HÍREK

77 éve, harminc esztendősen hunyt el Kis (Kalkusz) Károly

Kis (Kalkusz) Károly (Budapest, 1912. szeptember 23. – Újpest, 1942. március 15.), válogatott labdarúgó, hátvéd. A sportsajtóban Kalkusz II néven volt ismert. (Egyes források halála időpontjának 1942. december 22.-t írnak - ezt azonban cáfolják a kórházi és a temetési iratok.)

Húsz évesen az Újpest FC együttesében mutatkozott be az élvonalban, ahol az 1932–33-as idényben bajnokságot nyert a lila-fehérekkel. Rövid kispesti kitérővel 1933-ban igazolt csapatunkhoz, és 1940-ig volt a Hungária labdarúgója. Ez idő alatt 119 bajnoki mérkőzést játszott és 3 gólt lőtt.                                                                                                         A Hungária körúton két bajnoki címet (1935–1936, 1936–1937), egy bajnoki ezüstöt (1939–1940)- és két bronzérmet (1937–1938, 1938–1939) szerzett a csapattal. A Magyar Kupa döntőjében kétszer játszott (1933, 1935), mindkét alkalommal ezüstérmes lett. Élete utolsó két esztendejében a Szegedi AK-ban futballozott.

Az MTK örökös bajnoka!

A válogatottban 1934 és 1939 között négy alkalommal szerepelt, kétszer idegenben és kétszer hazai pályán, a Hungária körúton.

A jól képzett, megbízható és sportszerű hátvédek közé tartozott. Gyors, határozott, pontosan helyezkedő, kitűnően rúgó és fejelő védőjátékos volt. Nagy konkurenciát jelentett azonban számára az Európa-hírű Korányi-Bíró hátvéd kettős, évekig az ő árnyékukban volt.

A szerény, rokonszenves labdarúgót erejének teljében, 1942-ben, harminc éves korában egy vakbélgyulladás ragadta el örökre a küzdőtérről. Újpesten, a Megyeri úti temető 23-as parcellájában (23-0-1-70A) nyugszik.

127 éve született a Kertész-futballdinasztia egyik tagja, Adolf

Kertész (Kohn) III Adolf (Borskisfalud, 1892. március 15. – Saarbrücken (Németország, 1920. november 18.) válogatott labdarúgó, fedezet. A sportsajtóban Kertész III néven volt ismert. Testvérei, Gyula és Vilmos szintén labdarúgók voltak.

1909 és 1920 között csapatunk játékosa volt. 148 bajnoki mérkőzésen 19 gólt szerzett. Az MTK-val négy alkalommal (1913–1914, 1916–1917, 1917–1918, 1919–1920) nyert magyar bajnokságot. 1910-ben tagja volt a Magyar Kupát nyert gárdának.

Az MTK örökös bajnoka!

A magyar válogatottban 1911-től 1920-ig 11 alkalommal szerepelt, ebből tízszer az osztrákok ellen viselte a címeres mezt.

A Kertész-dinasztia legifjabb válogatott tagjának játékát intelligencia, könnyedség, tetszetős stílus jellemezte. Jól szerelt, pontosan passzolt. A támadásban és a védekezésben egyenértékű fedezet volt, nagyon jó képességű labdarúgónak tartották. Pedig nagy hátrányt jelentett számára, hogy egyik karjával sokat bajlódott. Mérkőzés közben gyakran maga illesztette helyére a kificamodott testrészét.

1920 őszén Németországba, Saarbrückenbe költözött, ahol novemberben, 28 éves korában gépkocsi-szerencsétlenség áldozata lett.