HÍREK

Játékos pályafutását 1934-ben a Győri AC csapatánál kezdte, majd 1940-ben a Szegedi KEAC, 1941-ben a Szeged FC (Szeged AK) futballistája lett. 1943-ban leigazolta a Ferencváros FC (Ferencvárosi TC, ÉDOSZ SE, Budapesti Kinizsi), ahol 1952-ig játszott. 1943. augusztusában mutatkozott be a Ferencváros első csapatában. Az FTC-vel 1944-ben Magyar Kupa győztes, 1948-1949-ben bajnok lett. Összesen 302 mérkőzésen szerepelt a Fradiban (228 bajnoki, 47 nemzetközi, 27 hazai díjmérkőzés) és 6 gólt szerzett). A Ferencváros örökös bajnoka!

1945 és 1950 között 13 alkalommal szerepelt a válogatottban.

Edzőként 1954-ben a Gödöllői Dózsánál kezdte pályafutását, majd 1956-ban a Szegedi Haladás következett, ahol egészen 1957 tavaszáig dolgozott. 1957 tavasztól 1963 tavaszáig Tatabányán tevékenykedett. Eközben 1959 és 1960 között az olimpiai válogatott pályaedzője volt, amely a római olimpián bronzérmet szerzett. 1963-ban az olimpia válogatott szövetségi kapitánya lett. Két olimpián keresztül állt a csapat élén. Irányításával 1964-ben, Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban is aranyérmes lett a válogatott.

1979-ben ismét az olimpiai válogatott szövetségi kapitánya lett. Ebben az évben Kovács Ferenc lemondása után 6 mérkőzésen a válogatott szövetségi kapitánya is volt, 1980-ig.

Az 1965-ös és 1966-os bajnoki idényben az MTK vezetőedzője lett Lakat doktor, de nem tudott csodát tenni a Hungária körúton. Akkor többek között Lanczkor Sándor, Keszei György, Dunai Lajos, Solymosi Zoltán, Nagy István, Jenei István, Török József, Karsai László, Kuti István, Szűcs Attila, Héger Károly, Csetényi Csaba, Oborzil Sándor, Lakinger Lajos, Takács László, Nagy Ervin, Laczkó Mihály, Szűcs István játszottak az együttesben. Jó játékosok voltak, valami azonban mégis hiányzott - mert 1965-ben 8., 1966-ban csak 10. lett a kék-fehér gárda a bajnokságban.

1967-től 1969-ig három idényen át a Ferencváros dolgozott Lakat tanár úr, ahol két bajnokság, majd egy bronzérem volt a mérlege. Az 1967-1968-as Vásárvárosok Kupájának döntőjéig vezette a csapatot, ahol végül mindössze egy góllal maradtak alul az angol Leeds Uniteddel szemben. A következő idényben, a BEK-ben indult volna az ereje teljében lévő csapat, de a politika közbe szólt, mert a Varsói Szerződés országainak csehszlovákiai bevonulása miatt a magyar csapatokat visszaléptették az európai kupaküzdelmektől.

1970 és 1974 között a Tatabányai Bányász trénere volt. 1972-ben az MNK döntőig vezette a csapatot, majd sorozatban kétszer nyerték meg a Közép-európai Kupát. 1974 és 1976 között a Honvéd vezetőedzője lett, 1977-től egy idényen át a Salgótarjáni BTC-nél dolgozott.

1980 és 1985 között a Tatabánya, a Volán, a Debrecen, majd ismét a Tatabánya vezetőedzője volt, ahol 65 évesen befejezte edzői pályafutását.

Összesen 625 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon, ezzel második az edzők  örökranglistáján, csak Garami József előzi meg.

Két, klasszikussá vált mondása: 

„Magyar vagyok, keresztény vagyok és fradista, ezekből egy is elég, hogy ne vigyem semmire ebben az országban.”

1981-ben, a Tatabánya - Real Madrid találkozó előtt az öltözőben így lelkesítette a hazaiakat: "Kit akartatok ellenfélnek? A Plovdivot? Vagy a Tiranát? Megveritek, aztán holnapra elfelejtik… Erről a meccsről 30 év múlva is beszélni fognak. Aki ma játszik, az a Real Madrid ellen volt a pályán, és egy életre része lesz a tatabányai futballtörténelemnek. Itt van 22 000 ember. Ebből húszezer egy életet húzott le a föld alatt. Fáj a dereka, vizes a térde, cukros, magas a vérnyomása, az asszony csalja, a gyerek megbukik az iskolában. Egyetlen öröme az életben, ha titeket, a Bányászt győzni látja. Adjuk meg nekik ezt az örömet! Ez a minimum, amivel tartozunk nekik. Ja, úgy kezdünk, ahogy legutóbb Békéscsabán. Lehet kimenni…

Lakat Károly 68 éves korában hunyt el.

Sírja Budapesten, a Farkasréti Temetőben van (2/5 parcella 4. sor 1. sír), a síremlék védett, a Nemzeti Sírkert része.