztott követelményeknek, hiszen kiemelt akadémia vagyunk. Ha sok fiatal játékosunk játszik az NB I-ben, azt az MLSZ is díjazza. Emellett fontos, hogy a válogatottnak is minél több jó futballistát adjunk. Így, hogy van stratégiánk, tudjuk, hogy mihez kell tartanunk magunkat, mindenki ismeri a feladatát, és az elvárásokat.

– Horváth Artúr, Kata Mihály, Szőke Gergő, ők például ott voltak az ön U19-es csapatában a 2021-es ifjúsági BL-meccseken, és a jelenlegi felnőttkeretnek is a tagjai. Van még szakmai tér előrébb lépni a nevelésben, vagy meg kell próbálni tartani a jelenlegi szintet?

– Ugyan Agárdról már korábban elköltöztünk, de a jelenlegi akadémiát, ahol most beszélgetünk, egy éve laktuk be. A preakadémiai rendszer is szépen kifejlődött, amit alapos tervezés előzött meg. A női és a férfi csapatunk is az NB I-ben szerepel. Ez így kerek, jól néz ki. Folyamatosan szeretnénk előrelépni, de a három-öt évre szóló tervek összerakásakor időnként előfordulhat, hogy elfelejtünk figyelni a jelenre. Arra, hogyan dolgozunk most. Szeretnénk a jelenlegi kihívásainkra is összpontosítani. Tágabb kontextusban azt látom, hogy a tíz hazai akadémiai státusz túl sok, érdemes lenne alaposabb szűréssel jobban központosítani a munkát, kevesebb műhelyben. Előnyös lenne, ha például olyan helyeken összpontosulnának a tehetségek, ahol a felnőttcsapatba is be merik tenni a saját nevelésű játékosokat, az MTK pedig egyértelműen ilyen. Éppen ezért érdemes lenne az utánpótláskorú játékosokra vonatkozó átigazolási szabályokat is újragondolni.

– Amikor 2022 októberében újra kinevezték vezetőedzőnek Bognár György helyére, mindennek ugyanúgy látott neki, mint öt hónappal korábban? Ugyanúgy tervezte meg az edzéseket, ugyanúgy motiválta a játékosokat, ugyanaz volt a felfogás?

– Bognár Györggyel szoros munkakapcsolatban dolgoztunk, tudtam, hogy ő hogyan dolgozik, ezért csak apróbb taktikai változtatásokat kellett tenni, az én szemléletemhez formálni némiképp a csapatot.

– Milyen a szemlélete?

– Az egyik alapelv nálam az egész csapatot átható egyensúly. Stabil védekezés nélkül nincs hatékony támadás, és fordítva. Ennek szellemében változtattam a csapatösszetételben, az idősebbek, fiatalabbak arányán is változtattam az egyensúly érdekében. A másik fontos dolog, hogy az egymástól teljesen különböző futballisták összes tulajdonságát nézve kell összeállítani az egyes sorokat a csapatban. Olyan ez, mint a tetrisz, a legjobban összeillő darabokat kell megtalálni. A harmadik dolog az egyszerűség. A mai világunk nagyon hangos, rengeteg impulzus éri a játékosokat, ezért meg kell próbálni a lehető legegyszerűbben átadni a kéréseket, kezelni a problémákat. Ezek segítségével hamar ki is lábaltunk a gödörből. 

– 18 veretlen meccs következett.

– Igen, megint jó volt az antré. Talán az ötödik helyen vettem át a csapatot, és márciusra már el is dőlt, hogy feljutunk.

– Tavaly szeptemberben a Csakfocinak ezt mondta: „Pölöskei Gábor és Teodoru Vaszilisz folyamatosan csöpögtetik nekem a Garami Józsi bácsi által alkalmazott kis trükköket, rengeteg tanácsot kapok, miként kell kezelni az MTK-n belüli viszonyokat.” Hogyan kell ezt érteni, tudna egy-két gyakorlati példát mondani?

– Józsi bácsinak alaposan kidolgozott edzésterve és szabályrendszere volt, amikor az MTK-nál dolgozott, tartotta magát hozzá. Mit, miért, hogyan, ezt is részletesen levezette. Például, hogy egy-egy játékhelyzetben a jobbhátvédnek miért kifelé, és miért nem befelé kell futnia. Ezeket az információmorzsákat én is megkaptam, elraktároztam, és ma is felhasználom őket. Akkor még nem tudtuk, hogy ezt így hívják, de ő a csapatmenedzsmenttel is kiemelten foglalkozott, ami ma már elsőrendű feladata a vezetőedzőnek.

– Az NB I-es magyar vezetőedzők között jelenleg ön a legfiatalabb 39 évével, Tímár Krisztián (Nyíregyháza) és a felvidéki Borbély Balázs (Győri ETO FC) 44 évvel megosztott másodikok ezen a listán. Két éve az önnel készített interjúnkban elhangzott ez a mondat: „Több fiatal edzőt is ismerek, akinek a neve nincs benne a körforgásban, pedig minőséget képvisel”. Hogyan látja, változott a helyzet, több lehetőséget kapnak a fiatal edzők?

– Igen, akikre két éve gondoltam, de nem mondtam ki a nevüket, most már lehetőséghez jutottak, például a másodosztályban. 

– Most már megismerhetjük a nevüket?

– Pinezits Mátéra gondoltam például, aki edzette a Honvédot, és most Kozármislenyben dolgozik. Máté Roland most lett az édesapja mellett másodedző Debrecenben, Erős Gábor Kazincbarcikán ül a kispadon, Gyürki Gergő Tatabányán. Egyre többen jutnak tehát lehetőséghez. Viszont fontosnak tartom, hogy aki ezt megkapja, annak kortól függetlenül teljesítenie kell, az nem lehet felmentés, ha valaki fiatal, ahogy önmagában ez nem lehet elég a kinevezéshez sem.

– Gyerekkorától fogva 16 éven át a Ferencvárost szolgálta. Provokatívnak is tűnhet a kérdésem, de nem ott lenne a helye, nem vágyott oda utánpótlásedzőnek?

– Amikor elváltak az útjaink a nevelőklubommal, megmaradt a tisztelet közöttünk. Engem az élet más klubokhoz sodort, ez alakította a gondolkodásmódomat. Az NB III-as Monorhoz tíz éve hívott Selei András, majd ő hívott az MTK-hoz is az U19-es csapat mellé, klubigazgatóként aztán ő kért fel vezetőedzőnek. Tíz éve ő a főnököm, az ő személye nélkül értelmezhetetlen az eddigi edzői pályafutásom. Azonosan gondolkodunk a futballról, és ez egyezik az MTK által vallott filozófiával. A Ferencvároshoz eddig egyedül az öregfiúk csapatába hívtak. Jelen pillanatban nem tudom elképzelni, hogy az FTC-hez menjek dolgozni, a vezetőedzői posztra más típusú szakembereket keresnek. Itt vagyok jó helyen. 

– A következő kérdésem már szándékosan provokatív: előremutató az, ami most a rivális Ferencvárossal történik? A legnépszerűbb klub, amely a legtöbb gyereket vonzhatná, 25 légióssal, állami vállalatok támogatásával, anyagi értelemben a magyar bajnokságtól teljesen elrugaszkodva gyakorlatilag örökös bajnok, és közben próbálja áttörni az üvegplafont a nemzetközi kupákban. Rendben van ez a modell, például, ha az FTC utánpótlásnevelési stratégiáját nézzük?

– A Ferencvárosnál azt az utat választották, hogy nemzetközi szinten szeretnének eredményesek lenni, áttörve az ön által említett üvegplafont. Ehhez kellenek a jó minőségű, drágább légiósok, hiszen a saját nevelésű fiatalok szerepeltetése nem garancia az Európa-liga- vagy a Bajnokok Ligája-csoportkör elérésére. Az MTK nevelő, fejlesztő klub, amely identitásának szerves része, hogy az első csapatban szerepelnie kell a saját nevelésű magyar játékosoknak. Ezt az utat választotta a klub, tudva, hogy ez a filozófia korlátok közé szorítja az eredményességet.

– Ideális esetben nincs korlát, a 2008-as bajnokcsapat derékhada saját nevelésű játékosokból állt.

– Így van, ezzel akartam folytatni. Ha hosszú éveken át tudjuk tartani, esetleg emelni a szintet a játékoskiválasztásban, a képzésben, plusz a szerencse is velünk van, akkor miért ne ismételhetnénk meg a 2007–2008-as szezont?

– Elnézve az elmúlt évek NB I-es trendjét, utol lehet érni, meg lehet egyáltalán szorongatni a Ferencvárost?

– Aki belátható időn belül a Ferencvárost utol akarja érni, annak olyan mértékű erőforráshoz kell jutnia, mint amivel az FTC rendelkezik, mellette a szakmai munkának is rendben kell lennie. De jelen pillanatban iszonyatosan nagy a Ferencváros versenyelőnye. Még ha mondjuk egy NB I-es riválishoz be is fut ma egy tehetős szponzor, végig kell csinálni azt a folyamatot, amin az FTC is végigment, hogy eljusson oda, ahol most a zöld-fehérek tartanak. Ez hosszú idő.

– Szükségük van a költségvetés további növelésére a stabil BL-szerepléshez?

– A stabil BL-szerepléshez biztosan. Egy-egy alkalommal így is összejöhet nekik a BL-főtábla, ahogyan ezt láttuk is.

– Az MTK következő bajnokija a válogatott szünet után az FTC ellen lesz, amely épp nincs a legjobb formában, de így is toronymagas esélyes. Reálisan mi lehet az elvárás a csapatával szemben?

– A jelenlegi helyzetben hosszú távon nagyon nehéz, sőt, inkább lehetetlen felvenni a versenyt a Ferencvárossal, esetleg egy-egy meccsen meg lehet szorongatni. Ehhez az kell, hogy az FTC alulmúlja a tudását, mi pedig a legjobb tudásunkat nyújtsuk. Ez kell a pontszerzéshez vagy egy bravúrhoz. Volt már rá példa, amikor 2022 áprilisában átvettem a csapatot, az utolsó négy meccs egyike a Ferencváros ellen volt, és 3–0-ra győztünk. Mi remek mentális állapotban és formában érkeztünk, az FTC pedig már bajnok volt addigra, ezért alakulhatott így az eredmény.

