HÍREK

A szezon első három fordulójában nem tudtunk nyerni, most pedig zsinórban négy tétmeccsen győztünk. A külvilág érthető módon ezt előbb egyfajta azonnali hullámvölgyként, majd pedig szárnyalásként élte meg, de hogyan kezeljük ezt mi házon belül?

- A szezon előtti szurkolói ankéton is elmondtam, hogy eredményes, fenntartható, működőképes klubként szeretnénk az MTK-t látni, ehhez kell stratégia, ehhez kell tartós gondolkodás, állandóság és persze, megfelelő szellemi és anyagi háttér. Fontos, hogy a kapkodó döntéseket kerüljük el, akkor is, ha lesz holtpont, mivel krízis sajnos mindig van. De ha éppen pozitív hullámban van a csapat, azt is szükséges a helyén kezelni. Hat bajnoki forduló elteltével ugyanezt mondom: sem az első három, sem az azt követő három fordulót nem értékeljük túl. Játszottunk nagyjából hat ugyanolyan mérkőzést, látható volt, hogy bárkivel felvesszük a versenyt, senki nem dominált le minket, játékban. A feljutás utáni első évben ez lehet a reális elvárás a csapattól, és ahogy telnek a fordulók, oda szeretnénk elérni, hogy ne legyünk folyamatos eredménykényszerben. Eddig minden a terv szerint halad, aminél nekünk nem a tabella jelenlegi állása a visszacsatolás, hanem a csapat súlya az első osztályban. Célunk, hogy tartósan meg is tartsuk a pozíciónkat az NB I-ben, mindenki ezen elvek mentén dolgozik a szervezetben. Szeretnénk mindenkiben tudatosítani, hogy a legfőbb célunk ezzel együtt az értékteremtés, és az NB I-ben való szereplés a létező legfontosabb eszköz mindehhez. Munkánk nem csak az MTK-nak fontos, hiszen célunk, hogy a magyar futballnak teremtsünk értéket. Mi úgy ítéljük meg, hogy ennek három fő pillére van.

Melyek ezek?

- A fiatalok a szerepeltetése az értékteremtés legfőbb záloga. Ez a klub sosem mentegetőzött azzal, hogy mi fiatalokat szerepeltetünk, nem fogjuk azt mondani, hogy minket nem érdekel az eredményesség, mert az MTK-nak egy 12 csapatos bajnokságban is NB I-es csapatnak kell lennie. Ez harmadik-negyedik vagy tizedik hely; majd 3-4 olyan mérkőzés eldönti, ami jobban vagy rosszabbul sikerül, de a szakmai eredményességet jelenleg az NB I-es tagság megőrzése jelenti. A harmadik fő elemként pedig egy fenntarthatóan működtetett klubot és felnőtt csapatot kell építeni: fontos, hogy a játékosok számíthassanak a klubra, kiszámítható rendszer legyen, melynek része az eredményesség. De az is, hogy nem gátoljuk, hanem segítjük a továbblépés lehetőségét. Ez jelenti a fenntarthatóságot. Ezt a három fő célt tűztük ki rövid távon, ez persze nem feltétlenül egy éves célkitűzés, de nem is egy 10 éves stratégiát jelent. Korábban talán azt a hibát követtük el, hogy egyszerre akartunk mindent: nemzetközi kupaszereplést elérni, olyan külföldit igazolni és szerepeltetni, akiben van eladási potenciál, ezzel párhuzamosan természetesen az élen végezni az NB I-ben a magyar fiatalpercek terén, valamint jelen lenni a nemzetközi átigazolási piacon is, és az időzítés talán még nem volt szerencsés. Beláttuk, hogy mindent egyszerre nem lehet, ezért folyamatokban gondolkodunk. Évről évre akarunk fejlődni.

Térjünk ki azért külön a csapat idei szereplésére és a célokra, mivel a klubigazgatónak tulajdonítanak egy olyan mondatot, hogy 50 pont a cél a szezonban.

- Ilyen kimondott célkitűzés nem létezik, az idei cél a stabilitás, amit nem pontban és helyezésben, hanem teljesítményben mérünk, ugyanakkor sokatmondó, hogy azt díjazzuk kiemelten, ha a csapat a felső házban zár. Ahogy az imént említettem: tudjuk azt is hogy ebben a bajnokságban 5-6 pont többlet 5-6 pozícióval jobb helyezést is jelenthet majd, ezért is raktuk úgy össze a prémiumrendszert, hogy a játékosok végig éhesek legyenek, mert igazán jól akkor tudnak keresni, ha a felsőházban zárnak. Az 50 pont csupán abban a kontextusban került szóba az ankéton, hogy az már biztosan felsőházat jelentene, a játékosok pedig abban érdekeltek, hogy ezt elérjék.

A szurkolókat foglalkoztató másik téma a csatárkérdés: miért engedtük el Futács Márkót és miért nem igazoltunk még támadót?

- Márkó nagy segítség volt a leigazolását követően, de a sérülését követően a gyors terhelhetősége az NB I-es szintről visszaesett, ezért nem számoltunk vele az elmúlt hetekben. Egy ilyen sérülés után a teljes visszatérés az eredeti állapotra kockázatos, és ha sikerül is, az hosszú időt vesz igénybe. Ezért az öltöző dinamikáját és a klub filozófiáját is figyelembe véve mások mellett döntöttünk, hiszen az ő személyisége, játékosmúltja alapján nem az a legszerencsésebb, ha csak sokadik játékosként számolunk vele a keretben. Ezért jutott el végül mindkét fél oda, hogy a közös megegyezéssel való távozás a legszerencsésebb. A csatárkérdés tudatos elvek - így például az értékteremtés, a stabil csapat, az öltözői nyugalom és dinamika fenntartása - mentén alakult így. Figyelembe vettük az edzői elképzeléseket, amiben nem volt helye egy ilyen típusú pozíciós támadónak. Az idei évben más rendszerben, felfogásban játszik a csapat. Amikor a szezon előtt terveztük a keretet, akkor az NB II-es gólkirály Németh Krisztián mellett a keretben első perctől nem volt kérdéses Zuigéber Ákos helye, saját nevelésű játékosunk a tavalyi teljesítménye miatt egyértelműen kiérdemelte. Mellé érkezett a szintén 21 éves, 15 gólos Molnár Rajmund, aki már évek óta bizonyít a NB II-ben. Mellettük Zsóri Dániel is még csak 23 éves, akinek komoly sérülés akasztotta meg robbanásszerűen induló pályafutását. Neki is türelemre és bizalomra van szüksége. Célunk az volt, hogy nekik több terük legyen a bizonyításra, hiszünk a csapat egységében és a motivált játékosokban. A stratégiánk lényege, hogy ahhoz tartsuk magunkat, egy-egy gyengébb időszak miatt külső nyomásra ne dobjunk el mindent. A hátsó alakzatot úgy építettük fel, hogy kellő stabilitást adjon a csapatjátéknak, ezért a játékunk elbírja azt, hogy az NB II-es gólkirály Németh és az utóbbi évek egyik legjobb NB I-es játékosának számító Bognár István mellé támadásban be tudjunk építeni egy fiatalt. Nem az a fontos, ki rúgja a gólt, hanem az, hogyan szerepel a csapat. Ha az elgondolásunk nem működik, lépni fogunk, az NB I nem játszóház, de mi kitartunk a korábban megfogalmazott stratégia mellett.

Az átigazolásokkal kapcsolatosan összességében elégedettek lehetünk?

- A keretkialakítás is tudatos stratégia szerint történt, folyamatos kontroll mellett, stábmunkában zajlott. Többen részt vettek a folyamatban, hetente vezettük és építettük a keretet, és itt is fontos elem, hogy amit az elején tudatosan elterveztünk, azt nem fogja felborítani egy-két jó vagy rossz mérkőzés. Nem gondolkodhatunk szurkolói fejjel. A számok nyelvén elmondható, hogy magas, 50% feletti a saját nevelésű játékosok aránya a keretben; 10 felett van az U21-es vagy annál fiatalabb labdarúgók száma, melléjük pedig alapembernek hoztunk bevált és rutinos, terhelhető ugyanakkor motivált játékosokat. Célunk volt, hogy a magyar nyelv uralkodó legyen az öltözőben, ez megkönnyíti a beépítést és teljesítmény maximalizálást. Remek a hangulat a csapat körül, mind a játékosok, mind a stáb, mind a csapatot körülvevő technikai személyi állomány - gondolok itt a csapattal együtt élő masszőrökre, technikai stábra, kit managerre -, akik mind sokat segítenek abban, hogy a pályán és a pályán kívül is kiegyensúlyozottak legyünk. Az MTK identitás része a nyugalom és az intelligencia, a klubnál mindent erre próbálok terelni.

Ennek a beszélgetésnek egy felemelő része az, hogy arról is beszélhetünk, hogy Kata Mihály személyében újabb válogatottunk van.

- Ő a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia 28. válogatott játékosa. Mindannyiunkat örömmel és büszkességel tölt el ez a szám, és az is, hogy fiatal csapatkapitányunk egy komoly téttel és tempóval bíró, Szerbia elleni idegenbeli tétmérkőzésen, fontos pillanatban debütálhatott. Itt jegyezném meg, hogy a felnőtt csapatunk játékrendszere és Horváth Dávid futballról alkotott felfogása hasonló a szövetségi kapitány úr által elvártakhoz, így könnyebb lehet a beilleszkedés a játékosaiknak a válogatottnál. Katáé egy tökéletes saját nevelésű karrier, amely esetben a játékos az első, mi csak arra figyelünk, hogy kapja meg a lehetőséget. Ki kell mondani: az ő kvalitásával, státuszával, korával a következő lépcsőfoknak az ő esetében egy top 5-ös bajnokságba történő igazolásnak kell lennie, ami a klubstratégiánk része is. Közösen a játékossal szeretnénk ezt a cél elérni, a klub részéről ez nem elsősorban anyagi kérdés lesz. Muszáj a kapukat nyitogatni, Polyák Balázs, klubunk menedzsere - akinek egyik feladata a játékos- és átigazolási politikájának a végrehajtása, különös tekintettel a nemzetközi értékesítésre - tapasztalata alapján azt sulykolja, hogy ezek egymásra épülő dolgok: muszáj eladni ahhoz, hogy komolyan vegyenek az átigazolási piacon, és egy új piac esetében kell egy úttörő is, hogy a következő potenciálisan értékesített játékos még jobb feltételekért tudjon majd távozni. Ha évente vagy két évente egy Kata Mihályt ki tudunk termelni a felnőtt futballnak, az nagyon nagy eredmény, hiszen ő a prototípusa a saját nevelésű játékosnak. De azokra is büszkék vagyunk, akik nem tőlünk lesznek válogatottak, de az akadémiánk szerepet vállalt a fejlődésükből. A futball változó, és Szuhodovszki Soma esete is ilyen. Nekünk imponáló, hogy ő is ott van a nemzeti csapatban. Ez jelenti azt, amikor értékteremtésről beszélünk. Nekünk és az akadémián dolgozóknak öröm, hogy amikor Somát a válogatottban való beilleszkedéséről kérdezik, akkor a játékos maga emeli ki, hogy szerencsére nem volt nehéz dolga, mert nagyon sok olyan labdarúgó volt ott körülötte a magyar válogatott öltözőjében, akikkel az MTK-ban, az akadémián együtt játszott, megemlítve például Szoboszlait, Schäfert, Bollát vagy Demjént.

Ne menjünk el azért szó nélkül amellett, hogy ezzel együtt már láthatók az első kimutatások a sajtóban, amelyek az idei szezonban is rendre az MTK-t hozzák ki elsőnek a tekintetben, ki mennyire épít a fiatalokra.

- Természetesen örülünk ennek, mert mindez kiemelt akadémiával rendelkező klubként valamilyen formában vállalás is a részünkről. Van egy támogatási rendszer, melynek lényege, hogy azon játékosoknak a sorsát követi, azoknak a teljesítményére épül, akik 2002 január 1. után születtek, és 2020. január 1. után vettek részt ebben a képzésben, legalább egy évet. Az elmúlt időszak válogatott kereteiben négy ilyen játékos van, amit valamilyen szinten beleértenek az akadémiai képzésbe: a 2002-es Kata Mihály és Baráth Péter, a 2003-as Kerkez Milos és a 2004-es Vancsa Zalán - ebből a négyből kettő játékos tőlünk került ki, így kimagasló számokat produkálunk a felfelé áramoltatás terén is. De Horváth Dávidék életpályája is kapcsolódik ehhez, hiszen ők már az akadémiai többletfeltételek ismeretében léptek fel a felnőtt csapatunk mellé, és onnan nagyon sok mindent átültettek. A produktivitás így az esetünkben nem csak játékosokra, hanem az edzőkre is érvényes. Vannak klubok - és jelenleg az MTK is ilyen -, amelyeknek jelenleg ezt kell az egyik fő feladatuknak tekinteni. Úgy érzem, ezen a téren jól állunk, komoly előnyünk van a többiekhez képest, rutinosabbak, tapasztaltabbak vagyunk, így kevesebb hibafaktorral találjuk magunkat szembe. Itt jegyezném meg, hogy szerencsés a helyzetünk, mert Zakor Sándor tulajdonos mindehhez stabil hátteret biztosít, és ő is hasonlóan az innovatív gondolkodásban hisz. Ez ad egyfajta nyugodtságot, kiszámíthatóságot az építkezéshez, hiszen csak így lehet távlati dolgokban, rendszerben gondolkodni - mindez ritka, de a mi klubunk ilyen. Ehhez hozzáadódik az akadémiánk eredményes munkája, így nekünk, sportvezetőknek a klubban csak az összhang megteremtésre kell figyelni.