HÍREK

Az MTK 44 / 43. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 162. játékosa.

1924-ig a III. Kerületi TVE labdarúgója volt. Innen került be először a válogatottba. 1924-ben igazolt az MTK-hoz. Az 1926-tól induló profi bajnokságban a nevét Hungária FC-re  változató MTK-ban szerepelt továbbra is. A kék-fehérekkel kétszeres bajnok - először 1924–1925-ben, másodszor 1928–1929-ben a profi bajnokságban. Háromszor ezüst (1925–1926, 1927–1928, 1930–1931), kétszer bronzérmet (1926–1927, 1929–1930), és egyszer Magyar Kupát (1925) nyert az együttessel.

Az MTK, majd a Hungária FC színeiben 1932-ig 150 mérkőzést játszott, és 5 gólt szerzett.

Az MTK Örökös Bajnoka!

1922 és 1931 között 23 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.

1946 decemberében megválasztották a magyar labdarúgó edzőtestület főtitkárának. 1949-től 1965-ig négy élvonalbeli csapat vezetőedzője volt. Az 1949–1950-es idényben a Salgótarján, az 1950-es őszi bajnokságban a Budapesti Előre csapatait irányította. 1953 és 1954 között ismét a Salgótarján, majd 1956-ban a Tatabánya edzőjeként tevékenykedett. 1957–1958-ban a Dorog, 1964 és 1965 között ismét a Tatabánya vezetőedzője volt.

A magyar labdarúgás legkiválóbb középfedezetei közé tartozott. Posztjának megfelelően remekül "látott" a pályán, kiválóan irányított és átlagon felüli taktikai érzékkel rendelkezett. Védekezői munkáját ésszerű helyezkedéssel tette hatékonyabbá, jó ütemérzékkel, okos szerelésekkel szerezte meg a labdát. A szélsőket pontos, hosszú átadásokkal, tanári módon indította támadásba vagy hozta őket helyzetbe. Elegánsan játszott, a labdát mindkét lábbal egyformán jól kezelte és fejjátékban is kiválóan teljesített. Fizikuma nem volt elég erőteljes, ezért külön figyelmet kellett fordítania arra, hogy a mérkőzéseken az utolsó percekre is maradjon az energiájából. 

Játékos pályafutásának befejezése után edző lett. 1948-ban négy mérkőzésen keresztűl, a válogató bizottság tagjaként (Sebes Gusztávval és Mandik Bélával együtt) irányította a válogatott munkáját is. Vezetésével került előszőr a Tatabányai Bányász az első osztályban dobogós helyre, 1964-ben a harmadik helyen végeztek.

Sportújságíróként a Nemzeti Sport, majd a Népsport munkatársaként dolgozott.

72 éves korában hunyt el. A Farkasréti Temetőben nyugszik.