– Tavaly nyolcadik lett az MTK, felteszem, ez csalódás volt a klubházban és önnek is, vagy másképp látja?

– Racionálisan néztük az éves teljesítményünket. Előzetesen elfogadtuk volna a nyolcadik helyezést. A játékelképzelésünk és a csapatösszetétel alapján az 5-10. helyezés volt a reális célkitűzés. Az elején magas szinten teljesítettünk, aztán jött egy-egy visszaesés. Viszont soha nem álltunk kieső helyen, és egyetlen meccsen sem kellett aggódnunk, hogy ha kikapunk, a kiesés szélére sodródhatunk. Erre mind büszkék lehetünk feljutóként. Voltak nagy vereségeink is az élcsapatok ellen, amelyek miatt elég rosszul éreztük magunkat. A középcsapatokkal viszont fel tudtuk venni a versenyt. Pár fordulóval a bajnokság vége előtt még a nemzetközi kupaszereplést jelentő helyezés sem volt messze, aztán visszacsúsztunk.

– Az MTK-é a hatodik legértékesebb keret az első osztályban, ami támpont a várható eredményességben, de nem a legfontosabb. Mi az idei célkitűzés?

– Szeretnénk a tabella első felében, az első hatban végezni, vagyis előrébb lépnénk az előző szezonhoz képest. Ez a cél módosulhat az erőviszonyok tükrében, vagy ha elér minket egy komolyabb sérüléshullám. Játékminőségben, egyes játékelemekben is javulni szeretnénk, illetve csökkenteni akarjuk a kezdőcsapat átlagéletkorát. Persze nem kényszeresen, természetes úton szeretnénk ezt megvalósítani. Szeretnénk kezdeményezőbben játszani, többet birtokolni a labdát, és az élcsapatok, a Paks, a Fehérvár, az FTC, a Puskás ellen is jobban kell játszanunk, mint tavaly.

– A játékfelfogásban, a háromvédős felállásban lesz-e változás? Szeretne-e például magasabb letámadással játszani az MTK, hogy elérje az ön által említett labdabirtoklás-növekedést?

– Igen, szeretnénk agresszívebben védekezni. Divatos ma a PPDA-mutatót böngészni a csapatok letámadását, labdabirtoklását illetően, vagyis azt a passz-számot, amit engedélyezünk az ellenfelünknek. Nekünk 12,5 volt a PPDA-nk az előző szezonban, most 7,43-nál tartunk, ennyi passz után szerezzük vissza a labdát. Ez például nagy előrelépés, de még csak öt meccs telt el. A tavalyi idényben 47 százalékban birtokoltuk átlagosan a labdát meccsenként, most 55,2 százaléknál járunk. Többször szeretnénk jelen lenni a támadóharmadban, ott több passzt, több kapura lövést szeretnénk látni. Eközben viszont megtartanánk a stabilitást is, a feljebb tolt védekezéssel a kapunkra leadott lövések alacsony minőségét is meg akarjuk tartani. Ha ezt megcsináljuk, több pontot fogunk szerezni.

– A háromvédős lánc marad?

– Az alakzat minket szolgál, nem mi igazodunk hozzá, nem ragaszkodunk mereven egyféle felálláshoz. Ha célszerű a váltás a stílusunk megtartása mellett, átállunk háromról két belső védős felállásra. Az akadémián sem arra összpontosítunk, hogy egyféle alakzatban megtanuljon játszani valaki 13 éves korától kezdve, hogy aztán a felnőtteknél se legyen ezzel gondja. A labdához pozícionált játékstílushoz kapcsolódó konkrét játékhelyzetek megoldása az, amiben ki kell tűnnie az akadémistáinknak. Az akadémián egyébként zömmel négyvédős láncban játszanak a csapataink.

– 37 évesen NB I-es edző lett, most lesz második éve, hogy stabilan az élvonalban dolgozik, teljesült egy álom. Mi a következő álom, személyes ambíció?

– Kis lépésekben gondolkozom. Most arra koncentrálok, hogy a vezetőség által megálmodott projektet sikerre vigyem. Mindent ennek rendelek alá, nem foglalkozom a távolabbi jövővel. A lehető leghosszabb ideig ezzel szeretnék foglalkozni, ebben a pozícióban. Röviden: nevelni a tehetséges fiatalokat, és beépíteni őket az NB I-es együttesbe, a felnőttcsapattal pedig címeket szeretnék nyerni, jól szerepelni akár a nemzetközi porondon, mint annak idején az ifjúsági BL-csapatunkkal.

– Külföldön is dolgozna?

– Annyira inspirál most ez a közeg és a jelenlegi munkám, hogy egyelőre nem tudom elképzelni.

Forrás: bunteto.com