HÍREK

A két világháború közti időszak egyik legjobb magyar játékosa volt, de aki sohasem szerepelhetett olimpián vagy vb-n. Kalmár Jenő azonban így is kacskaringós utat tett meg élete során már azelőtt is, hogy 1928 nyarán egyáltalán eljutott az első osztályban meghatározó azerepet játszó  Hungáriába.

Az MTK 68 / 53. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 254. játékosa.

1928 és1933 között klubunkban 81 mérkőzést játszott, és 56 gólt lőtt. A válogatottban az 1928 és 1932 közötti időszakban 15-ször lépett pályára, és 4 alkalommal talált a kapuba.

Az MTK Örökös Bajnoka!                               

Húsz éves korában került a Hungáriához. Rögtön az első idénye nagyszerűen sikerült, vele ötévnyi szünet után, 1928-1929-ben  újra bajnokságot nyert a Hungária körúti gárda, amely az Orth György nevével fémjelzett korszakot követően végzett ismét az élen. Ráadásul még alig vált ismert labdarúgóvá, amikor 1928 őszén a válogatottban is bemutatkozhatott.

Kalmár a csapat tengelyében szeretett játszani, a középcsatár vagy a középfedezet posztján. Kiválóan irányított, remekül lőtt, míg fejelésben sokak szerint Kocsis Sándor feltűnéséig a legjobb volt a hazai mezőnyben: erőteljes nekifutás után szinte felröppent a levegőbe, s ott sokszor elképesztő testhelyzetekből is kapura (kapuba...) tudott bólintani.

Ragyogóan induló pályafutását többször is súlyos sérülés szakította meg. Utoljára 1932 őszén – mindössze 24 évesen. A Hungáriával 1932-ben Magyar Kupát is nyert, közben persze minden idényben a dobogón végeztek a bajnokságban, kétszer másodikok (1930–1931, 1932–1933), kétszer harmadikok (1929–1930, 1931–1932) lettek.

1933-ban Franciaországba szerződött. Ott még évekig játszott nagy sikerrel az Excelsior Roubaix és a Stade Reims csapataiban. 1938-ban haza jött, s újra a Hungária FC futballistája lett. 1940-ben a KISTEXT SE-hez igazolt.

A kék-fehér csapat egykori erőssége a magyar labdarúgás legkiválóbb képességű egyéniségei közé tartozott. Sokoldalúságára jellemző, hogy a kapus és szélsők szerepkörének kivételével minden helyen válogatott színvonalú játékra volt képes.

Edzői pályáját a Kistextnél kezdte, melyet a Gammánál folytatott. A negyvenes évek elején a válogatottnál is dolgozott, Vághy Kálmán szövetségi kapitány segítőjeként. Első nagy sikerét az 1947-1948-as idényben a Csepel edzőjeként érte el, meglepetésre bajnokságot nyert a gyári együttessel! 1952 elejétől a  Honvéd élére nevezték ki idős Puskás Ferenc utódjaként. Négy szezon alatt három bajnoki címet nyert az Aranycsapat tagjainak nagyobbik részét felvonultató kispestiekkel - az ötvenes évek közepén a világ legjobb klubcsapatát irányította. Az egyetlen alkalommal, amikor a második helyre szorult (1953-ban), épp egykori klubja, az ekkor Bp. Vörös Lobogó néven szereplő MTK előzte meg őket.

Kalmár Jenő is részt vett a Honvéddal 1956 telén a dél-amerikai túrán, s  aztán nem tért haza, külföldön edzősködött. Szinte felsorolhatatlan azoknak az együtteseknek a száma, ahol dolgozott, a legtöbbször sikerrel: SC Wacker Wien, Wiener SC, Sevilla FC, Granada FC, Malaga CF, Hapoel Tel-Aviv, FC Porto, Real Valladolid, Halmstads BK, RCD Espanol, Hércules CF. Volt olyan csapat, ahol többször is megfordult. Edzőként legutoljára a Malaga CF gárdáját irányította 1978-1980 között, azt az együttest, amelyet a 70-es évek elején a spanyol első vonalba juttatott.

82 éves korában Spanyolországban, Malagában hunyt el.

Sajnos, a hazai futballszurkolók fiatalabb nemzedékei alig hallottak a magyar labdarúgás egyik nagy egyéniségéről, hiszen 1956-os távozása miatt több mint három évtizeden keresztül szinte le sem írták a nevét, és mivel a rendszerváltozás táján meghalt, mire újból emlegetni lehetett volna, már csak kevesen emlékeztek rá.

Pedig kétféle minőségében is kiérdemelte, hogy ne merüljön feledésbe...