HÍREK

Pályafutásáról keveset tudunk, de az biztos, hogy Kaposváron kezdte a futballt, aztán a Fradiban és az MTK-ban is védett.

A Fradi első csapatában sohasem jutott szóhoz dí­jmérkőzésen, csak tartalék és barátságos találkozókon.

Takács Béla 1918 őszén, Knapp Miksa halála után két bajnoki találkozón védte az MTK kapuját, í­gy tagja lett a kék-fehérek  bajnoki cí­met nyerő együttesének.

Nagyjából ennyi a játékosmúltja. Viszont annál nagyobb alakja volt a kék-fehéreknek a pályán kí­vül. Hosszú évekig tevékenykedett az MTK-nál és a Hungária FC-nél.

Az 1920-1921-es bajnokságot is szerződtetett edző nélkül játszották végig a kék-fehérek, s végeztek újra az első helyen. Érdekes, hogy a csapatfotókon Takács Béla szerepel edzőként.

A Sporthirlap 1921. június 20-án ezt írta: "Takáts Béla az MTK régebben volt játékosa, majd az utóbbi években trénere és masszőrje tréneri állást vállalt a Zürich meüetti Baden-ban, a F. C. Baden-nél."

Aztán ugyanezen újság 1923. július 23- számában ez jelent meg: "Magyar tréner Saarbrückenben. - Takács Béla, az MTK volt játékosa, aki nemrégen tért haza Lengyelországból, ahol trénerként működött, az FC Saarbrücken-nél vállalt tréneri állást. Takács 1200 francia frank fizetést és lakást kap."

1924-1925-ben sem volt szerződtetett edzője az MTK-nak, bár több újságban a csapatfotókon - tévesen - Takács Béla szerepelt edzőként.

Az 1925-1926-os bajnokságra visszatért az MTK korábbi siker trénere, Jimmy Hogan, akinek munkáját pályaedzőként Takács Béla segítette, s ezüstérmes lett a gárda.

1929-1930-ban az őszi szezonban, és 1930 márciusáig Révész Béla volt az edző, ekkor felmentését kérte, öt mérkőzésre Takács Bélát bízták meg, aztán áprilisban már Senkey Imre vezette a Hungária FC-t, s bronzmedált nyert az együttes.

1939-1940-ben, egészen 1940 márciusáig Feldmann Gyula volt a kék-fehérek edzője, de ekkor beteg lett. Először rövid ideig a Mandik Béla-Takács Béla-Sebes Gusztáv "hármas" irányította a csapatot, majd pedig Senkey Imre.

Takács Béla a Hungáriánál (1935-1937), az AS Románál (1940-1942) és a Ferencvárosnál (1943-1944) a legendás Schaffer Alfréd "Spéci" pályaedzője volt.

Részt vett az 1938-as franciaországi vb-n is. Erőnléti edző és gyúró volt a világbajnoki ezüstérmes magyar futballválogatott mellett. Amikor a Hungária FC-t politikai okok miatt feloszlatták 1940 júliusában, éppen másodedzőként dolgozott a kék-fehéreknél Takács Béla.

Az Üllői útra tette át a "székhelyét", ahol 1940 szeptemberétől gyúróként, november 1-jétől pedig pályagondnokként számí­tott rá a Ferencváros. Mindenes volt, valódi feladatkörének meghatározhatatlanságára jellemző, hogy a Nemzeti Sport erőnléti edzőként is emlí­tette 1940 őszén.

Ez utóbbi munkakörben szerződtette az Üllői útról az Újpest 1946 júliusában, de pályaigazgatóként, illetve pályagondnokként is í­rt róla a sportújság. Mindezek mellett Újpesten is gyúrta a játékosokat, ahogyan annak idején a Hungária FC-nél, és a Ferencvárosban.

Jókedélyű emberként ismerte mindenki, szerették a játékosok, a klubvezetők, és a szurkolók is. Számtalan anekdota keringett róla, de ő is rengeteg történetet tudott szinte mindenkiről, ugyanis állandóan jegyzetelt, s ezeket a papírlapokat meg is őrízte.

63 éves korában, 1956. november 17-én Budapesten, újpesti otthonában hunyt el. A Megyeri Temetőben nyugszik.