HÍREK
Kék-fehér kedvencek (5. rész)
2016-06-09
Az MTK Család, ötrészes sorozat keretében mutatott be régi, kék-fehér kedvenceket. Az írások, Kalocsai László tollából születtek, és azokat - csütörtökönként - változtatás nélkül közöltük.
Az első részben Laczkó Mihályról, a másodikban Koritár Lajosról, a harmadikban Boda Imréről, míg a negyedikben Lőrincz Emilről olvashattak. A sorozat ötödik – utolsó – részében pedig az Urbán Gáborral készült interjút olvashatják: „Sérülékeny gólzsák" címmel.
Urbán Gábor, 1984. december 30-án született, és az MTK-ban 63 mérkőzésen, 27 gólt lőtt. A 2006/07-es szezonban második, míg a 2007/08-as szezonban bajnok lett a kék-fehérekkel.
– A tévés riporterek, állandóan emlegették, hogy FTC-nevelés vagy, mi ebből az igazság?
– Gyermekkoromban valóban voltam az FTC-ben, de nem éreztem jól magam, 14 éves lettem, amikor Bognár György és Várszegi Gábor meglátott egyik utánpótlásmeccsen, és elhívtak az MTK-ba. Örömmel mentem.
– Kik voltak itt az edzőid?
– Id. Buzsáky Ákos, Bognár György, Teodoru Vaszilisz, majd Bodajkon Lőrincz Emil, Hartyáni Gábor, és Kuntics Zorán.
– Az egyik legerősebb ifi csapatban játszottál, amit valaha láttam. Kik voltak a társaid?
– Nagy élmény volt, amikor utolsó éves ifik voltunk, és 11-1-re legyőztük a Hidegkuti Nándor Stadionban a második helyezett FTC-t. Sok néző látta ezt, mert előmeccset játszottunk az NB I-es csapat találkozója előtt. A későbbi NB I-es bajnokcsapat tagjai közül, többek között Balogh Béla, Rodenbücher István, Kanta József, és Bori Gábor is társaim voltak az ifiben.
– Az ifi után, a Bodajk csapatába kerültél.
– Az NB II-ben, majd az NB I/B-ben játszottunk, nyolc-kilenc gólt rúgtam szezononként, jobbszélsőt és centert játszottam. A legnagyobb élményem, amikor a Bodajk csapatával kivertük az Újpestet a Magyar Kupából.
– Az ifiben sokáig irányító játékos voltál, de az utolsó évben, amikor utolérted, a mindig idősebb korosztályba felvitt Kanta Józsit, akkor lettél igazán csatár.
– Igen, de már előtte is sokszor játszottam csatár poszton.
– Nehezen vertél gyökeret az első csapatnál, pedig a tartalékcsapatban, Ciki edzősége alatt, ontottad a gólokat.
– Németh Krisztián és Hrepka Ádám távozásával kaptam csak lehetőséget, előtte kevesebb alkalommal játszhattam.
– A 2007/08-as bajnokságban már te voltál a center, és akkor szerencsére már a sérülések is elkerültek.
– Még így is hat mérkőzést ki kellett hagynom, de ez is belefért, nagyon jól ment a játék.
– Tizenhét gólt lőttél, csak eggyel maradtál le a tizennyolc gólos Waltner Róbert mögött.
– Így van, de az én góljaim közül csak egy született 11-esből, Robi pedig hat vagy hét alkalommal talált be büntetőből.
– Ebben az évben – a bajnoki cím mellett – elnyerted az Év felfedezettje és az Év labdarúgója címet is.
– Nagyon élveztem a játékot, hátborzongató élmény volt nekem is és a lelátón ülő édesapámnak is, amikor a szurkolók kórusban skandálták a nevem.
– Melyik meccsre emlékszel vissza a legszívesebben?
– A Sopron elleni, 5-1-es győzelmünkkel zárult találkozón négy gólt szereztem.
– Még egy érdekesség: egy évben és egy napon születtél játékostársaddal, Balogh Bélával. Hasonlók a tulajdonságaitok?
– Bélát nagyon kedvelem, de túl sok közös nincs bennünk.
– Na, ennyit a horoszkópról. Kaptál külföldi ajánlatokat?
– A Kaiserslauten 150 ezer eurót ajánlott értem, az MTK 200 ezret kért, így meghiúsult az üzlet. A Real Sociedad 3 éves szerződést kínált, meg is néztek a Vasas ellen, ahol a 10. percben gólt lőttem, a 12.-ben pedig súlyos combsérülést szenvedtem, és ez öthónapos kiesést jelentett, így ez a lehetőség is kútba esett.
– Mi az oka ennek a sok sérülésnek?
– Túlságosan kötött izomzatú vagyok. Nekem egyéni edzésekre lenne szükségem, nem olyanokra, mint a többieknek, de sajnos erre Magyarországon még nincs lehetőség.
– Hogy érzed magad Budafokon, az NB III-ban?
– Nagyon jól, de sajnos a sérülések itt is utolértek, lehet, hogy nem fognak velem szerződést hosszabbítani. Ameddig lehetőségem van, focizni akarok, majd pedig edző szeretnék lenni. Ebbe a munkába egyébként Gyulán már belekóstolhattam.
– Figyelemmel kíséred a mai MTK játékát?
– Igen, és nagyon szurkolok a fiúknak.
– Családod van már?
– Menyasszonyom van, Békéscsabán él, jövőre tervezzük az esküvőt.
A riport a budafoki sporttelep éttermében készült, ahol Gábor megvendégelt engem és lányomat, aki a fotókat készítette. Sikeres edzői pályafutást kívánok a labdarúgás befejezése után!
(Forrás: MTK Család, szerző: Kalocsai László)