HÍREK

Sportpolitikai szándék szerint az Aranycsapatnak hamarosan az Országgyűlés által elfogadott Emléknapja is lesz.

Emléknapnak legtöbben - mivel a Magyar Labdarúgás Emléknapjaként ismert november 25-i időpont a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja miatt nem megfelelő - az "évszázad mérkőzése" budapesti visszavágójának, a 7-1-es magyar - angol találkozónak az időpontját, május 23-át javasolják.

Ezt a javaslatot azonban érdemes átgondolni: az 1954. május 23-i 7-1-es találkozó futballtörténeti szempontból nem igazán jelentős, hacsak azért nem, mert fél éven belül kétszer is "megmutattuk" az angoloknak, hogy mennyivel jobb a magyar nemzeti tizenegy. Ezen a mérkőzésen az Aranycsapat nem a legendás összeállításában játszott, hiszen Budai helyett Tóth II volt a jobbszélső.                           

Meg kell jegyezni, hogy az Aranycsapat négyéves veretlensége idején (1950. május 14 – 1954. július 4.) a legendás összeállításban csupán négy alkalommal futott ki a pályára, 1953. május 17-én Rómában az olaszok, 1953. november 15-én Budapesten a svédek, 1953. november 25-én Londonban az "évszázad mérkőzésén" az angolok, valamint 1954. április 11-én Bécsben az osztrákok ellen.                                                               

Az Aranycsapat egyetlenegy alkalommal sem játszotta végig mérkőzéseit a legendás összeállításban, s az említett négy alkalommal is a kezdő összeállítás megváltozott, csereként az MTK, akkori nevén Bp. Vörös Lobogó játékosai, Palotás, illetve Gellér jöttek be.

Három megjegyzés: bár fentebb négyéves veretlenséget írtunk, de az Aranycsapat hivatalosan nem volt négy évig veretlen, mert egy 1952-es, Moszkva válogatottja elleni vereséget (2-1) utólag hivatalos válogatott meccsnek nyilvánított az MLSZ (így lett Bozsik 100 helyett 101-szeres válogatott). 

Az Aranycsapatnak volt két olyan mérkőzése (1952. szeptember 30., Svájc - Magyarország 2-4, és 1953. július 5., Svédország - Magyarország 2-4), amit nem a legendás összeállításban kezdett, de abban fejezett be, mivel Svájc ellen Palotás helyett Hidegkuti, míg Svédország ellen Sándor Csikar helyett Budai állt be.

Talán hihetetlen, de az Aranycsapat emblematikus összeállításában mindössze 337 percet játszott!

1990. május 23-án alakította meg Antall József miniszterelnök a rendszerváltás utáni első, demokratikusan választott magyar kormányt. s nagyon valószínű, hogy a „30 éve szabadon” emlékév keretében ennek a jelentős eseménynek emléknapja lesz.

Május 23-ához a magyar történelem egyik tragikus eseménye is fűződik, az 1912. évi, "vérvörös csütörtök". Nem biztos, hogy szerencsés dolog egy ilyen napon emlékezni a magyar futball valaha volt legjobb csapatára.

Az 1952-es helsinki olimpiai bajnoki cím időpontja is felmerült az Aranycsapat Emléknapjaként. Ez a nap, augusztus 2-a azonban a roma holokauszt nemzetközi emléknapja - így valószínűleg ugyanúgy nem jöhet számításba, mint november 25-e.

Ha május 23-a, és augusztus 2-a nem, akkor melyik időpont lehet a legmegfelelőbb?

Május 17-e! Hogy miért? Talán azért, mert ehhez a naphoz két "Aranycsapat először" is köthető!

1953. május 17-én az Olaszország - Magyarország mérkőzéssel, az Európa Kupa döntőjével avatták fel a római olimpiai stadiont. Számunkra nagyon fontos volt a mérkőzés. A 3-0-ás győzelemmel az Európa Kupa megnyerése az olimpia bajnoki cím után hihetetlen sikert jelentett! Egy olasz lapvélemény: "Nyomasztó felsőbbrendűség. A magyar csapat a világ legjobbja..."

Ez volt az a mérkőzés, amin története során először (!) a legendás összeállításban kezdett az Aranycsapat, de mint már fentebb említettük, ezt az összecsapást sem fejezte be csere nélkül (Hidegkuti helyére Palotás állt be). A találkozón 4(!) MTK (Bp. Vörös Lobogó) játékos - Lantos, Zakariás, Hidegkuti, Palotás - lépett pályára, s Hidegkuti gólt is lőtt!

Ennek a mérkőzésnek a közvetítése során hangzott el először az Aranycsapat kifejezés. Az már hosszú ideje köztudott, hogy a világverő gárdát Szepesi György, a "tizenkettedik játékos" nevezte el így, talán csak az nem volt annyira ismert, hogy mikor. Egy interjúban így válaszolt arra a kérdésre, hogy honnan jött az Aranycsapat elnevezés: "Én adtam, még a 6-3-at megelőző, 3-0-ra megnyert magyar-olasz meccsen, amelyet Rómából közvetítettem. Mellettem állt az asszisztensem, az Olaszországban is légióskodó Sárosi Béla, és mondom neki, hogy kellene egy név, akkor ugrott be, hogy nevezzük Aranycsapatnak, mivel nincs még egy ilyen csapat a világon."

A május 17-i időponthoz semmilyen jelentős politikai, történelmi esemény nem kapcsolódik - teljesen "tiszta nap". Méltó az Aranycsapathoz!