HÍREK

Minden nehézség ellenére az MTK a magyar sportegyesületek közül az elsők között tért magához a világháborút követően - illetve dehogy a háborút követően, hanem már a háború alatt. 

Az elszenvedett tragédiák közül a legborzalmasabb az emberveszteség volt. De az MTK-t más jellegű veszteségek is érték. A háború nem kímélte a létesítményeket sem. Egyebek közt a Hungária körúti stadion is  romokban hevert.

Budán még dörögtek a fegyverek, amikor Pesten lelkes MTK hívők gyülekeztek dr. Kisfalvi István, dr. Fodor Henrik és Weisz Richárd felhívására utóbbi lakásán. Ideiglenes vezetőséget választottak, melynek hármukon kívül Mandlik Béla és Goldmann Ignác lettek tagjai. 

Egyetlen feladatuknak egy közgyűlés mielőbbi előkészítését tekintették. Időpontnak 1945. február 15-ét, helyszínnek a Royal Szálló nagytermét választották. 

Bizonyára választhattak volna praktikusabb helyet is a Royal Szállónál, hiszen a februári hidegben a fűtetlen, ablaktalan épület egyáltalán nem volt ideális. De fontosnak tartották a helyszín választásával is szimbolizálni a jogfolytonosságot. 

A közgyűlés - két nappal azután, hogy véget ért Budapest ostroma és a főváros német megszállása - vezetőséget választott, amelynek tagjai Weisz Richárd, dr. Kisfalvi István, dr. Fodor Henrik, Képessy József, Neu János, Sebes Gusztáv, dr. Dietz István, Fodor Miksa, Goldmann Ignác, Hertzka Rezső, Lichter Salamon, Marcell Tibor, Molnár György, Szőllősi Elemér, Tuschák Tivadar és Vágó Zoltán voltak. 

Az újjászületett MTK elnöksége Brüll Alfrédot haláláig az MTK elnökének ismerte el, majd posztumusz "Az MTK Örökös Elnöke" címet adományozta neki.

Saját, használható pálya hiányában a focisták a Fradi vendégeként tudtak edzeni és játszani. A háború utáni első bajnoki mérkőzésen 1945. május 6-án az Elektromos Latorca utcai pályáján  Csintalan – Polgár, Bíró – Kapta,  Kovács Imre, Urhegyi – Lukács, Bosánszky, Palatinus, Sebes, Harmath összeállításban lépett pályára az MTK, Vágó Zoltán vezetőedző irányításával. A találkozót, melyen az Újpesti TE volt az ellenfél, elveszítették 3:1 arányban - a kék-fehérek gólját Bosánszky Jenő szerezte. 

Az alig két hónapos bajnokság végén csak a hatodik lett az MTK. Ez labdarúgó csapatunk történetében az addigi legrosszabb szereplés volt, de a körülmények ismeretében ez kimondottan sikernek számított..

A háború az MTK számára nem ért véget 1945 áprilisában. A kiállt szenvedések nem múltak el nyomtalanul, az egyesület rövid időn belül sorra veszítette el vezetőit, elhunyt Weisz Richárd, dr. Kisfalvi István, dr. Fodor Henrik, Hertzka Rezső, Klein Aladár és Marschall László...