HÍREK

Az 1924-es párizsi nyári olimpián Ormos néven szerepelt a válogatottban, bár volt olyan újság is, aki Patainak írta. Azoknak a kiutazó játékosoknak a nevét, akiké nem tűnt elég "magyarosnak", az ötkarikás játékokra megváltoztatták.

Az MTK 42 / 34. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 159. játékosa.

Játékos pályafutását a MÁVAG SK-ban kezdte (1917 - 1920), s 1920-ban került az MTK-hoz. 1924-ban egy rövid "kitérőt" tett, a zsidók által alapított és pénzelt Makkabi Bronoba igazolt, ahol 1920 és 1925 között több mint negyven (!) magyarországi labdarúgó fordult meg. Még abban az évben visszatért a kék-fehér csapathoz, s 1929-ig maradt a Hungária körúton.  Az MTK híres "aranylánc" csatársor (Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny) tagja.

Ezután a miskolci Attila FC, a Nemzeti SC, a Bocskai FC együtteseiben játszott. 1932-ben a francia OSC Lille futballistája lett.  Egy esztendő múlva visszatért a Hungária FC-hez, majd 1934-ben a Racing Paris gárdájához igazolt. 1935-ben újra országot váltott, az AC Nitra játékosa lett. Itt fejezte be futballista pályafutását 1936-ban.

Az MTK-ban, illetve a Hungária FC-ben 144 mérkőzésen lépett pályára és 57 gólt szerzett. Hatszoros magyar bajnok (MTK 1920-1921, 1921-1922, 1922-1923, 1923-1924, 1924-1925; Hungária FC 1928-1929), kétszeres Magyar Kupa győztes (1923, 1925).

Az MTK Örökös Bajnoka!

1922 és 1930 között 17 alkalommal szerepelt a válogatottban és 6 gólt szerzett. Tagja volt az 1924-es párizsi olimpián részt vevő csapatnak.

Hosszú ideig edzőként tevékenykedett. Ezt a munkát már aktív futballistaként elkezdte, hiszen az Attila FC, és a Bocskai FC játékosedzője volt. 1936-ban a berlini olimpián szereplő magyar válogatott szakvezetője lett. Szinte végeláthatatlan azon klubok sora, ahol edző volt: Bocskai FC, HASK Zagreb, MÁVAG, Kolozsvári AC, Ferrarul Cluj, ITA Arad, Ferencváros, Pécsi BTC, MESZHART Dinamó, Budapesti Dózsa, Csepel SC, Vasas MÁVAG, Budapesti Haladás, állami edző (1955 - 1956), Górnik Zabrze, majd 1959 és 1961 között itthon  a B és az U-válogatottak edzője. 

Játékosként megszerzett féltucatnyi bajnoki címe után a HASK Zagrebbel nyert először bajnokságot edzőként (1937-1938). A háború után az ITA Araddal végzett a román bajnoki pontvadászat élén (1946-1947), majd a lengyel bajnokságban is a bajnoki dobogó tetejére állhatott a Górnik Zabrzeval (1957). 1961-ben mesteredzői címet kapott.

A sokoldalú csatár a támadósor minden helyén szerepelt nemcsak az MTK-ban, hanem a válogatott csapatban is. Leggyakrabban középcsatárt játszott. Technikailag képzett, kétlábas, rendkívül lendületes és veszélyesen lövő labdarúgó volt. Az összjátékban is jeleskedett. A szárnyakat tervszerűen, jól foglalkoztatta. Látási zavara - rövidlátása miatt - a fejjátékban gyakran alulmaradt. 

A bohém természetű játékos az élet gondtalanabb, szórakoztatóbb oldalát is szívesen kereste. Osztatlan népszerűségnek örvendett kiapadhatatlan humora, ötletes tréfái és bemondásai miatt. Egész anekdota-kör alakult ki személye körül.   

***  A gyomor süllyedése

Békés délutáni terefere a Kristályban, a futballisták törzskávéházában.

— Ezt a pechet, hogy Turay pont a válogatott mérkőzés előtt dől ki gyomorsüllyedéssel.

Az éppen fillér nélkül lévő Opata Zoltán közbeszólt:

— Gyomorsüllyedés! Az is valami? Nekem is ez a bajom.

— Mi a te bajod?

— Gyomorsüllyedés. Odáig süllyedt a gyomrom, hogy kénytelen vizet bevenni — és búsan kortyolt egyet a szódájából.

***  A leggyengébb

Opata humora legendás volt. Egy-egy „kiszólása” közmondásszerű népszerűségnek örvendett. Idézték, emlegették, hivatkoztak rá. Örök kár, hogy a legtöbb nem bí­rja ki a nyomtatást… Egy ideig a profi ligában játszó Zuglóban futballozott. Valaki megkérdezte tőle:

— Zoli! Melyik a csapatod leggyengébb része? Opata rávágta:

— A vezetőség!

A labdarúgást azonban komolyan vette. Küzdőképessége a pályán mindig csorbítatlan maradt.

82 éves korában hunyt el. Sírja a Rákoskeresztúri Új Köztemető 76-U-996 urna parcellájában található.