HÍREK

Az MTK 38 / 38. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 139. játékosa.

Futball karrierje a Kispesti AC-ban (KAC) kezdődött. A kispesti profipert (amelynek kirobbantója állítólag ő volt, megtudván, hogy míg csak 2000 koronát kap havonta a feketekasszából, addig "szárnytársa", Eisenhoffer 3000-et…) követő eltiltása után 1923-ban csapatunkhoz került, ahol 90 mérkőzésen 23 gólt szerzett. 1924-ben az Év játékosa lett (hogy akkor volt-e ilyen cím, azt több futball-történész is vitatja).

Az MTK-val két bajnoki címet (1923-1924, 1924-1925), és egy Magyar Kupát (1925) nyert. 

A kék-fehér szurkolók közül sokan ma is fújják a legendás "MTK-aranylánc" csatársor összeállítását: Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny. Érdekes, hogy a játékosok közül négyen is abban az esztendőben, 1901-ben születtek, amikor megalakult az MTK labdarúgó szakosztálya, s a klub, történetének első mérkőzését játszotta a BTC vegyes csapata ellen.

Az MTK Örökös Bajnoka!                                                                                                   

1919 és 1926 között 20-szor szerepelt a  válogatottban, 3 gólt lőtt. Részt vett 1924-ben az olimpiai játékokon Párizsban, ahol  az „egyiptomi csapás” egyik elszenvedője volt.

Edzői pályájából éppen két évtizedet töltött külföldön. 1928-ban, a gyógykezelésen itthon tartózkodó kiváló kapus, az FC Barcelona egyik sztárja, Plattkó Ferenc vitte magával visszautazásakor Spanyolországba. Eredetileg játékosként szeretett volna leszerződni valamelyik spanyol csapathoz, de a kellő engedélyek beszerezhetetlensége miatt végül - 27 évesen! - edzőként került az Atlético Madrid együtteséhez. Az első évben hatodik lett csapata az éppen akkor induló profibajnokságban, a másodikban viszont utolsóként kiesett a tízcsapatos spanyol első osztályból.

Két év másodosztályú edzősködés után Jenni 1932-ben fővárost váltott: átszerződött Lisszabonba, a Sporting Clubé de Portugál trénere lett. A luzitán zöld-fehérekkel érte el edzői pályája legnagyobb sikereit: 1934-ben és 1936-ban megnyerték a kuparendszerű bajnoki küzdelem sorozatot, a Campeonato de Portugált, és az újonnan induló profibajnokság első két évében a harmadik, illetve a második helyen végeztek. Érdekes, hogy ezzel Jenni egy évtizeden belül három profi bajnokság megszületésének is részese lehetett: itthon a Hungáriában játékosként, az Ibériai-félsziget mindkét országában pedig edzőként!

1936-ban váratlanul Nagybányáról, a Phoenix Baia Marétői kapott szerződési ajánlatot, amit el is fogadott. Csapata felkerült a legjobbak közé, és egymás után két 7. helyet szerzett az akkor már FC Carpati néven szereplő együttessel. A háború idején is Nagybányán maradt, és az 1947-48-as bajnokság végén újra másodosztályú bajnokcsapatot hagyott maga mögött.

1948 augusztusában költözött vissza Budapestre, majd még másfél évtizedet dolgozott edzőként a fővárosban és vidéken. Volt a Békéscsabai SzSE, a Vasas SC (1951 - 1952), a Dorogi Bányász, a Szegedi Haladás, a Győri Vasas ETO, a Zalaegerszegi TE, és a Diósgyőri VTK (1963) trénere.

Közben az MLSZ ifjúsági edzője is volt. Olyan remek futballisták fejlődtek a keze alatt, mint Novák, Sóvári, Nagy István, Solymosi, Göröcs, Kuharszki, Albert és Rákosi.

Nyugdíjas korában is dolgozott az MLSZ-ben, pénztárosként.

Alacsony termetű, de nagyon gyors, mozgékony, kitűnő képességű balszélső volt. Bátran szállt szembe a védőkkel, ügyesen cselezett. Lendületes elfutásait pontos beadásokkal, vagy jó lövésekkel fejezte be. Az összjátékban is ötletesnek és önzetlennek bizonyult. Érdekes, hogy a csatársorban aratott sikerei ellenére mindig vonzódott a kapus szerepköréhez. A háló előtt is tehetségesnek mutatkozott, de ott - fizikai adottságai, alacsony termete miatt - aligha vitte volna annyira, mint a balszélső poszton. Jó humora, kellemes tenor hangja, és a szavalás művészetében megnyilvánult tehetsége miatt nagyon népszerű volt játékostársai körében. Személyes ismerőse volt József Attila és Szabó Lőrinc, mindkettőjüktől számtalan első kiadású, dedikált kötetett őrzött, amiket az MLSZ ifjúsági edzőjeként gyakran megmutatott fiatal tanítványainak is.

Noha egész futballpályafutása során Jenynek írták a nevét, és a korabeli meccs tudósításokban Jenei (!) néven is szerepelt, valójában Jenni a helyes változat, ahogyan okmányait, leveleit is aláírta!

74 éves korában hunyt el, a Megyeri Temetőben nyugszik. Sajnos a sírját az elmúlt években megszüntették! Halálának időpontjaként több helyen is május 27-e szerepel, ez azonban téves, amit a halotti anyakönyv is igazol.