HÍREK

Teljes neve: Kürschner Izidor Dori.

Az egyik legrejtélyesebb egykori kék-fehér játékos. Használta a Kürschnernek a magyarra fordítását, a Szűcs nevet, de a Kürschner-Szűcs elnevezést is. Több helyen születési idejeként 1885. június 29., halálozásiként pedig  1941. október 13. szerepel, de születési helyeként Bécs is felbukkan. Hivatalos irataiban, és külföldi edzői pályafutásának okmányaiban sem mindig azonosak az időpontok. A Brazíliában kiállított portugál nyelvű halotti anyakönyvből azonban egyértelmű, hogy 1941. december 8-án hunyt el.

Az MTK 11 / 8. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 53. játékosa.

1904-1913 között játszott együttesünkben, tagja volt az 1904-es és 1907-1908-as bajnokcsapatnak, s meghatározó futballistája az 1910-ben Magyar Kupát nyert gárdának. A kék-fehérekkel kétszer ezüst (1910–1911, 1911–1912), és kétszer (1905, 1906–1907) bronzérmet is szerzett. Az MTK-ban hátvédet és balfedezetet játszott, 106 találkozón lépett pályára, és 3 gólt lőtt.

Az MTK Örökös Bajnoka!

A válogatottban 5-ször, 1907-ben két, 1911-ben három alkalommal  szerepelt.

„Dóri", ahogy a szurkolók becézték, egyszerű eszközökkel, de ötletesen és roppant hasznosan játszott. Nagyszerűen helyezkedett és fejelt. Fáradhatatlanul harcolt, pedig nem tartozott az erős fizikumú játékosok  közé. Emiatt rúgásai nem voltak elég erőteljesek. Az első világháború előtt külföldre távozott, hogy milyen csapatokban játszott, arról nincsenek hiteles információk. Az azonban biztos, hogy ebben az időszakban Nagyváradon volt egy fotóstúdiója.

Az 1918-as év elején hazatért, s edzői pályafutását az MTK-nál kezdte. Jimmy Hogannak, az MTK legendás edzőjének, aki három bajnoki címet nyert a csapattal, az első világháború befejezése után, 1919 elején családi okok miatt haza kellett utaznia. Az biztos, hogy 1918 végén még részt vett a csapat záróvacsoráján, ahol el is búcsúztatták.

Kürschner Izidor ekkor lépett elő edzővé, s 1919. február 23-án ült először az MTK kispadján, s 1919. júniusáig volt az együttes mestere. Holics Ödön követte a csapat élén.

1919-től a német Stuttgarter Kickers szakvezetője volt. 1921-ben az együttessel  megnyerte a württembergi bajnokságot, s így kvalifikálták magukat a dél-német bajnokság küzdelmeibe. Távozása után a címvédő német bajnok 1. FC Nürnberg edzője lett a bajnoki rájátszásban, és a gárdával bajnokságot nyert. A döntő mérkőzésen 5-0-ra verték a berlini Vorvarts 90 csapatát.

Ezt követően a Bayern München szerződtette a következő idényre, majd 1922-ben ismét a Nürnberg edzője lett. A döntőig vezette a csapatot, amely így sorozatban harmadik fináléjára készült. A következő szezonban az Eintracht Frankfurt edzője volt.

Németország után Kürschner Izidor 1923-tól 12 éven át Svájcban dolgozott. Az első szerződése az 1923-1924-es idényben az FC Nordstern Basel csapatához kötötte. Kürschner csatlakozott az 1924. évi párizsi nyári olimpiai játékokra készülő svájci labdarúgó válogatott felkészítéséhez. A  csapat a döntőig jutott, de ott 3-0-ra kikapott az uruguayi válogatottól.

1925 és 1934 között a Grasshopper vezetőedzője volt. Három bajnoki címet nyert a csapattal, 1927-ben, 1928-ban és 1931-ben, továbbá négy alkalommal (1925-1926, 1926-1927, 1931-1932, 1933-1934) a svájci kupát is elhódította irányításával a zürichi csapat.

Kürschner még 1937. márciusában, a második világháború előtt Dél-Amerikába, Brazíliába  települt, a Flamengo, majd a Botafogo edzője lett. Új edzés módszerekkel próbálkozott, és a WM játék formációt ő vezette be a Flamengonál.

Ami talán még ennél is fontosabb, hogy óriási hatással volt Vincente Feola futballfejlődésére, amint azt Jonathan Wilson angol szakíró írja a Futballforradalmak című, magyarul 2014-ben megjelent könyvében. Feoláról pedig elég annyit ideírni, ő volt az 1958-ban először világbajnoki címet nyert brazil válogatott szövetségi kapitánya. Feola mentorának tekintette Kürschnert, vagyis elég komoly magyar szemlélettel épült az első világbajnok csapat. Szobrot kapott Rióban, ami egy külföldi edző esetében kivételes megtiszteltetés.

Kürschner Izidor volt az első három edző egyike, aki Brazíliában európaiként sikeres munkát végzett. A másik két edző is magyar: Mándi Gyula, aki az América FC csapatánál és Guttmann Béla, aki a Sao Paolo FC edzőjeként volt sikeres az 1950-es években. Mindhárman egykori MTK játékosok voltak, s mindhárman megkapták a brazil állampolgárságot is.

Kürschner Izidor 56 éves korában Rio de Janeiróban hunyt el,  s a város leghíresebb sírkertjében, a történelmi São João Batista temetőben nyugszik.