HÍREK

Ezen a napon hunyt el Sándor Károly "Csikar", klubunk legendás játékosa

2019-09-10

Ezen a napon hunyt el Sándor Károly "Csikar", klubunk legendás játékosa

Sándor Károly (Szeged, 1928. november 26 – Budapest, 2014. szeptember 10.) labdarúgó, jobbszélső.

Gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól emlékezetes. Szinte mindenki csak becenevén emlegette: Csikar.

Az Aranycsapat idején Budai volt a vetélytársa a jobbszélső posztján. Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, aki kiválóan összeszokott Kocsissal, Sándor így lemaradt az 1952-es olimpiai aranyról, a kispadról nézte végig az az évszázad mérkőzését, és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal.

Becenevét saját bevallása szerint onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni. Mások szerint viszont csapattársai labdakérései során kiabált Karcsi-Karcsi alakult Csikarrá.

Szülővárosában, Szegeden a Móravárosi Kinizsiben kezdett focizni 1945-ben. Csapatunk 1947-ben szerződtette, amelyhez egész pályafutása alatt hű maradt, bárhogyan is nevezték éppen a klubot. A kék-fehér egyesület 1949 és 1956 között háromszor váltott nevet: Bp. Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó. Csikar háromszoros bajnok a gárdával (Budapesti Bástya 1951; Budapesti Vörös Lobogó 1953; MTK 1957-1958), Magyar Népköztársasági Kupa győztes (Budapesti Bástya 1952), kétszeres Közép-európai Kupa nyertes (Budapesti Vörös Lobogó 1955; MTK 1963). 1964-ben fejezte be pályafutását, abban az évben, amikor az MTK a KEK döntőben a második mérkőzésen alul maradt a portugál Sportinggal szemben.

Sándor Károly összesen 379 bajnoki mérkőzésen szerepelt, ami klubrekord és 182 gólt szerzett - ez Hidegkuti Nándor után a második legtöbb az MTK történetében. 1955 és 1964 között kék-fehér színekben 21 nemzetközi mérkőzésen szerepelt és 11-szer volt eredményes.

Az MTK örökös bajnoka.

1949-től 1964-ig 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben, ami szintén klubrekord, és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt, de így is az Aranycsapat része.

1962-től a válogatott csapatkapitánya, Grosicstól örökölte a karszalagot. Részt vett az 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Utóbbin a legjobb nyolc között estek ki a későbbi döntős Csehszlovákia ellen, így a csapat 5. lett.

Pályafutása utolsó évében még részt vett az Eb-selejtezőkön (akkori nevén Nemzetek Európa Kupája), de a spanyolországi négyes döntőn már nem lépett pályára.

Az Európa-válogatottba is meghívták.

Élete során számos elismerést kapott:

  • 1951. A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója
  • 1954. A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója
  • 1993. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
  • 1998. Magyar Köztársaság elnökének arany emlékérme
  • 2001. Az MTK Hungária agárdi labdarúgó akadémiájának névadója
  • 2010. A Hegyvidék Díszpolgára
  • 2014. MOB Fair Play-díj, életmű kategória

A higanymozgású Csikar méltán sorolható labdarúgásunk legsikeresebb, érdekes egyéniségei közé. A népszerű játékos minden idők egyik legkiválóbb magyar jobbszélsőjének bizonyult. Rendkívüli gyorsasága, mozgékonysága és kiismerhetetlen cselei, sokszor a vakmerőséggel határos bátorsága, viharos lendületű elfutásai, váratlan lövései és csukafejesei egyaránt pompás mozzanatai voltak játékának. Képességei, adottságai inkább egyéni megoldásokra tették alkalmassá, ugyanakkor értékes csapatjátékosnak számított.

Az Aranycsapat szétbomlása után szélső létére irányította, sokszor szinte magával ragadta ifjabb társait, örökös jókedve, kiapadhatatlan humora is nagyon jó hatást gyakorolt az egész csapatra. Sikerekben gazdag sportpályafutásának méltó betetőzéseként 1964. szeptember 23-án helyet kapott a Belgrádban játszó Európa-válogatottban. Jasin, Schnellinger, Voronyin, Seeler, Eusebio és a többi világnagyság társaságában Csikar is bebizonyította, hogy az európai labdarúgásnak jelentős egyénisége.

2001 óta az MTK Budapest utánpótlás-központja, az Agárdi Labdarúgó Akadémia az ő nevét viseli, szobra pedig az Új Hidegkuti Nándor Stadion előtt állít örök emléket a klub legendájának.

2017. júniusában avatták fel a síremlékét a Farkasréti temetőben, melyet védetté nyilvánítottak.

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2020-09-26 14:45 Paksi FC stadion

PAKSI FC

VS

MTK BUDAPEST

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman