HÍREK

Az MTK alapítására 1888. november 16-án került sor Szekrényessy Kálmánnak (1846 - 1923), a kor legismertebb nemzetközi hírű sportolójának elegáns Teréz körúti lakásában. 

Szekrényessy hazai és nemzetközi híre, demokratikus gondolkodása, tősgyökeres magyar nemesi származása egyaránt garanciát jelentett a keresztény úri körökön kívül álló csoportok szakmai, társadalmi legalizációjára. Az 1888-as alapítás előzménye az volt, hogy az atlétizálást nem kifejezetten preferáló Nemzeti Torna Egylet atlétizálni vágyó, főként zsidó származású sportolóinak nem volt lehetőségük a keresztény és arisztokratikus szellemiséget árasztó Magyar Athletikai Clubba belépni.

Az egyesületet Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és id. Weisz Dezső alakította meg. 

A közgyűlés az elnöki tisztséget nem töltötte be, a vezetőség  azonban megalakult. Az első választmányi ülés legsürgetőbb feladatnak a tagság toborzását, a hírverést, és megfelelő klubhelyiség megszerzését tartotta. Ideiglenesen a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán lévő kávéházat választották.

Az egyesület, ahogy akkor írták, az M.T.K. tagsága gyorsan nőtt. 1888 végére a tagok száma közel félszáz lett.

Az alternatívaként, részben kényszerből alapított „Magyar Testgyakorlók Köre” elnevezés azonban még a látszatát is igyekezett elkerülni annak, hogy a klubnak valamiféle köze lenne a főváros zsidó közösségéhez. Pedig a klubot nagyrészt zsidók alapították - abban az időben több ilyen is volt, kezdve az Újpesttel... 

A „Magyar” jelző még érthető is, viszont akkoriban példa nélküli volt, hogy egy klub a nevében kifejezetten magyar szavakat használjon. A 19. század végén, amikor a sportéletben még a német torna és az angol atlétika dominált, egyedülálló volt a „Testgyakorlók” és a „Köre” szavak használata.

Az egyesület jelmondata: Bátorság - Buzgalom - Barátság

Az MTK első elnöke nagybudafalvi Vermes Lajos, "a sport valamennyi nemének edzett athletája", legendás elnöke, legnagyobb mecénása pedig Brüll Alfréd volt.

Európában, sőt, talán az egész világon összesen három olyan nem izraeli, és nem felekezeti alapítású klub van, amit a saját drukkereik és az ellenfelek szurkolói egyaránt "zsidóként" azonosítanak: az Ajax, a Tottenham Hotspur és az MTK.

Az első kifejezetten zsidó érdekeltségű magyar sportegyesület az 1906-ban alapított Vívó és Atlétikai Club (VAC) volt.