HÍREK

Az MTK 88. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 469. játékosa.                                                                                          

Ő az egyetlen Magyarországon, aki játékosként és edzőként is európai kupadöntőbe jutott.

Kovács Ferenc csak csapatunkban futballozott, bárhogy is nevezték éppen akkor a klubot! A Budapesti Textiles, a Budapesti Bástya, a Budapesti Vörös Lobogó és az MTK játékosa volt 1947 – 1965 között. A kék-fehérek saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az élvonalban.

Pályafutása során 195 bajnoki mérkőzést játszott, és 12 gólt lőtt. Magyar bajnok (1957-1958) és kétszeres (1957, 1963)  Közép-európai Kupa (KK) győztes.

Legnagyobb nemzetközi sikerét utolsó teljes idényében érte el az 1964-es KEK döntőbe jutással. A kupasorozat során a 11 mérkőzésből 8 alkalommal lépett pályára és a Zwickau ellen 11-esből gólt is szerzett. Játszott a döntetlennel végződő brüsszeli döntőn (3-3) és a megismételt antwerpeni mérkőzésen is, ahol végülis egy balszerencsés góllal a portugál Sporting Lisszabon 1-0-ra győzött.

Az MTK Örökös Bajnoka!

Egyszer szerepelt a válogatottban, 1955-ben Svédország ellen. Hogy miért nem többször? Azt mondta, azért nem, mert olyan klasszisok játszottak a posztján, mint Lantos és Zakariás. 1960-ban az római olimpián bronzérmet szerzett csapat tagja, 8-szoros olimpia válogatott.

Egy makacs sérülés miatt korán be kellett fejeznie játékos pályafutását. Edzői tevékenységét 1965-ben - hol másutt - az MTK-ban, az utánpótlás csapatnál kezdte. Aztán 1968-tól két idényen át vezetőedző volt klubunknál. Nem akármilyen sikert értek el, 1968-ban megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát (MNK).

Volt az Egri Dózsa (1970 – 1972), a Videoton SC (1972 – 1977), a Vasas (1977 – 1978), a Debreceni VSC (1980 – 1983), majd újra a Videoton SC (1983 – 1986), az UD Las Palmas (1986 – 1987), aztán harmadszor is  a Videoton SC (1987 – 1988), a Szeged SC (1989 – 1990), és az Újpesti TE (1990 – 1992) edzője.

1977-ben a bajnok Vasas irányítását vette át Illovszky Rudolftól. Eközben a magyar válogatottnál Baróti Lajos segítője is volt a világbajnokságra készülő csapat mellett. Az argentínai vb után leköszönő Baróti helyett ő lett a válogatott szövetségi kapitánya 1978. szeptember 20. és 1979. május 19. között. Vezetésével nyolc mérkőzést játszott a magyar nemzeti tizenegy.

Haláláig tiszteletbeli elnöke volt a fehérváriaknak, akiknek három időszakban is volt a vezetőedzője. 1972 és 1977 között megszilárdította a csapatot az élvonalban. Az 1975-1976-os idényben a Ferencvárossal nagy versenyben voltak a bajnoki címért az utolsó pillanatig, de végül a második hellyel kellett beérniük.

A nyolcvanas évek közepén két bajnoki harmadik hely mellett, az 1984-1985-ös UEFA-kupa (a mai Európa Liga elődje) döntőbe jutás, a Real Madrid elleni döntő volt edzői pályafutásának csúcsa. Harmadik fehérvári edzői időszaka mindössze egy idényig tartott 1987-1988-ban, már kevés sikerrel.                                                                           

Az újpestiek irányítását 1990-ben vette át, éppen akkor, amikor a névváltozás zajlott, s az Újpesti Dózsából Újpesti TE lett. Az új néven szereplő csapattal 1992-ben megnyerte a Magyar Kupát (MK).

Összesen 533 magyar bajnoki mérkőzésen ült edzőként a kispadon, ezzel a magyar örökranglistán - amit Garami József (797) és Lakat Károly (626) "vezet" -  az élmezőnyhöz tartozik. Érdekesség, hogy mindkét éllovas mester volt csapatunk edzője, és mindketten - akárcsak Kovács Ferenc - voltak magyar szövetségi kapitányok is!

"Kovács Ferenc edzésnaplója, avagy A magyar futballtradíció utolsó mohikánjának üzenete" címmel edzői munkájáról Ferenczy Attila könyvet írt.

A magyar labdarúgás kiemelkedő alakja 84 éves korában hunyt el. Budapesten, a Pesterzsébeti Temetőben nyugszik.