HÍREK

Ezen a napon hunyt el Kalocsai Géza, a világvándor futballista és edző, az első magyar világbajnoki érmes labdarúgó

2019-09-26

Ezen a napon hunyt el Kalocsai Géza, a világvándor futballista és edző, az első magyar világbajnoki érmes labdarúgó

Dr. Kalocsai Géza (Beregszász, 1913. május 30 – Budapest, 2008. szeptember 26.) labdarúgó, mesteredző.

A prágai Károly Egyetemen jogi diplomát szerzett. Csehszlovák és magyar válogatott.

Az első magyar labdarúgó, aki világbajnoki ezüstérmet szerzett, igaz, még  csehszlovák színekben, az 1934-es olaszországi világbajnokságon. Játékos pályafutása után sikeres edzőként dolgozott több országban is. A magyar labdarúgóedzők egyik kiemelkedő alakja volt. 

Szülővárosában, az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján kezdte a labdarúgást. 1932-től öt idényen át Prágában játszott, a Sparta Praha futballistája volt. Ezzel egy időben a prágai Károly Egyetem joghallgatója. 1935-ben Közép-európai Kupa győztes, 1936-ban csehszlovák bajnok a Spartaval.. A csehszlovák válogatottban 3 alkalommal szerepelt, egyszer a magyar válogatott ellen is pályára lépett.

Tagja az 1934-es olaszországi labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmet szerzett csapatnak. Bár pályára nem lépett - vetélytársa a kor egyik legjobb balszélsője Antonín Puč volt -, de érmet kapott.

1937 és 1939 között Franciaországban Lille-ben játszott, ahol második idényében a francia kupadöntőben másodikat lettek. Tagja volt a francia ligaválogatottnak is.

Ezt követően négy magyar csapatban szerepelt. 1940-ben Kispesti játékosként lett kétszeres magyar válogatott, a Ferencvárossal 1940-1941-ben magyar bajnok, az Újpesttel pedig második helyezést ért el 1942-ben. 1943-ban visszatért szülőföldjére, Kárpátaljára, és az Ungvári AC-ban folytatta rendkívül eredményes karrierjét játékos-edzőként. Ez a csapat az 1943-1944-es szezonban az ő hathatós közreműködésével első lett az NB II Északi csoportjában, és bejutott az első osztályba. 1947-ben a Szentlőrinci AC játékosként fejezte be labdarúgó pályafutását.

Edzőként 1946-tól 35 éven át hét országban dolgozott. Legkiemelkedőbb eredményei: a Partizan Beograddal jugoszláv kupagyőztes (1957), a Standard Liège-zsel belga bajnok (1960-1961), az Újpesti Dózsával KEK elődöntős (1961-1962), a Górnik Zabrze-val lengyel bajnok (1966-1967) és háromszoros lengyel kupagyőztes (1966, 1968, 1969) volt. A Górnikkal előbb a BEK-negyeddöntőig jutott, a M. United ejtette ki őket, majd a 1970-ben a KEK-ben a fináléig menetelt a csapata, de közben 1969 decemberében hazarendelték…. A nélküle elveszített döntőről minden játékosa úgy nyilatkozott, hogy vele megnyerték volna a City elleni finálét…

Utolsó edzői állomásán az egyiptomi Al Ahly Nationalnál is sikeres: kétszeres bajnok (1979-1980, 1980-1981) és kupagyőztes (1981). Sikeresen tevékenykedett az algériai, és a pakisztáni válogatottnál is. 1954-ben a svájcicvilágbajnokságon Sebes Gusztáv szövetségi kapitány tanácsadója volt.

Magyarországon többek között Nyíregyházán, Pápán, Debrecenben, Szegeden, a Vasas Izzónál, Pécsett, Újpesten, az FTC-nél, a Videotonnál volt edző. 

Az MTK-nak két bajnoki évben (1972-1973. 1973-1974) volt a mestere.

Összesen 230 magyar bajnoki mérkőzésen ült a kispadon. 1970-ben mesteredzői címet kapott.

Budapesten, a Megyeri Temetőben nyugszik.

Kapcsolódó cikkek

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman