HÍREK

Nyolcan voltak testvérek, hat fiú és két lány. A hat fiú közül öten ifjú korukban futball meccseken bíráskodtak.

Szüsz Hugó a VII. kerületi Magyar Királyi Állami Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen (ma ELTE) folytatott felsőfokú tanulmányokat. Már gimnáziumi évei alatt megismerkedett a futball alapjaival, így amikor 1899. november 12-én részt vett a MÚE első mérkőzésén, vezéregyéniségnek bizonyult. Öt évig játszott az Úszóknál, és volt olyan időszak (1901), amikor – mint egyetemista – a BEAC-ban is szerepelt párhuzamosan. 1904 és 1907 között a 33 FC futballistája volt. 

1907 májusában belépett az MTK-ba.

A játékot viszonylag korán befejezte, figyelme az edzői és játékvezetői tevékenység felé irányult. 

1907-től (24 évesen!) 1911-ig volt az MTK edzője. Ezen időszak alatt bajnoki címet (1908) és kétszer Magyar Kupát (1910, 1911) nyert a kék-fehérekkel, sőt, az 1912-es kupa sikerben is része volt. A világháború kitöréséig állandó intéző a klubnál, ami annyit jelentett, hogy gentleman trénere volt az MTK-nak - csak akkor lépett hátrébb, amikor az 1911-1912-es szezonban Brüll Alfréd elnök profi edzőt, a skót John Tait Robertsont szerződtette a szigetországból.

Szüsz Hugó 77 bajnoki mérkőzésen volt a csapat trénere.

Megjárta az első világháborút – őfelsége a Signum Laudisszal tüntette ki – s amikor 1918 novemberében „keserves szenvedések után hazaérkezett az olasz frontról”, édesapja már nem élt, így neki kellett továbbvinnie a család fuvarosüzletét. Foglalkozott még értékpapír-kereskedelemmel és az egyik versenylóistálló menedzselésével is, és ki tudja még, mivel. 

Az MTK-t a háború után is segítette, ismét intézőként. 

Az edzői siker után játékvezetői munkájára koncentrált. 74 NB I-es mérkőzést vezetett, számtalan alkalommal volt partjelző. 1919 és 1927 között FIFA bíró. Az MLSZ JB küldésére a magyar labdarúgó válogatottnak három  mérkőzést is vezetett, ebből kettő Magyarország–Ausztria találkozó volt (az 1910-es, 1920-as években barátságos találkozókon ez még megengedett volt). Ha nem fejezi be a játékvezetést, biztosan ott lett volna 1930-ban az első világbajnokságon Uruguay-ban.

1932-ben az MLSZ Játékvezetői Testülete örökös tiszteletbeli tagnak választotta! 

Élete tragikus véget ért. Magyarországon már a német megszállás előtt is működött néhány internálótábor a politikai foglyok, menekültek és az állampolgárságukat igazolni nem tudó zsidók fogva tartására. A leghírhedtebbek a csörgői, a garanyi, a kistarcsai, a nagykanizsai és a ricsei táborok voltak.

Szüsz Hugó a második világháború idején a kassai körzet tőketerebesi járásában, a garanyi internáló táborban 61 éves korában  1944. április 20-án, máig nem tisztázott körülmények között halt meg. Itt temették el, a sír pontos helye nem ismert.