HÍREK

– Minden MTK szurkolóban meghűlt a vér, amikor az ETO elleni találkozó tízedik percében lesántikáltál a pályáról. Hogy vagy most?

– Szerencsére jó híreket kaptam az orvosoktól, nem súlyos a sérülésem. Persze koránt sem vagyok még tökéletesen, de reménykeltő a helyzet, hiszen napról-napra folyamatosan javul a lábam. Már óvatosan elkezdhettem kocogni is a konditermi munka mellett. Nyíregyházán biztosan nem léphetek pályára, de jövő héten a Kecskemét ellen hiszem, hogy ott lehetek a többiekkel.

– Az orvosok és a rehabilitációs stáb is megerősít ebben?

– Teljes mértékben. Sokan és sokat dolgoznak velem azért, hogy a következő fordulóban Garami József rendelkezésére állhassak. Mindenki bizakodó, én is az vagyok.

– Szakemberek, nem csak „mezei szurkolók” mondják, nélküled félkarú óriás az MTK.

– Nem értek egyet vele. A futball csapatjáték, nem az egyénről szól. Különösen igaz ez az MTK-nál, ahol mindig a nagybetűs csapat harcolja ki a győzelmeket, nem egyéni teljesítmények döntik el a meccseket. Azért van jó keretünk és Józsi bácsi személyében felkészült edzőnk, hogy az ilyen helyzeteket megoldjuk. Megvan, annak az óriásnak minden végtagja.

– Tehát Nyíregyházán sem kell temetni az MTK-t?

– Dehogy! A Győr ellen is nélkülem nyert a csapat. Nagyon bízom a srácokban, hogy hazahozzák a három bajnoki pontot.