HÍREK

Ezen a napon született Barátky Gyula, a "Szőke csoda", aki két ország válogatottjában is futballozott

2019-05-14

Ezen a napon született Barátky Gyula, a "Szőke csoda", aki két ország válogatottjában is futballozott

Barátky Gyula (Nagyvárad, 1910. május 14 - Bukarest, 1962. április 14.) a magyar és a román válogatott labdarúgója, csatára, edző.

Nyolc évesen már a nagyváradi munkásnegyed OSK csapatának játékosa. 1922-1927 között a Nagyváradi Törekvés Junior Klub 178 cm. magas ünnepelt csatára. A következő profi klubokban játszott: 1927-1928:  Nagyváradi Törekvés, 1928-1929: Hungária FC - 6 mérkőzésen 6 gólt rúgott, 1929-1930: Nagyváradi AC, 1930-1933 Hungária FC - 76 mérkőzés, 45 gól, 1933-1936: Crișana Oradea - 51 mérkőzés, 30 gól, 1936-1944: Rapid București - 97 mérkőzés, 74 gól, 1944: Carmen București, 1944-1945: Rapid București, Nagyváradi Szabadság - 16 mérkőzés, 9 gól, 1947-1948: RATA Marosvásárhely - 2 mérkőzés.

Az MTK Örökos Tagja!

Magyarország válogatottjában 1930-1933 között 9-szer lépett pályára, gólt nem lőtt, Románia válogatottjában 1933-1940 között 20-szor játszott és 13 gólt rúgott. Tagja volt az 1934-es és az 1938-as világbajnokságon szereplő román csapatnak.

Az MTK 71 /55. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 271. játékosa.

Edzőként dolgozott a Rapid București, a Nagyváradi Szabadság, a RATA Marosvásárhely, a Dinamo București, a Nagyváradi Haladás csapatainál, és a román válogatott mellett.

Pályafutása során nagyszerű eredményeket ért el: magyar bajnok, Magyar Kupa, győztes, Közép-európai kupa győztes, román bajnokság, Román Kupa, győztes. 1930-ban kiérdemelte Európa legjobb jobbközép játékosa címet.

A bukaresti „Reînvierea din Colentina” temetőben nyugszik a T52-es parcellában. A temető regiszterében úgy szerepel, mint Gyula Baratchi. Mivel nem volt utóda, a sírhelyét a Nistor család vásárolta meg. Szerencse, hogy a régi temetőgondozó Nastasia Voicu még emlékezett, és így mentődött meg a sír az utókornak.

Barátky Gyuláról verset is írt Bencze Mihály:

A játék mámora

(Barátky Gyula emlékére)

Álmaimat adom az esti árnynak,

Színes mezeimet a szivárványnak.

Hadd bámuljanak ott fenn a csillagok,

Kilőtt labdáim lidércvillanások.

Eukleidész a kapus elhasal,

Minden vereség számára ravatal.

Bolyai térben pörgetem a labdát,

Isteni dimenziókból rúgom át.

Semmit se vártam, és semmit se kértem,

A stadionok lángra gyúltak értem.

Tombolt a tömeg, cipőm hegyén labda,

Mint egy földgömböt, úgy rúgtam kapuba.

Még vörös-narancsban izzik az égbolt,

Luther kocsmában a nő nekem táncolt.

Egy új reformáció a játékom,

Budapest és Bukarest közt aprózom.

Azt hittem, hogy Istent is kicselezem,

Ha labdámat az oltárra leteszem.

De játékom szenvedélye ráragadt,

Éjszaka rugdostuk a csillagokat.

Hasadt a hajnal, és benne a tükröm,

És eltűnt a fényben az összes trükköm.

A kíváncsi, felizzó tekintetek

Öröklétében, egy góllal beintek.

Kapcsolódó cikkek

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman