HÍREK

Az MTK 41 / 33. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 150. játékosa.

Labdarúgó pályafutását 14 évesen a Vasasnál (1913–1917) kezdte, majd a Törekvés (1917–1920), az MTK (1920–1922), az SC Hakoah Wien (1922–1926), a New York Giants FC (1926–1928), a New York Hakoah FC (1928–1929), a Hakoah All Stars Brooklyn (1929–1930), a New York Soccer Club (1930–1931), a Hakoah All Stars Brooklyn labdarúgója (1931–1932) játékosa volt.

Csapatunkhoz történt igazolása után vált igazán ismert labdarúgóvá, majd már mint kétszeres magyar bajnok (1920–1921, 1921–1922) szerződött a Hakoah Wienhez, amellyel megnyerte az első osztrák profi bajnokságot 1924-1925-ben. Az MTK-ban 34 mérkőzést játszott, és 4 gólt szerzett.

Az MTK Örökös Bajnoka!

1921 és 1924 között 4 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, és 1 gólt szerzett, ezt első válogatott találkozóján lőtte, Németország ellen (3-0). Tagja volt az 1924-es párizsi nyári olimpián részt vevő csapatnak, Gárdos Béla néven. Ugyanis azoknak a kiutazó játékosoknak a nevét, akiké nem tűnt elég "magyarosnak", az ötkarikás játékokra megváltoztatták.

A búcsúja nem sikerült szépre. Soha többé nem húzta magára a címeres mezt azután, hogy az olimpián a válogatott 3-0-ás vereséget szenvedett az egyiptomi csapattól.

Edzőként hatalmas nemzetközi karriert futott be! Guttmann Béla pályafutása során 12 ország 25 csapatát irányította, de sehol sem maradt sokáig. Ennek két oka volt: egyrészt a nehéz természete, másrészt mert hű maradt a mottójához,  „a harmadik szezon végzetes" (vagyis nem szabad megvárni...). Az egyik legnagyobb és legismertebb magyar edző volt. Ő honosította meg Brazíliában a 4-2-4-es formációt, amivel 1958-ban világbajnokok lettek. Egymás után kétszer BEK-győzelemre vezette a Benficát. A világ minden táján elismerték és értékelték tudását.

Szinte felsorolhatatlan azon csapatok neve, amelyeknél edzősködött - a legtöbbször hatalmas sikerrel: SC Hakoah Wien (osztrák, 1933–1935 és 1937–1938), az SC Enschede (holland, 1935–1937), az Újpest FC, illetve az ÚTE (1938–1940 és 1947), a Vasas (1945), a Ciocanul Bucuresti (román, 1945–1947), a Kispesti AC (1947–1948), a Padova Calcio (olasz, 1949–1951), az AC Triestina (olasz, 1951–1952), a Quilmes (argentin, 1952), az Apoel Nicosia (ciprusi, 1953), az AC Milan (olasz, 1953–1955), a Lanerossi Vicenza (olasz, 1955–1956), az FC Sâo Paulo (brazil, 1957–1958), az FC Porto vezetőedzője (portugál, 1958–1959 és 1973–1974). A portugál válogatott szövetségi kapitánya (1959–1960), a Benfica (portugál, 1959–1962 és 1965–1966), a Peñarol (uruguayi) vezetőedzője (1962–1963), az osztrák válogatott szövetségi kapitánya (1964), az FC Servette (svájci, 1966–1967), a Panathinaikosz (görög) vezetőedzője (1967), az Austria Wien (osztrák) technikai igazgatója (1973). Edzőként BEK-győztes (1960/61 és 1961/62); Közép-európai Kup -győztes (KK, 1939); magyar bajnok (1938/39 és 1946/47), olasz bajnok (1954/55), Sâo Paulo állam bajnoka (paulista, 1957), portugál bajnok (1958/59, 1959/60, 1960/61), uruguayi bajnok (1962), portugál kupagyőztes (1962).

Guttmann Béla fedezte fel Portugália számára Eusebiót, Costa Pereirát, Colunát Mozambikból, José Aguas Angolából.

És ami egyetlen, Guttmann Bélával kapcsolatos írásból sem maradhat ki: a Guttmann átok! 1962-ben egymás után a második Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK)  trófeáját is megnyerte a Benficával, ezért Guttmann extraprémiumot követelt a klubelnöktől, dr. António Mundrungától, aki azt felelte, hogy ez nem szerepel a szerződésben. Guttmann Béla dühbe jött, s mielőtt rácsapta volna az ajtót a szerinte zsugori főnökre, megátkozta a klubot azzal, hogy soha többé (más források szerint 100 évig) nem nyer európai kupát a csapat. Azóta 8 finálét is elbukott a Benfica. Ötször a BEK / BL-ben, háromszor pedig az UEFA Kupa / Európa Ligában maradt alul.

A Benficánál bíznak abban, hogy az MTK szurkoló Radnóti Zoltán budapesti főrabbi hozzájuk eljuttatott héber, portugál és magyar nyelvű áldása segíthet feloldani, felülírni az évszázados Guttmann-átkot.

Gutttmann Béla volt az első három edzők egyike, aki Brazíliában európaiként sikeres munkát végzett. A másik két edző is magyar: Mándi Gyula és Kürschner Izidor. Mindhárman egykori MTK játékosok voltak, s mindhárman megkapták a brazil állampolgárságot is.

Guttmann Béla 82 éves korában Ausztriában, Bécsben hunyt el, a császárvárosban, a Zentralfriedhofban nyugszik.

Életének egy időszakáról szinte semmit sem tud a nyilvánosság. Állítólag évekig a Moldován család bújtatta (Moldován Mariann volt Guttmann felesége) az Árpád út, Virág utca, Petőfi utca sarkán állt házban és fodrászüzletben. A kor viszonyainak ismeretében nehezen hihető, hogy ezt hosszú ideig tudták volna tenni. De vannak olyan feltevések is, hogy Svájcban élt emigrációban. 

Guttmann életének ezekről az éveiről Sebes Erzsébet újságíró, Sebes Gusztáv lánya egy alkalommal elmondta, édesapja féltett titkai közé tartozott, hogy Guttmann Béla hogyan és hol élte túl a holokausztot, s emiatt miért volt élete végéig  lelkiismeretfurdalása a világjáró mesternek, akiről hamarosan film készül.