HÍREK

Az MTK 41 / 33. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 150. játékosa.

Labdarúgó pályafutását 14 évesen a Vasasnál (1913–1917) kezdte, majd a Törekvés (1917–1920), az MTK (1920–1922), az SC Hakoah Wien (1922–1926), a New York Giants FC (1926–1928), a New York Hakoah FC (1928–1929), a Hakoah All Stars Brooklyn (1929–1930), a New York Soccer Club (1930–1931), a Hakoah All Stars Brooklyn labdarúgója (1931–1932) játékosa volt.

Csapatunkhoz történt igazolása után vált igazán ismert labdarúgóvá, majd már mint kétszeres magyar bajnok (1920–1921, 1921–1922) szerződött a Hakoah Wienhez, amellyel megnyerte az első osztrák profi bajnokságot 1924-1925-ben. Az MTK-ban 34 mérkőzést játszott, és 4 gólt szerzett.

Az MTK Örökös bajnoka!

1921 és 1924 között 4 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, és 1 gólt szerzett, ezt első válogatott találkozóján lőtte, Németország ellen (3-0). Tagja volt az 1924-es párizsi nyári olimpián részt vevő csapatnak, Gárdos Béla néven. A búcsúja nem sikerült szépre. Soha többé nem húzta magára a címeres mezt azután, hogy az olimpián a válogatott 3-0-ás vereséget szenvedett az egyiptomi csapattól.

Edzőként hatalmas nemzetközi karriert futott be! Guttmann Béla pályafutása során 12 ország 25 csapatát irányította, de sehol sem maradt sokáig. Ennek két oka volt: egyrészt a nehéz természete, másrészt mert hű maradt a mottójához,  „a harmadik szezon végzetes" (vagyis nem szabad megvárni...). Az egyik legnagyobb és legismertebb magyar edző volt. Ő honosította meg Brazíliában a 4-2-4-es formációt, amivel 1958-ban világbajnokok lettek. Egymás után kétszer BEK-győzelemre vezette a Benficát. A világ minden táján elismerték és értékelték tudását.

Szinte felsorolhatatlan azon csapatok neve, amelyeknél edzősködött - a legtöbbször hatalmas sikerrel: SC Hakoah Wien (osztrák, 1933–1935 és 1937–1938), az SC Enschede (holland, 1935–1937), az Újpest FC, illetve az ÚTE (1938–1940 és 1947), a Vasas (1945), a Ciocanul Bucuresti (román, 1945–1947), a Kispesti AC (1947–1948), a Padova Calcio (olasz, 1949–1951), az AC Triestina (olasz, 1951–1952), a Quilmes (argentin, 1952), az Apoel Nicosia (ciprusi, 1953), az AC Milan (olasz, 1953–1955), a Lanerossi Vicenza (olasz, 1955–1956), az FC Sâo Paulo (brazil, 1957–1958), az FC Porto vezetőedzője (portugál, 1958–1959 és 1973–1974). A portugál válogatott szövetségi kapitánya (1959–1960), a Benfica (portugál, 1959–1962 és 1965–1966), a Peñarol (uruguayi) vezetőedzője (1962–1963), az osztrák válogatott szövetségi kapitánya (1964), az FC Servette (svájci, 1966–1967), a Panathinaikosz (görög) vezetőedzője (1967), az Austria Wien (osztrák) technikai igazgatója (1973). Edzőként BEK-győztes (1960/61 és 1961/62); Közép-európai Kup -győztes (KK, 1939); magyar bajnok (1938/39 és 1946/47), olasz bajnok (1954/55), Sâo Paulo állam bajnoka (paulista, 1957), portugál bajnok (1958/59, 1959/60, 1960/61), uruguayi bajnok (1962), portugál kupagyőztes (1962).

Guttmann Béla fedezte fel Portugália számára Eusebiót, Costa Pereirát, Colunát Mozambikból, José Aguas Angolából.

És ami egyetlen, Guttmann Bélával kapcsolatos írásból sem maradhat ki: a Guttmann átok! 1962-ben egymás után a második Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK)  trófeáját is megnyerte a Benficával, ezért Guttmann extraprémiumot követelt a klubelnöktől, dr. António Mundrungától, aki azt felelte, hogy ez nem szerepel a szerződésben. Guttmann Béla dühbe jött, s mielőtt rácsapta volna az ajtót a szerinte zsugori főnökre, megátkozta a klubot azzal, hogy soha többé (más források szerint 100 évig) nem nyer európai kupát a csapat. Azóta 8 finálét is elbukott a Benfica. Ötször a BEK / BL-ben, háromszor pedig az UEFA Kupa / Európa Ligában maradt alul.

Gutttmann Béla volt az első három edzők egyike, aki Brazíliában európaiként sikeres munkát végzett. A másik két edző is magyar: Mándi Gyula és Kürschner Izidor. Mindhárman egykori MTK játékosok voltak, s mindhárman megkapták a brazil állampolgárságot is.

Guttmann Béla 82 éves korában Ausztriában, Bécsben hunyt el, a császárvárosban, a Zentralfriedhofban nyugszik.

Életének egy időszakáról szinte semmit sem tud a nyilvánosság. Ezzel kapcsolatban Sebes Erzsébet újságíró, Sebes Gusztáv lánya egy alkalommal elmondta, édesapja féltett titkai közé tartozott, hogy Guttmann Béla hogyan és hol élte túl a holokausztot, s emiatt miért volt élete végéig  lelkiismeretfurdalása a világjáró mesternek, akiről hamarosan film készül.