HÍREK

1905-1912-ig játszott az MTK labdarúgó csapatában. 1907-1908-ban labdarúgásban, 1909-ben távolugrásban nyert bajnoki címet, természetesen MTK színekben. Az 1908-as londoni olimpián Brüll Alfréd támogatásával vett részt, ahol 14. lett távolugrásban 654 cm-es eredménnyel. Egy évvel később 662 cm-rel magyar bajnoki címet szerzett.

1908-tól 1910-ig az MTK jegyzője, 1910-től 1913-ig atlétikai szakosztályvezető. Az MTK választmányi tagja 1908-tól. Az MTK előtt a MUE versenyzője volt.

Az MTK Örökös Tagja!

Labdarúgóként 4 alkalommal lépett pályára a válogatottban, a nemzeti tizenegy kapuvédőjeként. 

Az MTK 4. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 21. játékosa.

A sokoldalú sportember  rendszerint kapus volt, de ha kellett, a csatársorban is megállta helyét. Ő volt az első magyar kapus, aki szükség esetén vetődött is a labda után. Labdafogásával és ésszerű helyezkedésével szintén kitűnt a kortárs hálóőrök közül. 

A magyar labdarúgás történetének egyik legfiatalabb válogatott játékosa, 1903. június 11-i debütálásakor mindössze 16 éves és 186 napos volt, ez a kapusok között azóta is "megdönthetetlennek látszó" csúcs.

Atlétaként a távolugrás lett a fő versenyszáma, de versenyzett a többi ugrószámban, rövid- és hosszútáv futásban, sőt, még súlylökésben is. 

Edzői pályafutását 1919-ben kezdte, Gillemot Ferenc után ő lett a második hivatásos edző Magyarországon. Párhuzamosan foglalkozott két szeretett sportágával - az MTK-ban és a MAFC-ban atléta- és futballtréner is volt, az Újpestnél és a Nemzetinél viszont már csak a labdarúgókat edzette.

Az 1919-1920-as bajnokságban az MTK-nak nem volt szerződtetett edzője - Holics ebben az időszakban az MTK és a MAFC atlétáinak edzőjeként tevékenykedett.

Egy mérkőzésen a labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya is lehetett. Az 1924-es olimpia előtt őt bizta meg az MLSZ a csapat felkészítésével. Edzősködött Svájcban, majd a profi korszakban a Nemzeti trénere volt. A háború után a Traktor SE edzője lett.

A testnevelő tanári pályán a labdarúgás szakmai kérdéseivel elméletileg is sokat foglalkozott. Az elsők között ismerte fel, és hangsúlyozta a rendszeres edzés jelentőségét. Mamusich Mihállyal közösen szakkönyvet írt "Hogyan futballozzunk" címmel.

Ő találta ki a hátravont középcsatár játékot, melyet aztán Bukovi Márton és Sebes Gusztáv az MTK-ban és az Aranycsapatban fejlesztett tökéletesre.

Tanított a zsidó árvaház polgári iskolájában, és a VIII. kerületi községi polgári iskolában, majd a zsidó gimnáziumban. A tanítás és az edzőség mellett bőrönd kereskedéssel is foglalkozott. „Élelmiszerárusító, - és Forgalmi korlátolt felelősségű társaság" alapítója és ügyvezetője 1933-tól 1942-ig, amikor a zsidó törvények miatt ügyvezetősége megszűnt. Az I. világháborúban zászlóskén szolgált, kitüntetéseket is kapott.

1969 júniusában, súlyos villamosbaleset érte, amelynek során a felesége meghalt. Ő is sokáig válságos állapotban volt, de felgyógyult. Tíz hónappal később, 1970. április 5-én hunyt el.

A Kozma utcai Zsidó Temetőben (39. parcella, 7. sor, 40. sír) nyugszik feleségével, és két gyermekével (Tamás, Noémi).