HÍREK

Ezen a napon hunyt el Bukovi Márton, a világ futballjának egyik legnagyobb edzője

2019-02-11

Ezen a napon hunyt el Bukovi Márton, a világ futballjának egyik legnagyobb edzője

Ezen a napon hunyt el Bukovi Márton (Budapest, 1903. december 1. – Budapest, 1985. február 11.), a világ futballjának egyik legnagyobb edzője.

Bukovi Márton (Budapest, 1903. december 1. – Budapest, 1985. február 11.) válogatott labdarúgó, középfedezet, mesteredző (1961). Bukovi 1903. december 1-én született, ezt a hivatalos állami anyakönyvi kivonat igazolja - de több helyen is a téves 1903. december 10-i és 1904. december 10-i adat újra és újra felbukkan!

Fia, Bukovi Gábor (1935) az MTK, a Bp. Vasas Izzó és a Tatabánya csapataiban játszott az NB I-ben, és 63 mérkőzésen 26 gólt szerzett. Kétszeres magyar bajnok az MTK-val. 1953-ban tagja volt az Európa-bajnok (UEFA-torna) ifjúsági válogatottnak.

Bukovi Márton az Ékszerészek II. osztályú csapatában kezdett játszani 1920-ban. 1925-ben Olaszországba költözött, ahol az Alba Roma futballistája lett. Amikor hazánkban is bevezették a profizmust, hazajött. Csapatunkat kereste meg először, de az akkori edző, Feldmann Gyula nem igazolta le. A Fradi azonban szerződtette, s 1926-tól 1933-ig volt a zöld-fehérek játékosa.

A Ferencvárossal négy bajnoki címet (1925-1926, 1926-1927, 1927-1928, 1931-1932), és három Magyar Kupát (1927, 1928, 1933) nyert. Tagja volt a Közép-európai Kupát megszerző gárdának is (1928). Az FTC örökös bajnoka! 1933-ban Franciaországba ment, az FC Séte futballistája lett. 1934-ben francia bajnok és Francia Kupa győztes volt. Játékos pályafutását 1935-ben fejezte be.

A válogatottban 12 találkozón szerepelt, gólt nem szerzett, és csak egyszer cserélték le. 4 győzelem, 1 döntetlen és 7 vereség a mérlege.

Európa legképzettebb középfedezetei között tartották számon. Körültekintő, kulturált, ötletes és mégis energikus játékának olyan vonzereje volt, hogy hetenként sok ezer ember azért ment ki a pályára, hogy őt láthassa. Nem a szemfényvesztő csillogások, hanem az ésszerűség és a legmagasabb fokú játékintelligencia jellemezte. Kifogástalan fizikai adottságokkal és „szakmai" felkészültséggel rendelkezett. Európa-szerte hírneves taktikus, csapatának igazi karmestere volt. Lábbal és fejjel uralta az egész mezőnyt és szinte hadvezérként irányított.

Bukovi Márton edzőként is hatalmasat alkotott. 1935-től 1945-ig a Građanski Zagreb, majd 1945 és 1947 között a Dinamo Zagreb mestere volt. Két jugoszláv (1937, 1940) és két horvát bajnoki címet (1941, 1943) nyert együtteseivel.

1947-ben hazajött, és 1954-ig csapatunk (MTK, Bp.Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó) vezetőedzője volt. 1955-ben a Budapesti Dózsához távozott, majd 1956-1957-ben a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett. 8 mérkőzésen irányította a nemzeti csapatot: 6 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség a mérlege, 17 szerzett és 6 kapott gól. 81,2%-os teljesítmény. A válogatottat ezt követően az ún. Válogató Bizottság vette át.

Bukovi visszatért csapatunkhoz, s 1957 és 1959 között újra ő irányította a kék-fehér gárdát, amit most már újra MTK-nak hívtak. A Hungária körúton három bajnoki címet (1951, 1953, 1958), és egy Magyar Népköztársasági Kupát (1952) nyert az együttessel.

1960-ban újra régi gárdája, a Dinamo Zagreb edzője lett, majd haza jött, és 1962-1964 között a Diósgyőri VTK trénere volt. 1965-ben Görögországba szerződött az Olympiakos FC Pireushoz, ahol kétéves ott tartózkodása alatt két görög bajnoki címet (1966, 1967) szerzett. Itt a segítője egykori kiváló játékosa, Lantos Mihály volt.

Bukovi Márton, az MTK fantasztikus tudású trénere "találta fel", s vezette be a 4-2-4-es felállást, amit aztán később szerte a világon alkalmaztak. A nagy taktikus hírében álló edző hozta be az egyetemes labdarúgásába a hátravont középcsatár posztját. Kétségtelen tény, hogy akadt egy remek főszereplő hozzá: Hidegkuti Nándor. E felállás szerint a legendás Hidegkuti a korabeli középcsatárokkal ellentétben az ellenfél kapujától a megszokottnál jóval távolabb helyezkedett el, kivonva a kapu előteréből a középhátvédet, akinek üresen hagyott helyére viszont szabadon futhatott be Puskás vagy Kocsis.

1958-ban és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.

Ifjúsági labdarúgók edzése című könyve (1954) angol, lengyel, német, román és svéd nyelven is megjelent.

82 éves korában hunyt el, az Új Köztemetőben nyugszik. 
Fotó: Fortepan

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2020-02-23 17:00 Ajkai Városi Sportcentrum

FC AJKA

VS

MTK BUDAPEST

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman