HÍREK

Nem nehéz az interjú készítés Csabával. Közli, hogy még ezt is szeretné elmondani, és már bel is kezd, nincs megállás.

– Sokszor hallottam: mi tanítottuk játszani a világot. Rendben, de mi a magyar futballrendszer? Mi az, amire mi tanítottuk a világot? Sokáig kerestem, kutattam, hogy megtudjam, de nem tudta senki pontosan elmondani. Ez nagyon szorosan kapcsolódik az MTK-hoz is. Még a kezdet-kezdetén, amikor mindenki azt hitte, hogy csak az angolok tudják játszani, ezt a játékot, akkor, egy ember megreformálta a futballt. Eladták külföldre a klasszikus centert, és ekkor jutott Sebes Gusztáv eszébe, hogy visszavonja belső emberét. Ugyanez a reform tette naggyá az Aranycsapatot. Az egyik Svájc elleni mérkőzésen nem működött a híres svájci-reteszként emlegetett védelem ellen a briliáns magyar támadójáték. A szünetben meghúzta Sebes Gusztáv a tutit. Ekkor vált az ötletből aktuális megoldás, vált rendszerré, és ezzel nyerte meg a csapat az olimpiát, jó, az olimpia volt korábban. Megverte Európát, sajnos a világbajnokságot nem sikerült megnyernie. Voltak innovatív és kreatív gondolataink. Ma már mindent másolunk, nem merünk újat alkotni. Akkor volt kiemelkedő a magyar labdarúgás, amikor meg tudtunk hozni merész döntéseket. Mostanában látszatmegoldásokra képzünk embereket. Ma már nincsenek jó támadók, sőt védők sem. Elment a mi képzésünk mellett a nemzetközi labdarúgás gyorsvonata, ez a TGV, és mi kullogunk utánuk. A mai magyar futballban csak az MTK tartotta meg a stílusát, a rövidpasszos játékát. A Ferencvárosnak is megvolt az agresszív, szélsőket foglalkoztató, támadójátékra alapuló rendszere, de ezt elveszítette. Ezért is örülök annak, hogy az MTK-ban dolgozhatok. Fontos, hogy tudjuk: mit akarunk játszani.

Vége.