HÍREK

Ezen a napon született Nagybudafalvi Vermes Lajos, az MTK első elnöke, a híres sokoldalú sportoló

2019-06-27

Ezen a napon született Nagybudafalvi Vermes Lajos, az MTK első elnöke, a híres sokoldalú sportoló

Nagybudafalvy Vermes Lajos (Szabadka, 1860. 06. 27 - Szabadka, 1945. 05. 22.). Az elemi iskolát szülővárosában végezte, ezután a fővárosba költözött.

Budapesten középiskolába részben a Szőnyi Pál-féle intézetbe, részben a kegyesrendiek főgimnáziumába járt. Az orvosi egyetemet Budapesten, a bölcsészeti fakultást Bécsben, a tornatanári és tűzoltó tanfolyamokat Budapesten végezte el. Németországban több gazdasági akadémiát látogatott meg.

A tornázást Bokelberg Ernő, Maurer János, Oheroli János tanárok, a vívást Keresztessy Gyula és Sándor, továbbá idősebb Szigethi Benedek Gyula mester bajnokoktól sajátította el. A Nemzeti Torna Egylet első csapatának tíz éven keresztül kinevezett előtornásza, a szabadkai főgimnáziumban pedig öt évig tornatanár volt.

A királyi viadorok utódjának is nevezte a korabeli sajtó: Vermes kétszáznegyven verseny győztese, a sport szinte valamennyi nemének edzett atlétája volt. Azonban nemcsak versenyzett, de lelkesítő példájával és szavaival százakat nyert meg a testedzés ügyének. Az ország szinte minden vidékén járva igyekeztek híveket szerezni a tornának, az atlétikának, a kerékpározásnak, s a többi sportnak. Kedvenc sportága a kerékpározás volt, győzelmi sorozatát 17 éves korában kezdte.

Ő alapította meg a Budapesti Kerékpár Egyletet, az Achilles Sport Egyletet, a Szabadkai Sport Egyletet - ezeken kívül még legalább egy tucat vidéki sportegyesület megalakításában közreműködött.

De Nagybudafalvy Vermes Lajos volt az MTK első elnöke is, 1889-1891-ben. Nehezen érthető, miért és hogyan kerülhetett az 1888-ban alakult, akkoriban jelentős részben zsidó tagsággal rendelkező MTK élére Vermes, aki az Antiszemita Párt politikusa volt. Őt aztán az elnöki székben Porzsolt Gyula (1892 – 1898), dr. Heteés Antal (1899 – 1903) és Brüll Alfréd (1905 – 1944) követte.

Vermes Lajos a magyar sport egyik legsokoldalúbb és legvitatottabb alakja volt a XIX. század második felében. 1880 és 1914 között az ő kezdeményezésére szerveztek rendszeresen sportjátékokat a Szabadka melletti Palicson. Sor került többek között versenyekre gyaloglásban, kerékpározásban, birkózásban, vívásban és teniszezésben. A palicsi játékokat 1885-ben a Herkules hasábjain nevezték „magyar Olympiának”, majd a Pierre de Coubertin báró által propagált modern olimpiai versenyek rendszeressé válása után kezdték őket előolimpiaként emlegetni.

Vermes Lajos a nagyszámú sportoló szállásaként felépítette birtokán a Bagolyvárat, 1891-ben pedig aszfaltborítású kerékpárpályát építtetett, és a pálya mellé falelátót állíttatott. Magyarországon ez volt az első ilyen pálya, de Európában is a harmadik.

Egész családi vagyonát Palicsfürdő fejlesztésébe, és a sportba ölte, még villamosvasutat is tervezett Szabadkától Palicsig. A vállalkozás azonban az 1890-es évek elején csődbe ment, és elúszott vele a családi vagyon is. Ezek után Vermes Kolozsvárra költözött, ahol az egyetem torna és vívómestereként helyezkedett el. A világháború miatt tért vissza Palicsra, és ott élt haláláig.

Minden újdonság vonzotta, így az aktív sportolás mellett sportfotózással is foglalkozott. A tőle fennmaradt eredeti képek a magyar sportfotózás korai történetének leggazdagabb és legértékesebb anyagát alkotják. A képek jelentős része beállított műtermi fotó, melyek főként a kerékpározás, vívás, birkózás és a testépítés témájában készültek. Azonban hagyatékában fellelhető egy saját maga által tervezett sorozatfényképezőgépezet rajza is, mely már fázisfotók készítésére is alkalmas lehetett.

Emlékét a vajdasági kisvárosban, Palicson szobor, és márványtábla őrzi.

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2020-07-15 10:00 Salgótarjáni úti edzőpálya

MTK BUDAPEST

VS

III. Ker. TVE

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman